Kezdőoldal

Az olimpia második hete a kieséses szakasszal telt, erről részletesen beszámolunk. Emellett a magyar vegyescsapat részt vett a vegyespáros versenyen, ahol szépen szerepelt. Az első, kétnapos selejtezőkör után az eredmények alapján két pár az A, egy pedig a B csoportba került. A középdöntő szintén kétnapos volt, itt remekelt mindhárom pár: Mezei–Honti az első, Fischer–Szabó a második helyen végzett az A-ban, míg Lajos–Hodosi a B-ben lett harmadik, így mindannyian a 18 párból álló nagydöntőbe jutottak. Itt már kevésbé jött ki a lépés, de így és szépen mutat a világ legjobbjai közt elért 11. (Fischer Brigitta–Szabó Csaba), 13. (Lajos Hanka–Hodosi Péter), és 16. pozíció (Mezei Katalin–Honti László). Gratulálunk!

Lássuk, hogyan alakultak a csapatversenyek eredményei.

Hétfőn 4x15 leosztásban dőlt el a legjobb nyolcba jutás, ami több esetben is rendkívül szorosan alakult, és váratlan eredményekben sem volt hiány.

A nyílt csapatok közt a csoportgyőztes Kína a némi meglepetésre a csoportkörből továbbjutó Romániát választotta, azonban 3 menet után csak 5 ponttal vezetett, végül az utolsó körben behúzta a meccset. A lengyelek 3 ponttal verték a másik váratlanul remeklő országot, Írországot, míg Svájcnak Hollandia jutott – ez különösen pikáns párosítás, hiszen ők nemrég vb-döntőt vívtak egymás ellen, és ne feledjük, Zimmermannék egyik párja eredetileg holland. Végül a kissé tartalékos vendégeknek nem volt igazán esélyük, elmaradt a nagy csata, 90 IMP-vel győzött Svájc.

Az amerikaiak a dánok ellen veszítettek az asztal mellett, de egy bonyolult helyzetben lassú licit után a dánok a bukós 6 treffre 6 pikket mondtak, amit szép játékkal megcsináltak ugyan, de (a LoveBridge-en jól láthatóan) másfél perces 6 treff igazítását nem engedte a zsűri, az ítélet 6 treff –2 lett, így ez a 26 pontos szving végül az amerikaiak győzelmét hozta.

Az olaszok a gyengécske németek ellen már több mint 100-zal vezettek 45 parti után, nem került sor negyedik negyedre, Izrael viszont késhegyig menő csatát vívott Norvégiával. A végig szoros meccsen többnyire a skandinávok vezettek, ezért talán váratlanul az utolsó menetben megfordult az eredmény, és Izrael került a nyolc közé. Egy szép ellenjáték innen – és a felvevőjáték is (szinte) tökéletes volt!

A 4 kőr a barátságos adu fekvés miatt a másik asztalon teljesült, de a 3 szan sem rossz felvétel. A káró indulásnál helyesen nem adott impasszt Brogeland, ezután pikk ász, kőr király jött, nem a jó kőr címletet hívta kézből – ha a bubival vagy a kilencessel kezd, fel tudja kézből szedni a színt. A kőr királyt persze Észak kihagyta, Dél ütötte a második menetet. Zamir nehéz helyzetben volt, tudta, hogy a kis treff ütést ad, a pikk pedig az asztali dáma-bubit magasítja. Ezért kihívta az egyetlen buktató kártyáját, a treff királyt! A felvevő vette, kicsi a dámához, majd a pikk dáma, amit a király vitt. Észak folytatta a kárót, most megint jól tette a felvevő, hogy beütött, és kőrt hívott, hátha a treff bubival később kézbe teszik a magas kőrökért. Ezt azonban Zamir is látta, ezért a kőr hívásba eldobta a káró dámát! Így ugyan a bubi ütéssé nőtt, Észak azonban kimagasíthatott ebből a színből egyet, és a pikk beütésével buktatott. Micsoda felvevő- és ellenjáték! Megérdemelten nyert Izrael.

Argentína–Franciaország: a Madalával megerősített hazaiak, vagy a mindig erős (és nemrég világbajnoki címet is szerző) vendégek jutnak tovább? Ez is talán meglepetés, de a hazai pálya is segíthetett: magabiztosan nyert Argentína.

Ha pedig még nem volt elég a csillaghullásból: a csoportgyőztes Svédország a fekete ló, négyesben játszó (állítólag nemzetközi edzőkkel készülő) Dél-Korea ellen nem bírta a hajrát, bár 10 pont előnnyel fordult az utolsó játékrészre, végül öt ponttal kikapott, és kiesett.

