Kezdőoldal

A csapat egészére elmondható, hogy fáradtan kezdte ezt a napot. Az U21-nek és az U26-nak a tisztes helytállás volt a célja, a lányok még a dobogós helyért küzdöttek. A kicsiknek ezen a napon sikerült az íreket és a finneket is megverniük, így hátulról a harmadik helyen végeztek. Ennek az eredménynek kifejezetten örültünk, hiszen a kezdésnél úgy tűnt, stabil sereghajtók leszünk.

Az U26-on látszott, hogy picit kiengedtek, és el lett lazsálva az utolsó pár meccs. A dánok ellen még normálisan ment, de a franciáknak és a horvátoknak nem voltunk már nagy kihívás. A végén csak négy csapatot tudtunk megelőzni, ennél picivel jobb eredményt is el tudtunk volna érni, de a torna felétől kezdve inkább a gyakorlásra fektettük a hangsúlyt, nem az eredményre. A két Daninak (Fodor, Tubak) ez volt az utolsó nagy ifi nemzetközi versenye, remélem, jól érezték magukat, és tudásuk egy részt továbbadták a fiatalabbaknak.

A lányoknak sajnos túl sok izgalmat jelentett az első két meccs. A BBO-n követhető volt játékuk, előbb az angolok, aztán a hollandok ellen. A meccs feléig partiban voltunk az angolokkal, akikkel a harmadik helyért küzdöttünk. A 9. partiban Hanna a rossz gémet választotta, ez egy bell szvinget jelentett, 13 IMP nekik. Két partival később Villő véletlen nem 2 kárót vett ki a dobozból, katasztrófa lett a vége. A meccsről mindenki szomorúan távozott, és a következő forduló rögtön kezdődött. A hollandok elleni meccs a szlemekről szólt, akit érdekel az utolsó bulletinben(16–19. oldal) megnézheti.

A reggelt úgy kezdtük, hogy a harmadik hely még könnyen meglehet, de ezen a ponton már az is felmerült, hogy a vb-kijutás is elúszik. Próbáltam motiválni őket, és feldobni a hangulatot a franciák elleni meccs előtt, ez többnyire sikerült, és kis győzelemmel fejeztük be az Eb-t. Végül 5. helyen végeztünk, és jövőre indulhat a csapat a sanghaji vb-n.

Az esti bulin a társaság fele akart részt venni, ezért komoly logisztikai problémákkal kellett szembenéznünk. Végül Máté és én furikáztuk a társaságot, így aki akart, tudott maradni. A többség végül egész emberi időben hazament, a „kemény magot” Süni (Magyar Ádám) vitte haza hajnalban. A fiataloknak ezek az események nem csak szórakozás szempontjából fontosak, hanem ilyenkor tudnak nemzetközi kapcsolatokat építeni.

Az utolsó napokban többször lehetett hallani, hogy majd két év múlva megmutatjuk nekik. A társaság nagyon motivált, és látszik, hogy szívesen bridzseznek és fejlődni akarnak. Hajrá, fiatalok, tiétek a jövő!

Kovács Márton (U26)
– Mesélj pár dolgot magadról?
– 22 éves egyetemista vagyok, az ELTE-n matekot tanulok. Gyerekkori vágyam, hogy programozó informatikus legyek. Amióta ezt elkezdtem tanulni, csak mélyült bennem ez a cél. Kajakozom, és minden más sportot szeretek, a futás és úszás a kedvencem. Most már három éve bridzsezem, kezdetben Szetyütől tanultam egy táborban, igazán komolyan csak másfél éve foglalkozom vele. (Fotók: Francesca Canali – EBL)

– Milyen élmény volt az Eb?
– Egy szóban: fantasztikus. Lenyűgöző volt ennyi külföldi ellen játszani, sokan jóval erősebb játékosok. Minden kis hibát kihasználnak, nagyon oda kell figyelni, hogy még pici hiba se legyen. Azt érzem, hogy ebben az egy hétben több tapasztalatot gyűjtöttem, mint a korábbi másfél évben. Kiemelném még partneremet, Tubcit (Tubak Dániel), aki az elmúlt hónapban mindenben segített és nagyon nagy türelemmel ült le játszani velem. Soha egy rossz szava nem volt, egy élmény volt vele játszani.

