Magyar és szlovén bridzsbarátok ötletéből, EU-s támogatással jött létre ez a négy állomásos sorozat, melyek részben az egyik, részben a másik országban rendeztek/rendeznek majd. Az első fordulóra nyáron került sor Szlovéniában. Nagy érdeklődés övezte az október 19-i, második meghívásos versenyt, ahol kb. a mezőny fele magyar, a másik fele szlovén, illetve horvát vendégjátékos volt, akik buszokkal érkeztek a nagykanizsai Kőnig Hotelbe.
A verseny egy egyfordulós, 34 leosztásos MP-párosverseny volt, előre osztott partikkal és Bridgemate segítette kiértékeléssel. A végeredményt kétféleképpen számolták ki: a hagyományos meccspontértékelés csak tájékoztatásul szolgált, ehhez hozzáadtak százalékokat azoknak, akik kevésbé tapasztaltak, hogy ezzel a hendikeppel kicsit kiegyenlítsék az esélyeket. Nevezési díj nem volt, azonban a győztesek, helyezettek és különdíjasok sok szép tárgydíjjal és kupával gazdagodtak, míg a játék közben édes és sós falatokat, ásványvizet ingyenesen biztosítottak a versenyzők rendelkezésére, ritka bőkezű volt a rendezés.
A hagyományos értékelés szerint az első Ervin Sagmeister lett Janez Pavsekkel, a második helyen egy rég látott ismerős, Hajlik Gábor és partnere, Mátyási Csaba végzett, míg a szerző Fülöp Zoltánnal lett a harmadik. A hendikepes versenyt Bekő János és Cserjési Gábor (címlapképünkön) nyerte, így ők szerezték meg az ezért járó ranglistapontokat.
Az eredményhirdetést megelőzte egy svédasztalos vacsora, ahol töltött káposztát, rántott húst és dödöllét tálaltak fel, az éhes játékosok nagy megelégedésére.
Egy számunkra kedves partival zárom a beszámolót, ami egy hasznos megállapodást is tartogat.
Az ellenfelek egyre rosszabb felvételekben landoltak, és a 6 bukással topszkórt írhattunk, hiszen még a teljesített bell szlemeket (amiből nem volt sok, összesen három) is túlírtuk (1700).
De mi a partiban a tanulság? Még a 90-es években Szalay Gyuri barátommal született egy remek megállapodásunk, amit ugyan Fülöp Zolival előzetesen nem beszéltünk meg, de értette, hogy mi a helyzet, és így meg tudtuk büntetni őket, jó pikkjével és erős lapjával passzolni tudott.
A megállapodás pedig a következő: amikor lehetséges, hogy csapda passzt adtunk (azaz vártuk a partner újranyitó kontráját), de bármely ellenfél új színt licitált, akkor a válaszoló kontrája azt jelenti, hogy az első színben volt büntető kontrája – ezután az induló el tudja dönteni, mi a teendő (ha esetleg csodát találtak, kimehet ebből, de az esetek többségében passzol és felír egy szép kövér számot). Jelen esetben Kelet gyenge lapjával, és hetes színével biztosabbnak tűnt kimenni a kontrából, bár a 2 pikk talán olcsóbb lett volna, de szinte mindegy volt.
A verseny kellemes helyszínen, jó hangulatban telt, és a Szlovéniába vágyóknak szívesen ajánlom figyelmébe a 2025 február elsejei és március 15-i dátumokat, amikor a sorozat további két tornáját rendezik (bár a helyszínek még nem véglegesek).
Köszönjük Fenyves Jenőnek, a kanizsai (és általában a vidéki) bridzs nagy harcosának a szervezést, míg Magyar Ádám a szokásos magas színvonalon vezette le a versenyt. Folytatása (reméljük) következik!
©2014-2024 Magyar Bridzs Szövetség
