Kezdőoldal

Az MBSZ elnöksége egy éve arra jutott, hogy gyermekvédelmi szabályozást kell létrehoznia. A feladattal megbízott játékostársaink céljuknak tekintették a kiskorúak mellett a nők és mindenki más védelmét is, aki potenciális áldozata lehet abúzusnak vagy diszkriminációnak, így Nő- és Ifjúságvédelmi Bizottság (NIB) néven fogtak munkához. Ebből született az MBSZ etikai kódexe és annak eljárási szabályzata (melyeket az elnökség elfogadott). Erről a NIB egy cikkben is tájékoztatást adott, Talyigás Péter MBSZ-elnök pedig véleménycikkben szólt hozzá a kérdéshez. Biró László játékostársunk ebben a témában írta ellenvéleménycikkét.

Itt van Amerika – legalábbis ami a woke-marhaságot illeti, miszerint a bajok forrása, a társadalom fő ellensége a heteroszexuális fehér férfi, akit keményen kordában kell tartani. A tradicionális férfiszerep kriminalizálását illetően ajánlott irodalom Robert Merle: Védett férfiak (Európa Könyvkiadó, 1979.) Kedvenc részem a könyvben, miután két nő megerőszakol egy papot, a tettesek enyhe, az áldozat pedig súlyos büntetést kap. Mivel az erekció önmagában gyalázatos agresszió.

Nekem speciel három lányom van. Akik aligha születtek volna meg, ha hajdanán egy bridzsversenyen nem szólítom le leendő hitvesemet.

Akkor, hogy is van ez? Azt ugye nem szabad mondani, hogy egész jól játszol ahhoz képest, hogy nő vagy. És ahhoz képest, hogy milyen öreg vagy, illetve hogy még a fenekeden lóg a tojáshéj? Gondolom, ezek is tilosak. Akkor hát külön védelmet az öregeknek, a fiataloknak! Továbbá itt vannak még a vidékiek, a kövérek, a kopaszok, a cukorbetegek, meg a búr a búrkalappal. Mindezeket persze az általános szabályok védik. Miért kell hát a hölgyeket kiemelni? Ez egy hátrányos helyzetű csoport pozitív diszkriminációja lenne? Valóban hátrányos helyzetűek lennének a nők a bridzsasztalnál?

Jól emlékszem, hogy gyermekkoromban nagymamámmal a gyöngyösi piacra menet utunk a kaszárnya előtt vezetett. Az unatkozó bakák pedig rendszeresen füttyögtek. Ilyenkor a Nagyi hátrafordult, és következő beszédet intézte a hadsereghez: „Hülyék vagytok, anyátok lehetnék!” (Pedig simán a nagyanyjuk is lehetett volna.) A mai lányok pedig szerencsére már egyáltalán nem azok a gyönge virágszálak, akik kétségbe esnének, ha valami suttyó utánuk szól vagy fütyül.

Szerkesztő úr biztatott a mondandóm részletesebb kifejtésére, úgyhogy röviden foglalkozom magával a pozitív diszkriminációval. Szerintem ez tipikusan contradictio in definitio, vagy ahogy öregapám mondta volna: fából vaskarika. Ugyanis nem másról van itt szó, mint egyszerű diszkriminációról azokkal szemben, akik kimaradnak belőle. Példának okáért, ha valaki messze legalkalmasabbként nem kap meg bizonyos állást, mert egy kedvezményezett megelőzi.

Kurz und gut, az általános szabályok legyenek olyanok, hogy a sporttársak nemüktől függetlenül tisztességesen viselkedjenek egymással! Ebből a kontextusból a férfi–nő viszonyt önkényesen kiszakítani teljességgel indokolatlan, sőt káros. Végül is nem kell nekünk minden amerikai szamárságot átvennünk.

Sporttársi üdvözlettel:
Biró László (egyébként a hölgyek nagy tisztelője)