Az I. világháború utáni időszak ezen a téren is jelentős társadalmi változásokat hozott. Csökkent a fő- és köznemesség társadalmi szerepe, növekedett a polgárságé. Az úrinak titulált sportok, mint a tenisz, a lovaglás, a bridzs, az evezés, a vitorlázás egyre elérhetőbbé váltak a nemesi címmel nem rendelkező polgárok számára is. Így a húszas évek szalonjaiban és kávéházaiban már egészen széles társadalmi rétegeket reprezentáló társaság „verte a blattot”, és az auction bridge népszerűsége rohamosan terjedt. Az auction bridge a ma játszott kontrakt bridzs közvetlen előfutára volt – a harmincas évek elejétől fogva fokozatosan kiszorult a jóval érdekesebb kontrakt bridzs miatt. Valamennyi pesti újságnak volt állandó bridzsrovata.
Mindezen események hatására megérett az idő a Magyar Bridzs Szövetség megalakítására és egy szakfolyóirat kiadására. 1931 tavaszán alakult meg a szövetség, és decemberben adták ki a Bridge Újság első számát. A Magyar Bridzs Szövetség első elnöke Huszár Gyula volt, de őt hamarosan Kállay Tibor nyugalmazott miniszter követte e székben.
Az első bridzsújság gyorsan tönkrement, és 1933 áprilisában indult útnak a sikeresebb A magyar bridge címú folyóirat, amelyet aztán, a szövetséggel együtt a világháború viharai sodortak el.
A kommunista rezsim nem pártolta az úri sportként aposztrofált bridzset, de ennek ellenére, magánszerveződésben, 1953-ban újraindult a magyar bajnoki rendszer. Egy Versenytájékoztató című, stencilezett kiadvány tájékoztatta a játékosokat a lényeges hírekről. Ez 1959-ben havilappá alakult, Bridzsélet címen, amely egészen 2010-ig jelent meg nyomtatásban, azóta internetes formában működik a szövetség honlapján. 1963-ban sikerült megalapítani a Budapesti Bridzs Egyesületet, amely gyakorlatilag a szövetség helyett, országos formában működött. Első elnöke dr. Kádár Miklós jogászprofesszor lett.
A hatvanas-hetvenes években a magyar bridzs fejlődésnek indult, az egyetemeken népszerű időtöltéssé vált, és az ekkor felnőtt generáció adja még ma is a versenybridzsezők egy jelentős hányadát.
1983-ban ért meg a helyzet a Magyar Bridzs Szövetség ismételt megalakítására. A szövetség elnöke névleg Csikós Nagy Béla, az Árhivatal elnöke lett, gyakorlatilag az egyik alelnök, Szappanos Géza, az Országos Fordító Iroda igazgatója látta el a vezetési feladatokat. 1989-ben hivatalosan is ő lett az elnök, és maradt egészen 2002-ig. Még az ő irányítása alatt, 2001-ben, az új sporttörvény ösztökélésére sikerült átalakulni hivatalos sportági szakszövetséggé, így a bridzs államilag elismert és támogatott sporttá vált Magyarországon - egyébként a Nemzetközi Olimpiai Bizottság olimpiai sportágnak tekinti, csak nem szerepel az olimpia műsorán.
2002-ben Nádasi Tibor követte Szappanos Gézát az elnöki poszton, 2014-ben pedig Homonnay Géza lett a szövetség elnöke. Járai Zsigmond 2020 és 2022 között volt elnök, a szövetséget jelenleg Talyigás Péter vezeti.