A nőknél már az első párosítás váratlanul ért véget: a simán az első helyen továbbjutó lengyelek nem bírtak Hongkonggal! Egy rossz menetük volt csak, ahol 57-tel kaptak ki, és az utolsó etap előtt már csak 2 pont volt a hátrányuk, azonban ebből csak egyet tudtak faragni, így a nagy favorit kiesett.

Az amerikaiak a franciák jó hajrája dacára viszonylag simán nyertek, és a norvégok is simán verték Brazíliát. Az olasz–japán csata végig szoros volt, végül az európaiak nyertek, míg a mindig nagyon jó törökök (többszörös világverseny érmesek, akik ezúttal legjobbjuk, Ozlem Kandolu nélkül álltak ki, aki egy kérdéses fegyelmi vétség miatt nem kerülhetett ezúttal a csapatba) nagyon szoros mérkőzésen 7 ponttal verték a németeket.

Kína 110-zel verte Ausztráliát, míg az angolok 50 pont hátrányban ültek le Új-Zéland ellen, és megtáltosodtak: 69–13-ra nyerték negyedik menetet, és így 6 IMP-vel ők győztek.

A szenioroknál kevesebb nagy csata volt, talán a lengyelek váratlan veresége Kanadával szemben az egyetlen említésre méltó eredmény, valamint Izrael is megizzadt Ausztrália ellen, de nyert, a többi meccsen papírforma győzelmek születtek.

A vegyescsapatok közt igazán nagy körömrágás nem volt, bár pár kisebb meglepetés itt is született. Szomorúan láttuk, hogy horvát barátaink, akiket Pulából jól ismerünk, három szoros játékrész után viszonylag simán kikaptak az olaszoktól, míg a svédek hajráztak ugyan, de nem tudták utolérni a mindig veszélyes Kínát. A dán–norvég skandináv rangadót a vendégek nyerték simán.

A negyeddöntőkre már két napon, napi 3x16 leosztásban került sor, tehát kevésbé volt kimerítő a napi játék, de hosszabb volt a csata.

A nyílt sorozatban Lengyelország az első nap után hátrányban volt Kína ellen, de másnap minden játékrészt megnyert, és 29-cel jobbnak bizonyult.

A nagyon erősnek tűnő amerikaiak jól kezdtek, és az első nap után vezettek is Svájc ellen, másnap azonban beindult a „zsoldos sereg”, és több mint 50 IMP-vel győztek a vendégek.
Az olasz–izraeli meccs sokáig tippelhetetlen volt: félidőben négy, öt menet után öt ponttal vezettek a hazaiak, de az utolsó 16-ban megtörték Herbstéket, és 41-gyel nyertek Versacéék.

A meglepetéscsapatok küzdelmében az első napon Dél-Korea remekelt, és 42 ponttal is vezetett, de másnap Argentína szépen hajrázott, hiszen 5 forduló után már csak 3 pont hátrányban volt, végül pedig simán, 22 különbséggel győzött, és bejutott a legjobb négy közé.

A nőknél Hongkong, ahogy várható volt, nem bírt az amerikaiakkal, és már négy menet után, több mint 130 pontos hátrányban feladta. A többszörös világbajnok svédek végig vezetve, simán verték a norvégokat, míg az olasz–török meccsen jó kezdés után a hazaiak végig hátrányban voltak, és bár 16-tal a vége előtt csak 23 IMP volt a hátrányuk, a törökök rátettek még egy lapáttal, és nagyon nyertek.

Az Anglia–Kína csatában a hazaiak megint azzal próbálkoztak, mint az előző körben, hiszen 32 pontos hátrányból vágtak neki az utolsó körnek, és 30-at le is dolgoztak, de ez épp kevés volt, továbbjutott 2 IMP-vel Kína.

A szenioroknál az amerikai all-star csapat nagyon megküzdött a törökökkel, hiszen a vendégek sokáig vezettek, és az utolsó menet előtt még csak egy pont volt a különbség, a csendes utolsó 16-ban azonban Ziáék picit több pontot kerestek (25–12), és bejutottak az elődöntőbe.

A másik három meccs nem volt szoros, Franciaországnak és Indiának sem kellett végig játszania a mérkőzését, a svéd–német meccs kicsit izgalmasabb volt, de végül több mint 50 ponttal nyertek az északiak.

A vegyescsapatok negyeddöntőiben a lengyelek és a németek nagyon simán győztek, az olaszok ellen azonban nagyot hajrázott Izrael, de végül 10 pont maradt az előnyből. Az amerikai–kínai mérkőzés hozta a legnagyobb csatát: az ázsiai csapat sokáig vezetett ugyan, de az ötödik etapot az USA alaposan nyerte, és 3 IMP előnnyel vágott neki az utolsó 16-nak. Itt azonban állva hagyták Geoff Hampsonékat, Kína 32-vel nyert.

