Kezdőoldal

Visszavonok mindent! Ugyan nekem elsőre is tetszett az új győzelmipont-számítás, de voltak kétségeim, hogy a hírekben érteni fogják, mi történik egy bridzsmeccsen. Kétségeim most is vannak, de már nem érdekel: micsoda izgalmakat hoz egy bajnokság végén, hogy folyamatosan látszik, hogyan döntheti el a verseny sorsát egyetlen meccspontnyi különbség. A női Európa-bajnokság utolsó fordulója előtt öt csapat már biztos lehetett abban, hogy kijut a Velence-kupára (a női vébére). Ez volt az állás: 1. Olaszország 284,63 pont, 2. Hollandia 282,89, 3. Anglia 280,65, 4. Franciaország 278,15, 5. Lengyelország, 265,72, 6. Törökország 254,73, 7. Dánia 252,66.

Micsoda gól volt! James Rodríguez a kapunak háttal állva mellre vette, aztán fordulásból rátűzte úgy 18-ról. Koncentrált a labda útjára, ahogy közelített a földhöz, leszorította a lábfejét, és teljes csüddel találta telibe. A labda felfelé szállt, majd éppen időben levágódott: a kapus ujjheggyel érte el, de a felső kapufáról a hálóba jutott. Gyerekkori álmainkban épp így képzeltük, talán még azt is megelőzte, hogy kétoldali ugródeszka-beszorítással nyerünk Benito Garozzo ellen a Bermuda-kupa döntőjében.

Jákobot írtam, nyilván Jóbot értettem alatta az előző részben, de a szenvedések csak részben szűntek meg. A szeniorok ötödik helyen továbbjutottak, a nyílt csapatnak azonban nagyon sokat kell küzdenie még, hogy csak nyolcan előzzék meg a B-csoportban, és folytathassa a játékot. Ma nekik szünnapjuk van, úgyhogy Dumbovichéknak lehet szurkolni a BBO-n is.

Én vagyok a hibás. Úttörő-becsületszóra megígértem, hogy a lehető legtöbbször tudósítok az Európa-bajnokságról, de egyelőre nem futja folyamatosságra. (Valami van a szememmel, egyszer még arra is kényszerültem, hogy ne nézzem a vb-meccset a tévében, hanem csak hallgassam Mezei Dániel közvetítését. Jákob ehhez képest szerencsés volt a kínjaival!) Szóval nem tudom eléggé sokszor nézni a BBO-t, és ahányszor mégis, mindig pechem volt, éppen nem sikerült nekünk valami. Pedig vasárnap és hétfőn nagyon szép volt a világ, ahogy Csepeli Miklós is megállapította, volt, hogy egyszerre állt első helyen a nyílt csapat, másodikon a szenior (vagy fordítva). Azóta azonban kicsit besötétedett, tegnap valahogy semmi sem sikerült a mieinknek.

A megnyitóval szombat este veszi kezdetét az 52. bridzs Európa-bajnokság Opatijában. A játék vasárnap este kezdődik és július 2-án kedden fejeződik be. Megpróbáltam a lehető legtöbb információt összeszedni, de valamiért most nem a szokásos honlapot használják, ezért menet közben fog kiderülni néhány fontos dolog. Annyit mindenesetre tudni lehet, hogy a nyílt versenyre 36 ország küldte el a válogatottját, a nőknél 23, a szeniorversenyben 26 induló van.

A második nap nagyon izgalmas volt a szenior világkupán. 12 IMP-s német vezetésről indult, ami rögtön az első játszmában egyre csökkent. Megszámoltam: összesen tízszer változott a helyzet: kétszer döntetlen volt az állás, és nyolcszor vette át egyik, majd a másik fél a vezetést. A második nap végén a magyar szenior csapat 152–150-re vezetett. A legvége még ennél is szorosabb lett.

A szenior világkupa ünnepélyes megnyitóján Yves Aubry, az Európai Bridzs Liga elnöke bejelentést tett: a 2016-os bridzs Európa-bajnokság rendezésének fő esélyese Magyarország. A rendezés támogatására ígéretet tett Szekeres Pál sportért felelős helyettes államtitkára. AZ első nap után, 32 leosztást követően Németország vezet 12 IMP-s előnnyel.

Azért arra jó volt a nyomtatott Bridzsélet, hogy határidőre (na jó, határidő után hat hétre) mégiscsak elő kellett állítani valamennyi olvasnivalót. Igaz, hogy jó sokkal kullogott az események után, de időről időre beszámolt arról, mi történik a világban, és még olvasmányos formát is talált hozzá. Most viszont bárki élőben követheti az eseményeket, az embernek az az érzése, az ő okoskodó megjegyzéseire nincs szüksége az olvasónak. (A képen Eric Rodwell és Jeff Meckstroth)

Talán váratlan, de életemben először játszottam ezen a bécsi versenyen, amely 3 részből áll: vegyespáros, csapat, majd párosverseny. Ezek mind egynaposak, így szerencsémre csak a csapatversenyen kellett játszanom. Meghívtak ugyanis, hogy játsszak a Persy csapatban (Hr. Persy tehetős műkritikus, csapattársainak általában jó és nagyon jó osztrák játékosokat szokott hívni). Jelen esetben partnere a nálunk is jól ismert Hr. Bamberger volt, míg nekem Sascha Wernle jutott (akit talán szintén nem kell bemutatni, sokszoros válogatott játékos, profi).

Mivel a tavalyi balatonföldvári Ecosoft-kupán sikerült elnyernünk a legjobb ifiknek járó díjat – avagy megelőztük a cseheket –, részt vehettünk Richard Mick meghívásából a 2014-es Langsee Openen, úgy, hogy az útiköltségen kívül mindent állt a házigazda. A csapat, ha nagy nehezen, de összejött, igaz, csak félig lett ifjúsági. Ugyanis, habár Fischer Andrea még ifi, partnere, Bunth Ági már nem, ahogy nálunk is, Vikor Attila még 25 alatti, de én már kiöregedtem. Ennek ellenére meghívónk nem utasította el igényünket a voucher iránt.