Barion Pixel
HUEN

Kezdőoldal

Kaderják Levente - 2020. szeptember 17.

Robotmesék – Ha Maverick bridzsversenyen indult volna...

Aki nem ismerné a Maverick című filmet, annak elég annyit tudni róla, hogy egy leheletkönnyű westernvígjáték, amelyben Mel Gibson az évszázad pókerversenyére gyűjti szorgosan a nevezési díjat.  Miután sikeresen veszi az összes akadályt, a film meseszerű csúcspontján a döntő asztal döntő játszmáját játssza, mindenki „all-int” mond; kinek póker, kinek straight flush lapul a kezében, miközben Maverick a pikk KQJT mellé cserél egy lapot vakon, melyet a drámai pillanatban felfordítva a pikk ász válik láthatóvá. Egy igazi giccs, de a szerethető fajtából. Akkor most a kedves olvasó engedje szabadon a fantáziáját, és képzelje el, hogy Maverick az évszázad bridzsversenyén indul. Milyen lapot adjunk a kezébe, hogy hasonlóan katartikus legyen a végkifejlet?

A 25. bridzschallenge döntőjében az élet mint a legjobb rendező szállította a megoldást.

Felértékeltem a lapom 2 szanra indulásra (20–21), amire robotpartnerem gyakorolta az ász- és királykérdést, de utólag bevallotta, hogy az ászválasz után ő már eldöntötte, hogy 7 pikket fogunk játszani. A másik asztalon 1 káró indulás után 6 pikk a felvétel.

Indulás a treff hatos, asztalról a kilences, jobbról a tízes, ütött az ász. 12 ütést számolunk össze és első ránézésre a káró impassz lehetne a tizenharmadik. Nagyon úgy fest, hogy Nyugat dubló treffből indult, ahogy ez ki is derült két menet adu és újabb treff hívás után (Nyugat a treff ötöst tette). Mit tudunk még tenni a siker érdekében? Ha Keletnél van a káró király, akkor be fog szorulni a minor színekben (show-up squeeze). A háromlapos végállásban hívjuk az utolsó adut (az asztalon káró AJ és egy kis treff van), Keletnek muszáj tartania a treffet, ezért csak egy káró maradhat nála. Ha ez nem a király, akkor megpróbáljuk beejteni Nyugat eredetileg szingli királyát. Érezzük, hogy sokat nem tettük az ügy érdekében, az 5–1 káró elosztás eleve ritka, hát még úgy, hogy pont a király a szingli.

Felsejlik egy háromszínű beszorítás képe, de első ránézésre minden fenyegetés a kézben van, különben is, nem tűnik jobb esélynek, mint az impassz.

Ezen a ponton meg is szakadt a párhuzam a filmmel, az impassz nem ült, az aranyból ezüst lett.

Hol hibáztunk? Nos, több ponton is. Először is, a káró fenyegetést kényelmesen ki lehet alakítani az asztalon, hiszen hosszúságra nincs szükség, csak egy kellően nagy lapra. Ha rögzítjük Nyugaton a káró királyt, akkor lehívhatjuk az ászt, és eldobhatjuk az összes maradék kárót az asztalról. Azt tervezzük tehát, hogy Keletet treffben, Nyugatot káróban szorítjuk, így mindketten le kell, hogy mondjanak a közös szín, a kőr védelméről.

Mi a helyzet az esélyekkel? Nem ugyanakkora az esélye a Keleten lévő királynak, mint a Nyugaton lévőnek? Nem egészen! Tudjuk, hogy Nyugaton dubló a treff és szingli a pikk, tehát néggyel több hely marad nála a káróknak, így valószínűbb, hogy azok között lapul a király. Másfelől, ha Nyugatnál csupa kis káró lenne, akkor akár abból a színből is indulhatott volna (itt is alkalmazható a korlátozott választás elve). A mérleg tehát határozottan kibillen a beszorítás irányába. Érdekes, a kétoldali háromszínű beszorítás mint az impassz alternatívája! A beszorítás kivitelezését az alábbi ábrán lehet végigkövetni a Next gomb segítségével:

A végére azonban van még itt egy harmadik érv is emellett a játékmód mellett. Ha impasszal teljesítünk egy nagyszlemet, akkor egy megkönnyebbült sóhaj és némi szégyenérzet marad utána, ha kétoldali háromszínű beszorítással, akkor viszont – hiába buktatott volna a hidat leromboló kőr indulás – garantáltan egy napig nem lehet levakarni a vigyort az arcunkról, esetleg még meg is írjuk a Bridzséletnek...