Hétfőn és kedden lejátszották a negyeddöntőket a világbajnokságon. Már az első játéknapon látszott, hogy nem sok meccsen lesz papírforma végeredmény, sőt, több volt a vendégvezetés (a hazai csapatok végeztek előrébb a körmérkőzésen). Az események időrendjében igyekszünk beszámolni az eseményekről.
Itt lehet követni az eredményeket.
A Bermuda-kupában a kínaiak 10, az olaszok 24 ponttal vezettek félidőben, míg az amerikaiaknál egyetlen ponttal vezetett a kettes egység. A svájciak kezdték megbánni választásukat, Izrael jó játékkal 43 pontos előnyre tett szert hétfő estére.
Másnap azonban sokat változtak a dolgok. A kínaiak 30 pontra növelték az előnyt a reggeli menetben, ezt azonban a norvégok mind behozták, és +3-mal kezdték meg az utolsó 16-ot.
A lengyelek előbb megfordították az olaszok elleni meccset, és +6-tal ebédeltek, azonban megint az olaszok jöttek, és 28-as előnyükkel kezdődött az utolsó menet.
Az éjjel csak egyetlen ponttal vezető USA2 igyekezett lezárni a meccset: egy 41 és egy 17 pontos szettet produkáltak, tehát +59-cel vágtak neki az végső játékrésznek.
Az izgalmak a svájci–izraeli összecsapáson is fokozódtak. Nyugodtnak tűnő előnyüket mind leadták a vendégek, Svájc öttel előbb járt, majd az ötödik menetben is kezdett elhúzni, azonban 29 ponttal zárt Izrael, így épp döntetlen volt az állás az utolsó 16 előtt.
Az utolsó fordulóról szinte csak Bermuda Kupa-meccseket adtak, nem meglepő módon, hiszen itt volt három szoros csata is. A negyedik közvetített mérkőzés pedig a Vuhan-kupából a román–olasz mérkőzés volt, mivel itt 1 pont volt a különbség.
A legnagyobb várakozás a svájci–izraeli mérkőzést kísérte, az eddig remekül játszó Birmanék akár meglepetést is okozhattak volna – de végül nem így lett. Nagy adok-kapok nem volt, feszesen játszottak a csapatok, de a jó szlemeken a Zimmermann-egylet írt (a kapitány most nem játszott), végül 39–1 lett a menet vége, simán nyert Svájc.
Ami unalmasnak tűnt elsőre, az az amerikai házicsata, hiszen 59-cel vezettek Ziáék, azonban az ellenfél másként gondolta: három jó szlemet húztak az USA2-re, volt még 640 is (2 kőr rekontra egyenlő), így 4 partival a vége előtt már csak 7 pont volt a hátrányuk. Végül azonban már nem volt min írni, egy túlerőltetett 3 szanon még leadtak 8 pontot, és 23-mal kikaptak. Nemes próbálkozás volt!
A lengyel–olasz mérkőzésen a 28 pont soknak tűnt, nem is tudtak igazán hozni ezen a lengyelek, sőt, még 15-öt hozzátettek Versacéék, és simán kerültek az elődöntőbe.
Végül pedig a legizgalmasabb összecsapásról. A norvégok szinte végig hátrányban játszottak Kína ellen, de plusz hárommal fordultak az utolsó 16-ra. Az ázsiai csapat jól kezdett, egy szlemet és egy gémet is felírt, és nagyon vezetett, de Helgemoék is bemondtak egy jó 6 treffet, majd pedig Kína erőltetett be egy 6 pikket, ami bukott, így az utolsó partinak 3 IMP-s norvég előnnyel indultak a csapatok, végül ez kitartott, sőt, még ők kerestek további hármat, így simán, hat különbséggel kerültek a négy közé.
A négy között tehát norvég–olasz és USA2–Svájc összecsapást rendeznek, biztos, hogy hatalmas csaták várhatóak. Tippünk a döntőre: Norvégia–Svájc.
A Velence-kupában egyedül a törökök 35 pontos előnye az amerikaiak ellen volt papírforma szerinti, a lengyelek 14 pontos hátránya Izrael ellen nem tűnt behozhatatlannak. A franciák 33-mal égtek Kína ellen, ami viszont még nagyobb meglepetés volt, hogy a címvédő svédek 43 IMP hátrányba kerültek a norvégokkal szemben.
A nap első menete nem volt örömteli a lengyeleknek, hiszen nőtt a hátrányuk egészen 35-ig, de az ötödik fordulóban vissza tudtak hozni 17-et, így a –18 akár még megoldható is lehetett.
A francia–kínai meccsen hatalmas kezdett lenni az ázsiaiak előnye, sőt, az ötödik szett során már 100 felett is járt, és biztosnak tűnt, hogy nem lesz hatodik játékrész. Az utolsó 6 partiban aztán egy francia 45–0 jót tett az állásnak, bár a –65 így sem volt biztató.
A törökök hibákkal tarkított meccsen tartották előnyüket, egy döntetlen és egy –6 nem volt dráma, de így még látótávolságon belül maradtak az amerikaiak.
