Nagy izgalmakat hozott az utolsó selejtezőnap. Az amerikaiak és a svédek már rápihentek a KO-meccsekre, így Kína jó hajrával egy pillanatra élre is állt – de végül USA1, Kína, Svédország lett a hármasbefutó a Bermuda-kupában. Az utolsó előtti fordulóban a norvégok és a hollandok már elég pontot gyűjtöttek a biztos továbbjutáshoz, így a jól hajrázó lengyelek majdnem befogták mindkettőjüket. Ez a hatos már biztos továbbjutónak tűnt, csakúgy, mint Anglia, akik a 22. menetben a rivális Kínát verték, bár, ha nem teszik, az utolsó meccsen akár baj is lehetett volna.
A kínai–angol meccs érdekesen alakult, 6 parti után 47–21 volt az állás az angolok javára, majd 6 húzó jött, végül a kínaiak megcsináltak egy nehéz 3 szant amit a többség elbukott, ezzel tették viszonylag szorossá a meccset.
E fordulóból azonban a bejutásról is döntő Új-Zéland–Olaszország meccsről írunk részletesebben. A kiviknek minél nagyobb győzelemre volt szükségük, hogy egyrészt behozzák az olaszokat, másrészt esetleg Izraelt (akik meg is tették azt a szívességet, hogy egy nagy zakóba futottak bele Kanada ellen).
A meccs egy 4 pontos új-zélandi szvinggel kezdődött, aztán felvevőjátékot kellett játszani, és ez bizony az olaszoknak ment jobban.
Bocchi nagyon magabiztosan játszott: a treff indulást ütötte, egy kőrt lehívott, majd a treffre eldobott egy pikket, pikk a királyhoz, pikk, káró, és csak ezután (miután ellopta káró visszahívást) aduzott másodszor, így már keresztbe lopta a maradékot, csak az adu dámát adta ki.
Whibley óvatlanul kettőt aduzott, és a 3-3 pikkre játszva még hazaért volna, de ráadásul nem hívott aduzás előtt kárót sem, így az adu dámát lehívták, és káróval kirövidítették az asztalt a pikk magasítása előtt. Az óvatlan játék elnyerte jutalmát, –10 IMP.
Újabb felvevőjáték feladat jött, az iménti játékosok partnerei, azaz Brown és Sementa játszott 6 szant a treff tízes indulásra.
Mivel a blokkoló kőr miatt közlekedési problémákat látott, Brown a káró királlyal kezdte, és hamarosan teríthetett, Sementa azonban a másik irányba adta a káró impasszt, hogy majd a negyedik menettel lemegy a pikk impasszért. Ez meg is történt, csakhogy a pikk király is rossz volt, így 17 pontot írtak a távoli kontinensről jövők.
Rögtön a következő partiban visszavágtak a taljánok.
Nyílt terem:
Zárt terem:
Az olasz konvenció ütött, zárt majorral is lehet 3 szannal próbálkozni, a kontra után pedig senki sem akarta a sokszor bukós 4 pikket rámondani bellben. A nyílt teremben azonban a licit dinamikája a 4 kőr miatt más volt, Versace nem tehette meg, hogy ezzel a kb. inviterős lappal kiszorított helyzetben ne mondjon 4 pikket, Whibley pedig jó mentésnek gondolta az 5 kőrt, ami persze egyet bukott, 11 pont az olaszoknak.
Érdekes indító kijátszási probléma 6 pikk ellen. Szinte sehol sem játszottak szlemet, itt azonban mindkét Észak úgy gondolta, hogy az összeemelt kőrben nincs jövő, és az aktív káró indulást választotta – holott a kőr lehívása után a lassú kárót még ki kell adni, treffre azonban a vesztő kőrt el lehetett dobni. Unalmas húzó…
Új-Zéland még bemondott egy két impasszos bellgémet, ami ült, így kerestek 10 pontot, és úgy tűnt, ezzel a kis győzelemmel meg kell elégedniük, amikor jött az utolsó előtti parti. Amit rosszul lehetett csinálni a partiban, az olaszok megtették.