– Az eredményről mit gondolsz?
– Lehetett volna picit jobb, ha tartjuk a kezdeti felállást. De Tubci ötlete alapján sok új partnershipet kipróbáltunk, ezzel készülve a következő Eb-re. Pozitív élmény volt, mert ezzel rávilágított arra, hogy mit kell tennünk a következő Eb-ig, ha ki akarunk jutni a vb-re. Most úgy érzem, ez nem lehetetlen feladat.

– Szerinted hogyan kéne készülni?
– Az első feladat egy jó partnership kiépítése, nekem remélhetőleg Mátéval, vele is szuper volt játszani. Ki kell építeni egy jó rendszert, amit tudunk is. Ezen kívül sokat kell játszani, heti 2-3 alkalmat rá kell szánni a bridzsre.

– Van-e valami, amit még megosztanál?
– Az Eb légköre igen motiváló volt. A csapat nagyon tetszett, mindenkivel tudtam jókat dumálni, mókázni. Remélem, két év múlva is hasonlóan összetartó lesz a társaság.

Lajos Hanka (Girls)
– Mesélj magadról picit!
– Matek szakos vagyok az ELTE-n, és szeptembertől kezdem a szociológiát is mellé. Imádok beszélgetni, vitázni, és keresem az alkalmat, hogy izgalmas témákról beszélgessek. Három éve kezdtem bridzsezni egy matek táborban, ahol Szetyü tanított, és azóta se tudom abbahagyni.

– Milyen célokkal vágtál neki az Eb-nek?
– Az volt a közös cél, hogy jussunk ki a vb-re, engem meglepett, hogy ez ennyire reális cél volt, nehezebbnek gondoltam. Most úgy érzem, hogy a vb-n tényleg dobogóra tudunk kerülni.

– Salsomaggiorében még Marcsival játszottál, most meg Villővel, mi ennek az oka?
– Nagyon szerettem Marcsival játszani, de Villővel hasonló a gondolkodásmódunk bridzsben, és úgy érzem, hogy ketten együtt sokat fektetünk bele és alakítjuk a partnershipet. Általában nagyon szeretem Marcsit, de voltak érzelmi ingadozásaink, amik nem jók az asztalnál.

– Miben fejlődtél az előző évhez képest?
– Szerintem sokat és minden téren. Sokat foglalkoztunk briddzsel, heti egy bajnokság plusz 2-3 edzés, ezen kívül igyekeztünk minden hétvégi versenyen részt venni. Nagyon lelkesek vagyunk, és élvezzük a játékot.

– Milyen volt a csapat hangulata?
– Nagyon szeretjük egymást, és ez látszott a hangulaton. Függött attól, hogy épp milyen meccset játszottunk. Ezen kívül néha volt egy kis rossz érzés is a felállások miatt.

– Hogyan bírtad erőnlétileg az Eb-t?
– Én nem éreztem, hogy jelentősen leromlott a játékom a fáradtságtól. Amitől féltem, hogy a sokadik partiban már olyan hibáim lesznek, amire utólag se tudok magyarázatot adni, ilyen nagyon kevés volt szerencsére. Jobban bírtam, mint amire számítottam.

– Van kedvenc partid a versenyről?
– Az izgi felvevőjátékok többnyire töredékek voltak. A szép végállások sajna nem a gém felvételekben jöttek elő. Igazából a rossz partik maradnak nekem meg, a jókat könnyebben felejtem.