A svédek szépen lassan farigcsáltak a félidei nagy hátrányból, és –15-tel fordultak az utolsó etapra.
Az utolsó menetben aztán hiába reménykedtek a hátrányban levők. A franciáknak eleve nem volt igazi esélyük, hetet tudtak csak faragni, és simán kiestek. Érdekesség, hogy a hat menetből négyet ők nyertek, de azon a kettőn, ahol kikaptak, épp 100-at vert rájuk Kína.
A törökök tovább akadoztak ugyan, de volt elég előnyük, így legyőzték 15 ponttal a veterán USA2-t, és újra elődöntősök (legutóbb a döntőben veszítettek Svédország ellen).
Mindenki azt várta, hogy a lassan feljebb jövő lengyelek és svédek az utolsó játékrészben begyújtják a rakétákat, és valahogy továbbjutnak, azonban mind Izrael, mind Norvégia kitartott, és simán győzött.
Így tehát a két legnagyobb favorit kiesett, az elődöntőben pedig Izrael–Kína, valamint Törökország–Norvégia párosítást láthatunk majd. Itt megint csak nehéz tippelni, talán Kína és Törökország vívhatja a döntőt.
A Vuhan-kupában többé-kevésbé állt ekkor a papírforma, bár a németek a belgák ellen csak három, míg a románok az olaszok ellen csak 5 ponttal vezettek, tehát semmi sem dőlt el. Az amerikai házirangadón a kettes csapat 36-tal ment félidőben, a franciák pedig már ekkor 69 ponttal vezettek, és sejthető volt, hogy nem biztos, hogy végigmegy a meccs.
A német–belga rangadó szoros volt a félidőben, azonban a vendégek begyújtották a rakétákat, és +42-vel vágtak bele a végjátékba.
Az amerikai házirangadón az egyes csapat először szépített ugyan kicsit, de utána megint elhúzott a kettes, +50-nél nem tűnt izgalmasnak a vége.
A másik francia–kínai csata sem a szorosságáról vált híressé, itt a hazaiak 115-tel mentek az utolsó előtt, és a vendégek fel is adhatták volna a reménytelen küzdelmet, de végül asztalhoz ültek.
A román–olasz összecsapás váratlan fordulatot vett, az olaszok 31-gyel nyerték a negyedik menetet, de a románok felálltak, és –1-gyel vágtak neki az utolsó 16-nak.
Végül a belgák ezúttal nem hagyták kiénekelni a sajtot a szájukból, és simán verték az alapszakaszgyőztes németeket, míg az amerikaiaknál csak a gólokat rugdosták ész nélkül, hiszen 54–47 lett a menet vége, sima USA2 továbbjutással.
A kínaiak azt mondták, ők játszani jöttek, így lement az utolsó 16 végül, végül sikerült 100 alá szorítani a különbséget (ha ez siker).
Az utolsó játékrész egyértelműen legizgalmasabbja a román–olasz csata volt, ahol nagyon kevés pont esett. Egy román gémhiba (4 kőr helyett 3 szant játszottak – a 7–1-es színben sima volt a gém, míg a 3 szan ellen elvitték az első hetet…) olasz előnyt hozott, de kisebb írásokkal visszajöttek keleti szomszédaink.
Négy partival a vége előtt a szett döntetlenre állt, míg az összesítés egypontos olasz előnyt mutatott, de ekkor egy körpassz helyett (ez történt odaát) az olaszok 4 pikket vállaltak (a 4 treff még teljesíthető volt, de ez az ellenfél színe volt…), így a –150 a három bukásért 4 pontot és (bár az olaszok még írtak egy szürön) román győzelmet hozott, 2 IMP különbséggel.
Az elődöntőkben Belgium–USA2 és Franciaország–Románia mérkőzések lesznek. Bár drukkolok Mihaiéknak, valószínű, hogy a jó formában lévő címvédő franciák jutnak majd a döntőbe, ahol talán az amerikaiak ellen vívhatják meg a tavalyi döntő visszavágóját.
A szenioroknál a lengyel–holland csata nagyon alacsony pontforgalom mellett szintén vendégvezetést mutatott (38–55 48 leosztás után!), az USA2 32 pontos előnye volt a legnagyobb a svédek ellen. A dánok két szett után 60-nal vezettek az olaszok ellen, akik azonban nem adták fel (miért is tették volna? Az egyik legrosszabb sportkommentátori lózung). A harmadik menetet 54–0-lal kezdték, de picit szépítettek a dánok, így maradt 24 pont előnyük másnapra. Az USA1–Svédország mérkőzésen mindegyik játékrész szoros volt, de 20 pont előnyt összeszorgoskodtak az amerikaiak.
A lengyelek ledolgozták a holland előnyt, sőt, 17-tel mentek az utolsó menet előtt, ki mert volna ellenük fogadni? Az USA2 a norvégok ellen 26-tal, míg a dánok az olaszok ellen 23-mal vezettek, talán az USA1 36 pontos előnye volt a legbiztosabb a svédek ellen. Ezek a csapatok nem nagyon verték meg egymást nagyon egyik szegmensben sem, tehát nem volt várható hatalmas fordítás sehol sem.