Nyílt terem:
Döbbentes módon Versace úgy érezte, hogy sem azonnal, sem a partner két treffjére nem kell licitálnia a pikkjét, azonban Whibley inviterejével, jó treffjével boldogan passzolt a támogatásjelző kontrára, és felírt 500 pontot.
Zárt terem:
A káró bubi indulást vitte a király, majd treff a tízeshez és dámához. Káró dáma-ász, pikk a királyhoz, amit Cornell gyorsan visszahívott, így kimagasodott a szín. Többre számított a mansista gyenge kettestől Sementa (nem játszott még Magyarországon), így a kőr dáma impasszt is a másik irányba adta… Cornell ütött, lehívta a treff ászt is (nem véletlenül párosvilágbajnok), majd káróval átadta az ütést a magas pikkekhez – négy bukás, bellben!
Az így szerzett 14 ponttal végül magabiztosan, 45–23-ra nyert Új-Zéland, és átvette a forduló végén a vezetést, azaz a nyolcadik helyet. Ahogy a rámában meg is jegyezték: amikor 6 forduló után 30 pontjuk volt összesen, nem sokan számítottak erre…
Az utolsó fordulóra tehát szinte azonosan vágott neki a három jelölt, a kiviknek és Izraelnek 257 (töredékpontokkal Új-Zéland állt jobban), míg az olaszoknak 255 pontjuk volt. Nos, a várt nagy izgalmak elmaradtak, ugyanis Izrael simán kikapott újra, ezúttal Egyiptomtól, míg az olaszok hamar nagy előnyre tettek szert Argentína ellen.
Némi izgalmat próbáltak csempészni a fordulóba az angolok, akik a már kiesett USA2-től igyekeztek jó alaposan kikapni, hátha még kiesnek...Végül egy 25–0-s befejezéssel sikerült 2 pontos vereségre hozni a meccset, így bejutottak ők is.
Amúgy is az Új-Zéland–Hollandia összecsapás tűnt magas színvonalúnak, így őket követtük. Néhány csendes partival indult a meccs, mindkét asztalon megcsináltak egy jó szlemet, amikor jött egy érthetetlen hiba.
Mindkét asztalon 4 pikk volt a felvétel, miután Dél 1 kőrrel indult. Káró indulásra persze gyorsan elbukna a parti, de Észak nyilván a szingli kőrjével kezdett. Miután a bubira jött a dáma és a király, majdnem meg is akarták adni a kommentátorok a partit, amikor rájöttek, hogy blokkol a kőr és az adu – három menetben elvehetjük Északtól az aduit, de akkor hogyan jövünk kézbe, hogy kőrre eldobjuk a rossz treffet?
Sajnos nem tudjuk, mi történt, tény, hogy amikor a végén a felvevő treffet hívott a királyhoz, 11 ütést teríthetett – Észak talán kihagyta a treff királyt? A hollandok nem követtek el ilyen hibát, és 13 pontot kerestek a partin.
A következő partiban Whibley (talán az előző események hatására) nem bírt magával:
A mini szanra Drijver invitet adott, és amikor ezt két passz követte, 5 figurapontjával nyitott az új-zélandi! Kelet erőjelző kontráját Nab boldogan elpasszolta, ez nagy küzdelemben 300-at bukott, így Hollandia 8-at keresett a partin, miután odaát a 3 treff elbukott.
Egy kis remény támadt, amikor a hollandok mindkét asztalon gémet buktak bellben, de csak az egyiket kontrázták meg – igaz, így is 9 pontjukba került a dolog (4 kőr kontra –2 és 5 treff kontra –1).
Újabb lehetőséget, vagy egy részét szalasztották el az új-zélandiak, amikor az egyik asztalon töredéket csináltak, míg a hollandokat megkontrázták gémben.