Homonnay Bálint (U26)
– Az U26-os csapatban a világversenyek szempontjából a rutinosabbak közé tartozol, talán csak Tubci játszott többet nálad. Ennek tükrében hogy értékeled az Eb-szereplést?
– Jobbra számítottam, legalább öt hellyel. Hisz Máté (Vági Máté) és Tubci erős pár – habár most alig játszottak együtt. Továbbá Laurával (Érsek Laura) egészen sokat gyakoroltunk a megmérettetés előtt, szóval úgy véltem, hogy a középmezőnyben fogunk landolni.

– Ugyebár azért cserélgettetek, hogy már két év múlvára gyakoroljatok. Mit vársz a következő Eb-n?
– Egyelőre elég bizonytalan minden, hiszen csak hárman maradtunk a csapatból, akik jelenleg szóba jönnek. Persze lehet, hogy Brigi újra U26-os lesz, meg Laura marad a lánycsapatban (Laura végül is azért játszott az U26-osok között, mert kint él Angliában, és nem tudott együtt edzeni a lánycsapattal – a szerző). De persze ettől még kéne szerezni játékosokat, ami nem lesz egyszerű, hiszen nincs nagyon utánpótlás. Ha minden jól halad a tanulmányaimmal, kint fogok maradni én is Angliában, de természetesen igyekszem majd legalább heti háromszor BBO-zni.

– Amúgy élvezted a játékot, a versenyhangulatot itt? Miben volt más, mint egy vidéki verseny, vagy egy bajnokság?
– Úgy érzem, hogy itt én némileg forrófejű játékosnak számítok, nem úgy, mint otthon, ahol a mezőnyben inkább higgadt játékos benyomását keltem. Az ellenfelek amúgy végtelenül kedvesek voltak, ami pozitív. A csapat szerintem egészen összetartott, viszont a magam részéről úgy érzem, hogy többet hibáztam, mint azt vártam magamtól, de talán ez azért volt, mert ennyit egyben nem szoktam játszani egy hét alatt.

– Tudsz-e önállóan többet tenni az elkövetkezendő két évben azért, hogy számodra elfogadhatóbban játssz?
– A már említett külföldi létem miatt nem tudtam a csapatszintű felkészülésben részt venni. Egyedül Laurával készültünk, heti háromszor Szilágyi Lacika segítségével – amiért köszönet jár neki, mert úgy érzem, sokat fejlődtünk. Amúgy persze, ha ugyanígy lesz, mármint, hogy nem csak párokban fogunk játszani, akkor nyilván a többiekkel is igyekszem majd valamiféleképpen készülni.

– Angliában amúgy mi a helyzet bridzs szempontból, ahol tanulsz?
– Az iskolámat képviselhettem a Cambridge és Oxford egyetemek közötti bridzsmérkőzésen, amit nagy különbséggel nyertünk. Persze nem árt megjegyezni, hogy a csapatunkban szerepelt két olyan játékos, aki itt Somorján az angol U21-es válogatottban is játszik (és amúgy bronzérmes lett – a szerző). Ezek a bridzscsapatmeccsek amúgy ugyanannak a versenysorozatnak a részei, mint az evezős verseny – amiről úgy vélem, szinte mindenki hallott már.

– Az egész mostani magyar csapatban a játékosok nagy részének az édesapja is kártyázik, de talán nem olyan eredményesen, mint Géza, aki ugye sokszoros bajnok. Hogy viseled, hogy nálad magasabban van a léc, hogy egy napon majd lehagyd jóapádat játéktudásban?
– Nem érzem a lécet. Én szívesen játszom apuval, de nem érzem úgy, hogy már jobbnak kéne lennem. Inkább megvárom, míg megöregszik – szóval kb. 30 év múlva majd lehagyom. (kaján mosoly)

– Van még valami, amit szeretnél hozzátenni?
– Nagyon tetszett a társaság, ami engem körülvett, meg az Eb is. Végül pedig: nagyon várom, hogy majd két év múlva újra kártyát ragadhassak!