Kezdőoldal

Hogyan kell kezelni azt az aduszínt, hogy AKB82 és szemben Q943? Picit komolytalan kérdésnek tűnik, mindenesetre valószínűleg nem az impassz jut az ember eszébe róla. Az élet persze néha furcsa dolgokat produkál.

Az úgy esett, hogy idén sem akartam ezen a versenyen játszani – nem azért, mert nem szeretem a helyet, hanem általában családi kötelességek miatt távolabb töltöm ezt az időt. Ezúttal azonban lett rá időm mégis, eleget is tettem Pölöskei Petra meghívásának – illetve tettem volna, ha nem betegszik meg egy nappal előbb. Ezt a kis hézagot használta ki itthon telelő Harsányi József barátom (aki, nem mellesleg, jelentős tisztségeket visel a német és az európai szövetségben amúgy).

Az első részbena kapitányi értékelés, az előzmények és a jól sikerült első két nap került terítékre, most következzen a wroclawi olimpiai beszámoló második része, az utolsó négy nap krónikája. A harmadik napnak a harmadik helyről, nagy lelkesedéssel kezdtünk neki...

A wroclawi bridzsolimpián a nyílt csapatok versenyében induló magyar válogatottnak csoportjában az első ötben kellett volna végeznie vagy megszerezni a legjobb hatodik helyet a továbbjutáshoz. Sokáig jól állt a csapat, de végül nem jött össze a legjobb 16 közé kerülés. Talyigás Péter kapitány és Gulyás Dániel, a hat játékos egyike két részben értékeli, illetve idézi fel a történteket. Első rész.

Véget ért az olimpia. Sok mérkőzés közvetítését kísértem figyelemmel, leginkább az amerikai szenior (hogy múlik az idő) Zia Mahmood–Jeff Meckstroth és a „monacói” Helgemo–Helness párok játéka érdekelt. Így botlottam bele a Monaco–Spanyolország elődöntőn egy érdekes leosztásba, ahol a Monaco csapat alapítójának okozott fejtörést a spanyol ellenjáték.

Thomas Bessis 1984-ben született, matematikát és vegyészetet tanult az egyetemen, de sokkal fontosabb, hogy ő Veronique és Michel Bessis kisebbik fia. A szülei világhíres bridzsezők. A mama például tagja volt a 2011-ben Velence Kupát (női világbajnokságot) nyerő francia csapatnak, különben meg hétszeres Európa-bajnok (női és vegyes csapat). Értelemszerűen a papa is nyert vegyes csapattal Eb-t, de a fiával párban győzött a 2007-es nyílt Eb-n, és ugyanabban az évben a nyílt vb-t is megnyerték Multonnal, Zimmermann-nal és Fantoni–Nunesszal (ez utóbbiakról azóta kiderült egy s más...). Ha ehhez hozzátesszük, hogy az évezred elején ifjúsági Eb-t megjáró lányjátékosainknak mennyire csillogott a szemük, amikor róla beszéltek!

Két magyar válogatott indul a wroclawi bridzsolimpián, a nyílt csapat a Dumbovich Miklós–Szilágyi László, Gulyás Dániel–Kotányi Balázs, Hegedűs Gál–Szegedi Balázs, a vegyes csapat a Fischer Brigitta–Bódis Gyula, Mezei Katalin–Honti László összeállításban ül asztalhoz. A négy csapatverseny aranyérmeit leosztották maguk között a hollandok és amerikaiak, mindketten kettőt nyertek, a házigazda lengyelek világbajnok nyílt csapata bronzéremmel zárt.

Már régen nem így hívják, de mi még így hivatkozunk rá: „bridzsolimpia” kezdődik vasárnap Wroclawban, Lengyelországban. A verseny neve világjátékok, vagyis Bridge World Games. Magyarország két csapattal képviselteti magát, a nyílt versenyen a Gulyás Dániel–Kotányi Balázs, Hegedűs Gál–Szegedi Balázs, Macskásy Gábor–Szilágyi László csapat vívta ki az indulás jogát, azonban Macskásy Gábor váratlan betegsége miatt Szilágyi László Dumbovich Miklóssal játszik majd. A vegyes csapatversenyen a Fischer Brigitta–Bódis Gyula, Mezei Katalin–Honti László párokból álló „négykezes” csapat indul.

Ismét sok ezer játékos és érdeklődő gyűlt össze, hogy az amerikai nyári nemzeti bridzsünnepen, az NABC-n vegyen részt Washingtonban, a Marriott Wadman Parkban. A versenyek mellett kulturális programokat és bálokat is szerveztek a résztvevőknek, és két új tagot avattak a Bridge Hall Of Fame-be.

Negyedszer kezdek neki ennek a beszámolónak. Próbálom megfejteni, hogy miért. Talán azért, mert ellentmond egymásnak, amit érzek, és amit gondolok? A szívem azt dohogja, hogy a budapesti Eb a nyílt csapat számára végül elszalasztott lehetőség lett. Focihasonlattal élve: nem is arról van szó, hogy az utolsó 3 percben már csak tartani kellett volna a labdát, hanem arról, hogy még egy kapott gól is belefért volna. Kettő már nem… Az eszem azt mondja, megmutattuk, hogy a magyar válogatott világszínvonalon tud bridzselni. Ez óriási eredmény, óriási büszkeség.