Csütörtökön kezdődtek az elődöntők minden formátumban. A nyílt versenyben Lengyelország–Svájc és Olaszország–Argentína mérkőzéseket rendeztek, és a többség svájci–olasz döntőt várt.

Az olaszok megküzdöttek a hazai csapattal, ahol persze a korábbi olasz válogatott Madala is játszott, aki, miután az elmúlt években mellőzték, hazatért Argentínába, ahonnan korábban elcsábították. (Idevágó hír, hogy Norberto Bocchi is argentin válogatott lesz, miután anyai ágon onnan származik, de idén erre a váltásra még nem került sor, feltehetőleg még nem telt el a kötelező két év, amit ki kell hagyni.)

Az első napon 3 pontos előnyre tettek szert Madaláék, de másnap Versacéék egy 38 IMP-s szettel nagy előnyt építettekt, amit csak kozmetikázni tudott Argentína, és végül 20 ponttal Olaszország nyert.

Ez a parti több asztalon bajt okozott.

Az argentinok bevarázsolták a 3 szant, és úgy tűnt, kereshetnek, amikor a másik asztalon Dél nem szólt közbe az 1 pikkre, és az 1 szan visszajött hozzá. Vajon mi vette rá, hogy most, késleltetve 2 kőrt mondjon, bell-mansban? Ennyi szür még több 1 szanban sem lett volna… Így lett a +6 helyett –9.

A másik elődöntőben Svájc kezdett jobban, hiszen 42 is volt az előnye 2 menet után, azonban még este szépített a lengyel csapat. Másnap egyből fordítottak is.

Egy tipp, miért ne szóljunk közbe/emeljünk semmivel?

A kontra nyilván valami invitféle/jó lap volt, amit Észak boldogan elpasszolt, és írtak 800-at.

Egy érdekes kérdés: mit jelent ez a kontra?

Észak kezéből veszélyben a felvétel, mert esélyesen Kelet a jó pikkjéből indulna – de ha a partner megkontrázza a végső felvételt, mi a teendő? A kontra azt jelenti, hogy „minden rosszul ül, ne tömjünk” (feltehetően ez gondolta Kalita), vagy azt, hogy „mindkét majorodat tudom támogatni, indulj a jobbikkal” (ezt akarta talán közölni Klukowski). Pikkre bukott volna, kőrre szürrel teljesített a felvevő.

A lengyelek hasonló sikeres akciókkal egyre növelték az előnyüket, és végül 30 IMP-vel nyertek, megérdemelten, így az egyik legnagyobb esélyest győzték le.

A női elődöntőkben (a lengyelek híján) a négy talán legerősebb csapat játszott, de a meccsek nem voltak igazán izgalmasak. Az amerikaiak szinte semmi ellenállást nem mutattak a svédek ellen, nem is ment végig a meccs. A kínaiak félidőben vezettek a törökök ellen, de a vendégek hamar fordítottak, és bár volt még egy fellángolása az ázsiaiaknak, végül 38-cal nyert Törökország.

A szenioroknál az egyik meccs szintén nem ment végig, az utolsó előtti szettben szerzett +40 már elég volt Indiának, hogy feladásra kényszerítse Svédországot. A másik mérkőzés viszont a végletekig kiélezett volt: a félidőben hárommal ment az USA, sőt, feltornázta ezt egészen 19 IMP előnyig, de az utolsó menetben a franciák hajráztak, és ha nem írnak egy bell gémen tízet Ziáék, ki is kapnak, így viszont hat pont megmaradt az előnyből.

A vegyescsapatok elődöntője sem volt unalmas, sőt… Kína ugyan viszonylag simán verte Németországot, a másik ágon viszont lengyel–olasz csatát rendeztek. A végig kiélezett mérkőzés eredményét egy zsűridöntés változtatta meg.

A legutolsó partiban mindkét asztal bemondta ezt a 6 treffet, húzó, nyert Olaszország 9 ponttal. Azonban a zárt teremben a 3 treffre lassú 3 szan jött, Dél továbbment, így mondták be a szlemet, amit utólag 3 szanra módosítottak, így másnap reggelre Lengyelország jutott a döntőbe, egyetlen IMP-vel!

És elérkezett az utolsó fázis, a döntők (és bronzmeccsek) ideje. A nyíltban Svájc magabiztosan szerezte meg a harmadik helyet, míg a lengyelek bajban voltak két szett után, 55 IMP-s hátrányba kerültek.

Ők azonban egy elképesztő, 62–0-s menettel még az este átvették a vezetést.

Egy szép szlem ebből a játékrészből.