A vad aduelosztás miatt csak nyolcat lehet ütni, ami a 2 pikkben sikerült, azonban a 4 pikk kontra ellen nem rövidítették ki a felvevőt, így megúszta –200-zal,ezzel a 7 ponttal fordítottak Whibley-ék, de a 2 pontos győzelem nem volt elég, 6 VP-vel lemaradtak a simán győző olaszok mögött. Még most is benne volt a továbbjutás.
A Bermuda-kupában az állva maradt amerikai egyes csapat végül a fáradni látszó Angliát, majd a Kínával azonos ágat választotta, utóbbiak (talán némi meglepetésre) Lengyelországgal akarnak majd mérkőzni.
Harmadszorra Svédország választhatott, és nem volt könnyű dolga, de inkább a hollandokat, mint a mindig veszélyes olaszokat kérték, ez talán szintén kérdéses döntés volt. Norvégiának Olaszország maradt tehát – nagyon kemény meccsekre lehet számítani hétfőtől!
A Velence-kupában már korábban eldőlt minden, majdnem 20 pont volt a nyolcadik Hollandia előnye a 9. oroszok előtt. Szorosan ugyan, de az első három Kína, Lengyelország és Norvégia lett. Kína Japánt, míg az elődöntőben a norvég–holland meccs győztesét választották, a lengyelek Angliát kérték, így az amerikaiaknak maradt a remek svéd csapat, itt is izgalmak várhatóak.
A szenioroknál úgy tűnt, nagy harc lehet a nyolcadik helyért, azonban az elfáradó törökök végül kikaptak Indonéziától, és kiestek. Itt is egy amerikai csapat maradt állva, a kettes számú, az utolsó pillanatban előzve Indiát és a szorosan őket követő franciákat és angolokat, ezzel megnyerte a körmérkőzéses szakaszt. Az amerikaiak Hollandiát, párhuzamosnak pedig az angol–kínai meccs győztesét választották. India Tajvant kérte, és az elődöntőben a francia–dán csata győztesével mérkőzhet majd. Érdekesség, hogy a szenioroknál jutott be a legkevesebb, négy európai csapat a 8 közé.
Az idén először megrendezett, talán a Bermuda-kupa mintájára (az első Vb-t Bermudán rendezték) Vuhan-kupának elkeresztelt vegyes csapat sorozatban némi meglepetésre az addig végig bejutónak látszó Európa-bajnok svédek kikaptak az utolsó fordulóban Barbadostól(!), és így kiestek, végül az USA1 lett a nyolcadik hely boldog tulajdonosa, a többi hely sorsa már korábban eldőlt. Anglia, USA2, Kína lett a sorrend, így választhattak ellenfelet. Az angolok a letteket és a Kína–USA1 győztesét kérték, az USA2 a románokat választotta, nekik juthat majd az orosz–francia párharc győztese az elődöntőben. Itt is szinte bármi lehetséges.
Hétfőtől tehát a szokásos kezdési időpontokban napi 3x16 partit játszanak a csapatok, azonban minden meccs kétnapos, tehát mindezt megismétlik kedden is. Aki 96 parti után vezet, az győz, elődöntőbe jut majd. Nincs tovább vitt pont, döntetlen esetén a körmérkőzésen győztes egység jut tovább.
És hogy kik az esélyesek? Nehéz kérdés, bizonyára lesznek váratlan eredmények, én úgy tippelem, az elődöntőkben ezekre lehet számítani:
Bermuda-kupa: USA1–Lengyelország, Norvégia–Svédország
Velence-kupa: Kína–Norvégia, USA1–Lengyelország
D’Orsi-kupa: USA2–Kína, Franciaország–India
Vuhan-kupa: Lettország–Kína, Oroszország–Románia
Tessék velem vitatkozni...!
Holnap kezdődik a vigaszverseny is, a Transnational nyílt vb. Itt 3 napos selejtező után következik majd a kieséses szakasz, és ne feledjük: ennek a győztese is világbajnok lesz!