Kezdőoldal

Kanada mindig is híres volt természeti kincseiről. A kanadai bridzsezők pedig megkezdték a gyémántbányák kitermelését. Példaként nézzük az alábbi két partit a Kanadai Nemzeti Csapatbajnokság körmérkőzéses szakaszából.      

…hozott az ősz: új kezek fogják a Bridzsélet kormányát. Csak képletesen, hiszen az elmúlt időszakhoz hasonlóan a továbbiakban is csak az interneten találjátok meg az újságot, így a valóságban képtelenség kézbe venni. A printtelenséget talán jó páran kifogásoljátok, de ezen mi, a lap parancsnoki hídján Kemény György lapkapitány és én, nem tudunk változtatni. Viszont a jó oldalát nézzük, tegyetek Ti is így!    

Párosversenyen játszottam a következő kiosztást:

Sehogy sem találtam jobb szót a szolgáltatás díjmentes igénybevételére. A ma használt: akciós, ajándék, adományozott, szponzorált, nem fejezik ki a váratlant, amikor a kedvezményezett éppen jó helyen volt, jó időben. Oktatási szolgáltatások esetében különösen ritka az ingyenesség és azonnal felmerül a kapott ismeret valódi értéke. Erre lehet garancia az átadó személye. Sportágunkban, dr. Winkler Gábornál nehéz eredményesebb versenyzőt találni, így díjmentes tanácsainak bizony komoly értékük van. Két különböző esetre is emlékszem, melyek talán másokat is elgondolkoztatnak.

I. Az Amerikai Kontrakt Bridzs Szövetség (ACBL) 2009-es jótékonysági versenyén, Nyugat helyén, bellben mans ellen az alábbi lapokat kapod.

A szerkesztő szerint telihold volt, és az okozta a bajt, de én nem fogom rá: egyszerűen nem lehet így viselkedni. Elnézést hát mindenkitől, akit megzavartam az üvöltésemmel, amelyet csak Sir Kánéhoz lehet hasonlítani. Mindennek én vagyok az oka: nem szabad lett volna így licitálnom (elfelejtettem, hogy az 1 szan viszonválasz 15–17 pont ugyan, de nem biztosan egyenletes lap, simán lehet szingli a színemben). Azzal nem volt baj, hogy elmentem az asztaltól, de sokkal-sokkal több időt kellett volna töltenem a mosdóban: így mire visszaértem, az ellenfél még nem hívott a második ütéshez, tehát én raktam a lapokat az asztalról. És nem lett volna szabad betartanom a szabályokat, miszerint, ha a partnerem egy színből nem nevez meg egy kártyát, akkor a legkisebbet játszom ki: ha a kilencest időben eltakarítom, szóba sem jön, hogy ütést vigyen...

Mottó:  Hír: Moszkvában Mercédeszeket osztogatnak. Jereváni Rádió: A hír igaz. Csak nem Moszkvában hanem Leningrádban, nem Mercédeszeket hanem Zsigulikat. Továbbá nem osztogatnak, hanem fosztogatnak. Érdekes blogot tett közzé Lakatos Péter a MBSZ honlapján. http://bridzs.hu/szivfajdalmaim Két témával foglalkozik. Az első a doppingellenőrzés. Ezzel most nem foglalkozom, de különös álláspont ez egy olyan bridzselőtől, aki rendszeresen vesz részt Bridzs Világ és Európabajnokságokon, és tudomásom szerint idén is szándékában áll.

A bridzsező nemzetközi sztereotípiák felett álló kategória. Már több mint egy hónapja Bostonban élünk feleségemmel, és csak most merészkedtünk először bridzsversenyre. Hogy miért? Talán féltünk: idegen ország, idegen emberek, idegen szokások. Végül aztán nem bírtuk tovább, győzött a bridzs.

Az idei MP bajnokság I/B. osztályában Kisgyörgy Lajossal csak az utolsó előtti fordulóban sikerült végre feljutó helyre kerülnünk. Mivel még ekkor is csak a hatodik helyen álltunk, bőven volt feladatunk az utolsó játéknapon. 

A kanadai klubokban évente négyszer speciális versenyt tartanak azzal a nemes céllal, hogy támogassák a nemzeti bridzsválogatott nemzetközi szerepléseit. Hogy a nevezési kedvet növeljék, ezeken a versenyeken háromszor annyi mesterpontot lehet keresni ugyanazzal a helyezéssel, mint egyébként. A Montreáli Bridzs Szövetségben a nevezésekből befolyt adományokat azzal növelik, hogy a húsz legjobb helyi játékos vállalja, hogy bárkivel leül játszani a szokásos tiszteletdíjáért, s azt felajánlja a nemzetközi alap számára. A játék végén a nevezők a leosztási diagramok mellé a partik elemzését is megkapják kinyomtatva. Tavaly, az Olimpiai Alap támogatására kiírt versenyen játszottam az alábbi érdekes leosztást: