A TOP 2021 Párosbajnokság második játéknapjának az volt a tétje, hogy kik jutnak az alapszakasz felső-, illetve alsóházába. A 114 indulóból 40 pár jutott a felsőházba, ők a szintén két játéknapos szakaszban az első 14 helyre hajtanak majd, mert annyian jutnak csak a rájátszásba, azaz a 16 párból álló döntőbe. Mivel az alsóházból csak két pár fog a rájátszásba kerülni, ott élesebb küzdelem várható. Az alapszakaszban Howell (véletlenszerű) ültetéssel játszanak tovább a játékosok, ezért előfordulhat, hogy az egymás ellen már játszó párok ismét találkoznak.
A második játéknapot a Bíró Lajos–Vági Péter páros nyerte 67 százalék feletti teljesítménnyel, mely 30 leosztás esetén kiváló eredménynek számít. A második helyen a Szalka Tamás–Czímer Csaba, a harmadikon a Vikor Attila–Honyek András párok végeztek, természetesen mindhárman továbbjutottak. Az összetettben Martin Vodicka–Talyigás Péter, Bódis Gyula–Macskásy Gábor és Mirk Gábor–Kepecs Gábor lett a sorrend. Leszereplés, azaz meglepetés bőven akadt, de örvendetes, hogy a Honti és a Kemény családok mindhárom tagja kedvező pozícióból folytathatja a versenyt.
Alaptanítás, hogy kedvezőtlen szkórhelyzetben, azaz bellben mans ellen konstruktívan és kellő óvatossággal kell licitálni. Párosversenyen a mágikus –200 írás (kontrázott 1 bukás bellben) nem jelent jót, ha a mansista ellenfélnek nincs gémje. De mi van akkor, ha gémjük van? Ezt persze előre nem lehet tudni, és némely játékosok szeretnek kockáztatni, ami vagy bejön, vagy nem. Bizonyíték erre az alábbi parti.
Négy Kelet–Nyugat pár játszott a 4-es vagy 5-ös magasságon treffet bellben mans ellen, ami –800 és –500 írásokhoz vezetett a 2, illetve 7 százalékos szkórért.
Az óvatosabb Nyugatok – akik buktak már 800-at a semmi ellen bellben – passzoltak, de pechjükre sok Észak–Dél az egyik nemes színben bemondta a gémet, és a 11 ütéssel járó teljesítés 78 százalékot ért a támadó vonalnak. Azon Észak–Délek, akik kimaradtak a gémből, 41 vagy 21 százalékot kaptak, aszerint, hogy tizenegyet vagy tízet ütöttek. De volt itt még más is. Van egy olyan mondás a bridzsben, hogy egy színben fogás az, amit az ellenfél annak hisz. Ezt a szállóigét Szalka Tamástól hallottam először, és ő, valamint egy furfangos fiatal játékos be is mutatta az elvet a gyakorlatban. Észak 1 káró indulása után Kelet helyén káró fogás nélkül szóltak közbe 1 szannal és bejött! A fiatalok így licitáltak:
Kelet–Nyugat pozitív írása osztatlan topszkórhoz vezetett, és valljuk be, hogy a fenti licitmenetben nem könnyű Észak–Dél helyzete, és nehéz felvenniük a gémet.
Több érdekességgel is szolgált ez a szlemparti. Három pár vállalkozott nagyszlemre, kettő teljesített. A magyar–orosz vegyespáros így:
Kitik (Nyikita Malinovszkij, kiváló játékos, ő vezeti a Challenge versenyeken a mesterpontlistát és az éremtáblázatot) kőr indulást kapott és eltalálta, hogy nem a bubit kell tenni. Leaduzott, megadta a káró impasszt és a vesztő treff elment a káró ászra, 1510 és osztott topszkór. Persze ha Nyugat betartja a „Szentírást”, azaz nagyszlem ellen aduval kezd, akkor a felvevőnek nem lett volna könnyű dolga (lásd később). Azok a párok, akik 6 pikket játszottak és szürt csináltak, 90 százalékos partit írtak, de volt két „párosverseny-hiéna”, ők 6 szanban landoltak és bő 96, illetve 83 százalékot kaszáltak a leosztáson 13 vagy 12 ütést szerezve. A szürhöz persze vagy az indító kijátszás, vagy a rossz ellenjáték segítette a legtöbb felvevőt. De egy transzfer beszorítással a szimatot kapó, vagy a szépségre törekvő játékos – ahogyan világversenyeken szokták mondani – bekerülhetett volna a bulletinbe.
Ennél az asztalnál Észak–Dél licitje „társasági” volt, és a lejátszásba is bekerült a társasági játékosoknál gyakran előforduló játékelem, az úgynevezett kínai impassz (pl. üres dáma kihívása az ásszal szemben). De ebben a leosztásban az utóbbi lett volna a nap fénypontja, ha Kelet lefedi a „kínai” kőr bubit.
6 pikk ellen Nyugat kis káróval kezdett, a dámát vitte az ász, és a 12 ütés már zsákban is volt, mert aduzás után a káró ászra elment a treff nyolcas. (A Next gomb segítségével lehet a fönti ábrában eljutni a hatlapos végálláshoz – a szerk.)
Azt látni kell, hogy a káró kilences Nyugatot fenyegeti, és ha a kőr dáma is nála van, akkor előbb-utóbb az úgynevezett Show Up Squeeze (kimutatós beszorítás) áldozata lesz. Ha azonban a kőr dáma Keletnél van, akkor ez a beszorítás nem működik, ezért a fenyegetést át kell rakni, azaz transzferálni kell Délhez. Kihívjuk a kőr bubit, Kelet fed, és most már a kőr kilences lesz a fenyegetés Nyugat ellen. Ugyanez magától történik akkor, ha az először említett 7 pikk felvételben a kis kőr kezdésre a felvevő a bubit teszi. A háromlapos végállásban Dél az utolsó pikkjét hívja:
Nyugat tehetetlen. A káró tízestől nem válhat meg, mert úr lesz az asztal kilencese. Ha pedig kőrt dob, akkor a felvevő kárót, és a kőr kilences viszi el az utolsó ütést. Az asztalnál sajnos nem ez történt, mert Kelet nem fedte le a bubit, így az körbement. Hogy Dél tudatosan játszott-e így vagy nem, azt nem tudjuk. A lényeg az, hogy bekerült a bulletinbe!
Az utolsó leosztás a felvevőjáték szempontjából volt érdekes.
Ha a rövid adukkal lopunk, akkor ütések tízezreit nyerhetjük pályafutásunk során. Ha sokat játszunk, akkor milliónyit. Ebben a partiban sok felvevő nem fogadta meg ezt az alaptételt és nem ütöttek tizenkettőt. A 4 pikk felvétel káró indulásra vagy pikk indulásra érdekes, különösen akkor, ha az első ütést a pikk ász viszi és Észak folytatja a pikket. Nézzük először a káró kezdést, mert sok asztalon káróval indultak.
A legjobb felvevőjátékot Kemény György mutatta be. A királlyal ütött, megadta a treff impasszt, a kőr ásszal kézbe ment, és az újabb sikeres treff impassz után a treff ászra kőrt dobott. Káró ász, kőr lopás következett, majd újabb káró és kőr lopás. A pikk király után egy gyors terítés jött, és Kemény valószínűleg még most is csodálkozik, hogy ezzel az egyszerű és rutin felvevőjátékkal 91 százalékot tudott elérni.
Sokkal keményebb Délről a pikk kezdés és a pikk ász, pikk folytatás, mert erre az ellenjátékra a felvevő eggyel kevesebb kárót tud lopni. Ezért ügyelnie kell az átmenetekre, és az sem mindegy, hogy milyen sorrendben hívja a minorokat. A felvevő akkor játszik jól, ha a pikk ászra a királyt teszi, majd a pikk tízest átüti a bubival és megadja a treff impasszt. Káró ász, káró király, káró lopás a helyes sorrend, most jön a kőr ász, majd az utolsó adu elvétele. Az újabb sikeres treff impassz után a treff ász teszi fel az i-re a pontot, mert elvérzik a király, így mindkét asztali vesztő, azaz a két piros hetes is kámforrá válik. És az itt jó, mert bridzsről, és nem ultiról van szó. Fontos, hogy korábban ne a kőr ásszal menjen asztalra a felvevő, vagy ne adjon a kárók előtt újabb treff impasszt, mert a tizenkettedik ütést jó ellenjátékkal a védők meg tudják akadályozni, mivel a kimagasodott negyedik treffet a felvevő nem tudja érvényesíteni.
Nekem ebben a partiban már az is furcsa volt, hogy 56-ból 10 asztalon csak részjátékot játszottak. De hogy csak 10 felvevő írt 480-at, az nagy szomorúsággal töltötte el a szívemet. Ezért talán nehezebb lesz az álmom, de annál szebb az ébredés. Mert jövő héten új partik jönnek és új remények.