Kezdőoldal

Andrej Bolkonszkij herceg súlyos sebet kap az austerlitzi csatatéren. A halálra készül, úgy nézi maga fölött a békésen úszó felhőket, és azt kérdi: „Hogy van az, hogy én soha azelőtt nem láttam ezt a magas eget?” Micsoda jelenet ez a híres Háború és béke filmben is, ritka alkalom, amikor a vászon talán jobban visszaadja a gondolatot, mint a regény. S hányszor megfogadja magában emiatt az ember: nem hagyja elillanni maga mellett az élet szépségeit.

Hétfőn és kedden további hat fordulóval folytatódott a nyílt csapatok Eb-je, valamint szép magyar sikerrel zárult a nők párosbajnoksága: a Hegedüs Orsolya–Zalai Ágnes kettős hétfőn a középdöntőben jól szerepelt, hiszen bejutott a mindössze 10 párból álló nagydöntőbe, itt pedig nagy csatában (többször álltak dobogós helyen is) hatodikként végeztek.

Szombaton megkezdődtek a küzdelmek Rigában, Lettországban az Európa-bajnokságon. Míg korábban általában külön rendezték a nemzetek csapatai számára kiírt Eb-t és a páros bajnokságot, ezúttal összekötötték a kettőt: mivel kevesebb a női, szenior és vegyes csapat, ezért számukra párosversenyt rendeznek az első öt napon. Itt egy magyar pár, a Hegedüs Orsolya–Zalai Ágnes kettős szerepel, nekik már az elődöntőben szurkolhatunk, mivel a kétnapos selejtezőt sikerrel vették.

A Viadukt Bridzs sportegyesület 16. alkalommal szervezte meg a Veszprém Kupát. A fűzfői nyaralótelepen, a NIKE étteremben Kerekes Sándor állandó szervező jó hangulatú versenyt szervezett – a partik közti egyeztetéseket és a közös ebédet együtt, az árnyékos teraszon lehetett megejteni. 12 csapat nevezett, azaz az esetleges kimaradás sem ejtette ki a ritmusból a játékosokat. A végső érmesek egymást kerülgették az első asztalon, végül a Kerek perec (Berkes Márton–Kovács András, Kuttner György–Mráz Máté) nyert a Surprise előtt (akik meglepetés nélkül a tavalyi eredményüket megismételték, ismét Lovas Jutka–Tichler Krisztián, Érsek Laura–Földi József összeállításban) és a Janka csapatot (Jalsovszky Janka–Honyek András és Jalsovszky Pál–Vági Máté párokkal).

Ez kivételesen egy személyes hangvételű beszámoló lesz. A cikkírásra a főszerkesztő, Kovács Gergely kért fel azzal a nem túl szigorú kikötéssel, hogy ne csak a partik elemzését fűzzem a vezérfonalra, hanem a verseny hangulatát és a benyomásaimat is érzékeltessem az érdeklődőkkel. Ennek az a háttere, hogy 26 évvel ezelőtt hagytam abba a versenyzést és álltam át hivatásosként a társasági és klubjátékosok táborának felvirágoztatására, így külső szemlélőként a majdnem szűz szem többet lát alapon arra volt kíváncsi a főszerkesztő, hogy a saját szemszögemből nézve a múlt századhoz képest mennyire változott és milyen lett a versenybridzs Magyarországon.

Megkezdődött a Jedik visszatérése, hogy jelenlétükkel erősítsék a bridzsező fiatalokat támogató lelkes szponzorokat. Elindult tehát a licit. Cikkünk rendszeresen frissül.

Decemberben már ötödik alkalommal került sor a hagyományteremtő MTK-párosversenyre, ezúttal a Danubius hotellánc nagylelkű támogatásával. A helyszín egy hatalmas épületben volt, ezért nehéz volt elsőre odatalálni, de a parkolás ingyenes, és van bőven hely is. Ha a székeket is sikerül jobbakra cserélni (több is elfáradt a játék alatt), nagyon kellemes versenyterem lesz majd, míg a pár perc sétára található büfé is jól felszerelt.

Most már nagyon úgy néz ki, hogy sikerült hagyományt teremteni, és az egyik hosszú decemberi estét a bridzsév lezárásával ünnepelni. 39 pár jött, sokan különböző klubokból, talán először járva a Récsei Centerben, a szövetség versenytermében. A résztvevők jelentős része valami kis süteménnyel, finomsággal megpakolva érkezett, hogy jó hangulatban együtt töltsük el az estét. Az elnöki beköszöntő is a jó hangulatot kérte és remélte a résztvevőktől – és ez a várakozás teljes mértékben bejött. Az elnöki köszöntő szerkesztett változatát itt is olvashatjátok.

Az alábbi partikkal már találkozhattatok a 2025-ös év során. Akár egy baráti beszélgetésben mesélhette valaki, akár át is küldhették a linket (odasüss, milyen szép!). Illetve, természetesen némelyik szerepelt már valamelyik Bridzsélet-cikkben. Tekintsetek erre a bemutatóra úgy, mint egy évvégi, ünnepi kollekcióra, mint amikor a legszebb gólokat gyűjtik össze a sportműsorok: milyen szép tud lenni ez a mi játékunk.

A fenti cím nem egy új konvencióra utal. Ez egy ismert konvenció – hívás írányító kontra – arra az esetére vonatkozik, amikor rávesszük a partnerünket, hogy a buktató helyet egy tömővel induljon. Evvel elöször az 1970-es évek végén találkoztam.