Elsőre olyan esetlegesnek tűnik a parti, de valójában szinte elvehetetlen: ha a káró ásszal indulnak, a két magas piros lapra két treff dobható, ha pedig a treff királlyal, akkor a káró király repül a kőr dámára, és csak egy treffet kell kiadni (ezt a tervet csak az rontja, ha Nyugat üres treffből indul, de akkor még jól ülhet a kilences).

Másnap pedig az első etapot is Lengyelország nyerte 40 ponttal, tehát 32 parti alatt több mint 100 pontot vertek Olaszországra!

Ezután szinte minden sikerült a lengyeleknek, és alig csökkent a különbség.

Ezzel olimpiai bajnok lett Lengyelország: Krysztof Buras–Kamil Novak, Wojciech Strzemecki–Przemyslaw Janiszewski, Wojciech Gawel–Rafal Jagniewski.

Talán Buras kivételével nem annyira közismert nevek, de szinte végig kitűnően játszottak.

A nőknél a bronzmeccsen ismét hatalmas fordítást láthattunk, hiszen Kína 32 parti után 58-cal vezetett, de az USA egy 88–0-s (!) utolsó szettel megszerezte a harmadik helyet.

A döntőben igazi izgalmakat láthattunk, hol az egyik, hol a másik csapat vezetett néhány ponttal, az első nap végén a svédek mentek 5 IMP-vel, de másnap megint a törökökön volt a sor. Két jó szettel 31-gyel többet szereztek, és a 26 előny elégnek tűnt, de az utolsó játékrész végén, két partival a vége előtt döntetlen volt az állás!

Az utolsó előtti partiban multi 2 káró indulás után kapták el 2 pikkben a törökök a bellben lévő svédeket 800-ért, a másik asztalon mans 3 szan lett szürrel, ez 9 IMP-be került, az utolsó partiban pedig mindkét asztalon eggyel többet licitáltak a svédek, mint kellett volna, itt is 6 pont lett Törökország jutalma, akik így 15 IMP-vel nyertek.

A győztesek névsora: Dilek Yavas–Irem Ozbay (sokak szerint a csapat legerősebb párja), Asli Acar–Berrak Erkan, Olgu Seker–Pinar Tekir Dogan.

A szenioroknál a bronzérmet Franciaország nyerte, miután 2 ponttal verte a svédeket – a döntő írás az utolsó előtti partiban volt, ahol jó ellenjátékkal elbuktattak a franciák egy 3 szant, ami a túloldalon meglett.

Az amerikai–indiai döntő kevesebb izgalmat hozott. Két etap után még pár ponttal India vezetett, de estére már majdnem 40 volt az USA előnye. Másnap egyre nőtt a különbség, és a végére megközelítette a 100 IMP-t.

A győztes csapat veretes névsora: Eric Rodwell–Bobby Levin, Hemant Lall–Reese Milner, Michael Rosenberg–Zia Mahmood. A világbajnoki címeket megszámolni is nehéz.

A vegyescsapatok küzdelmében Németország szerzett bronzérmet, miután két szoros szett után nagyot ment a harmadikban, és legyőzte Olaszországot.

A döntő itt is epikus csatát hozott Lengyelország és Kína között. 20 pontos lengyel előnyt a harmadik játékrészben alapos fordítás követett, az 52–0-s ütés benne is maradt a lengyelekben, hiszen másnap egy 10 és egy 20 pontos mínusz is becsúszott, és a 62 pontos hátrány nagyon soknak tűnt. De ha már ott voltak, megpróbálták. Sok nagy írás mellett alig engedtek pontot, de az utolsó parti előtt még Kína vezetett 3 IMP-vel.

A lengyelek ellen nem találták meg egyik major gémet sem, az európai csapat 4 treffet teljesített szürrel, a másik asztalon azonban az 5-ös, majd a 6-os magasság is küzdelem színtere lett, a 6 káró végül 800-at bukott, a 14 IMP pedig bőven elég volt a győzelemhez. Ha Észak megkontrázza az 5 pikket vagy Dél nem mond 6 treffet, még Kína győz.

Íme a lengyel olimpiai bajnokok: Justyna Zmuda–Piotr Marcinowski, Katarzyna Dufrat–Piotr Zatorski, Danuta Kazmucha–Maciej Hutyra.

Végül pedig álljon itt a vigasz csapatverseny győztesének névsora, hogy lássuk, itt sem akárkik játszottak: Rajtah Shourie–Gavin Wolpert, Vincent Demuy–John Kranyak, Tor Eivind Grude–Geir Helgemo.

Folytatás négy év múlva, reményeink szerint a világnak ezen a végén. Időközben bejelentették, hogy a jövő évi vb-nek egy már ismert helyszín, a dán Herning ad otthont 2025 augusztusában, a magyar vegyesválogatott mindenképp részt vehet a tornán.