Az utolsó menet azt hozta, amit vártunk – unalmat. Az élen állók még hozzátettek az eddigi előnyükhöz egy kicsit, mindenhol 50-60 pont lett a különbség, egyedül a lengyelek nyertek „csak” 32-vel.
A papírforma tehát mindenhol bejött, és az elődöntőben a kiírás szerint a két amerikai csapat egymás ellen kell játsszon, a lengyelek pedig a dánokkal küzdenek majd. Itt sem könnyű tippelni, talán USA2–Lengyelország döntő lesz.
Lejátszották a Transnational Teams vigaszverseny kétnapos, 10 svájci fordulós selejtezőjét is. Itt 72 csapat indult, kb. a fele a főversenyről kiesettek közül került ki. 32 csapatos főtábla kezdődik szerdán, napi két kieséses meccsel. Nem tudni, mi alapján döntötték el, hogy a két, századra azonos VP-vel végző egylet közül melyik jut tovább, de végül a Camels lett az (akik akár esélyesek is lehetnek, hiszen részben az USA kiesett vegyescsapatára alapulnak). Az alapszakaszt a Paco csapat nyerte: Auken–Welland, Rombaut–Rombaut – nem gyenge összeállítás.
Nézzünk pár izgalmas partit a negyeddöntőkből!
Negyeddöntő, 4. szegmens, 24. leosztás
Padon persze mentett, és a felvétel egyet bukott.
A másik asztalon így ment a licit:
Bár a licit vége ugyanaz, itt más információk hangzottak el. Míg Klukowski mondott 5 kárót, ezzel lapja jellegéről elárulva valamit, addig Zamir nem – és partnere úgy vélte, hogy az 5 kőrt a treff fitbidnek köszönhették, így normálisnak tűnt a treff mellékszínnel indulni. Nowosadski köszönte szépen, ütött a dámával, egyet aduzott, majd felmagasította a színt, és egy szürrel teljesített. +750, és 13 fontos pont az ekkor hátrányban még játszó Svájcnak.
Érdekes, hogy míg a Bermuda-kupában mindenhol mondtak 5 pikket (sőt, volt, ahol még 6 pikkel is mentettek!), a Velence-kupában több helyen is hagyták az 5 kőrt teljesülni – Észak bizonyára remélt ütni a két ászával, és még ott a partner is… De hogy Dél mire várt, nem tudjuk. A kínaiak például mind az 5 kőrt, mind az 5 pikket megcsinálták a franciák ellen. A vegyescsapatoknál sehol sem, míg a szenioroknál két asztalon hagyták az 5 kőrt.
Negyeddöntő, 5. szegmens, 7. leosztás
Még egy izgalmas szlemparti, ahol Észak–Dél sokáig küzdött – igaz, ezúttal nem elég sokáig.
Dél általában káró kizárással indult (3 vagy 4 káróval), amire (Észak emelése közben) 6 kőrig licitáltak. Ahol Északnak volt lehetősége, vagy mersze pikket licitálni, Dél emelni is tudott – ennek ellenére csak egyetlen asztalon mentettek 6 pikkel, ami 800-at bukik.
Egyedül az izraeli felvevő nem találta el a treffet – úgy vélte, hogy mivel már volt Délnek egy szinglije, csak nem lesz négyes pikkje és még egy rövidsége, így rossz irányban próbálkozott a treff figurák bekerítésével. Ezzel az ötödik szakaszban szerzett 17 ponttal Svájc maradt versenyben.
A nőknél ebben a partiban ketten mentettek, de ketten buktak is, a vegyescsapatoknál hasonló volt az arány (igaz, mindkét formátumban akadtak, akik megálltak 5 kőrben). A szenioroknál érdekes módon a 8 asztalból csak kettőn teljesült a kőr szlem. Hárman buktak, hárman pedig mentettek. Volt, ahol Dél passzolt első helyen, vagy gyenge 2-es kárót licitált… Ezek persze megnehezítették a felvevők dolgát.
Negyeddöntő, 4. szegmens, 20. leosztás
Végül pedig egy szép indító kijátszás a román–olasz meccsről.
Ahogy látszik, 5 treff lehívható a 3 szan ellen, de hogyan? Általában Nyugat treffet licitált, ezután pedig Északnak nem volt oka ezzel indulni. És ha Kelet a felvevő? Dél szeretné ezt a treffet, de hát az asztalon négy van… A román Stegariou tudta a megoldást – elindult a negyedikkel, ahogy tanították, azaz a hetessel! Fel is írták a jól megérdemelt 13 pontot, amikor a túloldalon 660-at írtak ugyanebben a felvételben. Egyetlen asztalon bukott el a 32-ből a 3 szan!
Szerdán és csütörtökön már az elődöntőket játsszák, két nap múlva beszámolunk az eredményekről.