(A szelfi készítője Szetei Zsolt Eb-főrendező, mellette a szerző hivatása gyakorlása közben)
Az Eb tíz napja alatt folyamatosan járőrözni kellett az asztalok között és lesni a zsűrihívásokat. A bonyolultabb problémákkal mindig közösen foglalkoztunk, általában a vezető tornavezető véleményét is kikérve az ügyben, így kivételesen ezek voltak a „könnyebbek”. A helyben megoldandó problémáknál azonban csak ritkán lehetett másokra is számítani, itt szeretnék bemutatni néhány ilyen esetet, én mindegyiket eléggé szórakoztatónak találtam, remélem, ti is így lesztek vele.
1. Női csapatverseny
Északnak hármas kőrje van, de 1 szant licitál a support rekontra helyett, a tálcát áttolják, és amíg Dél a következő liciten gondolkodik, Kelet jelzi Északnak, hogy sajnos elrontotta a licitet, és szeretne változtatni, amire Észak se szó, se beszéd visszahúzza a tálcát, és mielőtt a másik oldal bármit reagálhatna, Kelet rekontrára cseréli az 1 szan licitet, majd a tálca visszaérkezik az elképedt Délhez és Nyugathoz. Zsűri!
A probléma azért nagyon érdekes, mert Keletnek elvileg nem lenne joga kicserélni egy ilyen licitet, hacsak arra a baloldali ellenfelétől nem kap felhatalmazást. Ez szkrín használata esetén gyakran lehetetlen (hiszen BOE a másik oldalon ül), ezért a szkrínszabályok szerint ezekben az esetekben JOE is eljárhat. Igen ám, de Északnak semmi joga nem volt visszahúzni a tálcát, hiszen éppen ezzel az akcióval kreált jogosulatlan információt a másik oldalon. Végül úgy döntöttem, hogy az eredeti licit helyben marad és a rekontrára való csere mindkét párnak jogosulatlan információ.
2. Szenior csapatverseny
Dél ezekben a pillanatokban éppen azon gondolkodott, hogy licitáljon-e valamit (egyenlő szkórhelyzet volt, Keletnél hatos erős treff és nagyjából 18 pont), ekkor azonban felcsattan a szkrín, és Észak felfedi a treff kettes indítókijátszást, ami harmadik ötödik. Zsűri!
Ez az eset nem lett volna kifejezetten nehéz, hiszen konkrét szabály vonatkozik az olyan lapokra, amelyeket a licit folyamán fednek fel, azonban a helyzetet nehezítette, hogy az indító kijátszás után a szkrínt Nyugat nyitotta fel, jelentősen hozzájárulva ezzel a szabálytalanság kialakulásához, arról nem is beszélve, hogy közben tudatában lehetett annak, hogy a szkrín felnyitásával elveszi Déltől a licitálás lehetőségét. Ezt a partit némi megbeszélés és heves vita követte, voltak, akik egyszerűen a felfedett lap szabályát alkalmazták volna, de a vezető zsűri végül amellett foglalt állást, hogy mindkét vonal hibás (ennek nagyon örültem, mert az ott lévő három zsűri közül csak én éreztem ezt lényeges pontnak addig), így a treff hármas büntető lap lett, de Dél licitálhatott szabadon (a másik szabály szerint passzolni lett volna köteles), szerencsére passzolt, így nem kellett azon elgondolkodnunk, hogy mennyiben befolyásolta a licitjét a partner által „deklarált” három lapos támogatás.
3. Női párosverseny
Néha a büntetőlapokra vonatkozó szabályok tárgyalásakor viccesen meg szokták jegyezni, hogy elvileg lehetséges, hogy valakinek tizenhárom büntetőlapja legyen. Nos az Eb-n ezt a remek viccet egy heves vérű hölgyjátékos a gyakorlatba is átültette. A felvétel 3 szan, az indítókijátszás a pikk dáma, az asztalon király és kicsi. A felvevő királyt kér, mire a fent említett hölgy harmadik ászából kicsit tesz, de később észreveszi a hibát, és gyorsan cserél a pikk ászra. A felvevő zsűrit hív, mire a játékos közli, hogy azért szeretne cserélni, mert úgy hallotta, hogy a felvevő kicsit kért. Az asztalnál azonban mindenki egybehangzóan azt állítja, hogy a felvevő a királyt tette, és a lap bele is került az ütésbe. Némi érzelmileg jelentősen túlfűtött vita után ( a hölgy nem hitte el, hogy nem veheti vissza a lapot, és hogy ráadásul a pikk ásza büntetőlappá vált, oda kellett hívni a főtornavezetőt is) a hölgy idegesen az asztalra csapta az összes lapját színével felfelé, majd elhagyja a játékteret. 13 büntetőlap a fegyelmi büntetés mellé.
4. Nyílt csapatverseny, utolsó forduló, Dánia–Monaco
Ezt az esetet szerencsére végül nem kellett megoldani, mert a játékosok elrendezték a dolgot maguk között, csak azért írom ide, hogy érzékeltessem, hogy milyen kavarodást tudnak okozni még egészen magas szintű játékosok is.
A felvétel 6 treff, hosszú licitmenet után. Az asztal egy kicsit le van maradva időben, ezért néhány hívás után az egyik monacói ellenjátékos megkérdezi a dán felvevőt, hogy az-e az elosztása, amit a papírra írt felvilágosításként a licit során. A dán közli, hogy igen, mire a monacói terít, hogy akkor egyszer nem. A dán felvevő gondolkodik egy sort, majd azt mondja, hogy az nem olyan biztos, és tovább akar játszani, mivel nem az volt az elosztása, amit a papírra a licit alatt leírt, csak azt ígérte a rendszer szerint, félreértette a monacói kérdését. Az ellenjátékos lapjai eddigre már le voltak terítve, ő visszavette őket, tovább játszottak, azonban még két hívás múlva kiderült, hogy a monacói a terítéskor lent hagyott egy kártyát az asztalon, így eggyel kevesebbje van, mint a többieknek.
Nos ezt az egész helyzetet egy kicsit sem lett volna könnyű rendbe rakni, de szerencsére amíg próbáltam összeszedni a tényeket, a dán felvevő beleegyezett utólag a terítésbe, és bár a szabályokat több ponton is áthágták, a szinten lévő többi zsűrivel úgy döntöttünk, hogy helyben hagyjuk a játékosok megállapodását, nem kezdjük el kibogozni a gordiuszi csomót.
5. Női párosverseny, első nap
A legjobbat a végére hagytam, ez az eset álljon itt példaként minden olyan játékosnak, aki attól fél, hogy a zsűri még nem látott akkora marhaságot, mint amit éppen most ő csinált.
Ebben a pillanatban Kelet zsűrit hív, és szégyenkezve közli velem, hogy most számolta meg, sajnos csak tíz lapja van. Ez már egy kicsit furcsa volt, de még helyre lehet hozni, ha a többiek nem nézték meg a lapjukat vagy esetleg kiesett valahol a hiányzó három lap, de azt kellett tapasztalnom, hogy a tízlapos játékos partnerénél tizenhat kártya volt... Mégpedig színek szerint sorba rendezve.