Kezdőoldal

Pénteken és szombaton lejátszották a döntőket és a bronzmeccseket a világbajnokságon, így szombat estére 5 új világbajnok csapatot ünnepelhettek a helyszínen lévők.

Itt lehetett követni az eredményeket.

A Bermuda-kupa döntőjében az első játékrész egyértelmű svájci fölényt hozott (egy fura +1130-as norvég írás dacára, amiről még mindig csak információfoszlányokat tudunk – tény, hogy az eredményt zsűridöntéssel megváltoztatták, majd óvás hatására visszaalakították, így maradt skandináv 11 pont). Ezen kívül nem sokat írtak Helgemóék, kihagytak egy egész jó szlemet, amit a 4–1 adu miatt Svájc elbukott, ezen írtak még 13-at). Így aztán 30 pontos Zimmermann-előnnyel kezdődhetett a második hatod.

Egy egyszerű, mondhatni amatőr hiba vezetett 11 norvég ponthoz.

Döntő, 2. szegmens, 17. leosztás

Kelet–Nyugat játszott 3 szant minden asztalon, Észak káróval indult, és…

Sok esélyünk nincs, ha a káró 4–4 vagy 5–3, kiadunk két ászt, meg legalább 3 kárót. Ettől még nem árthat kihagyni az első kárót, hátha 6–2. A svájci felvevő ezt nem tette meg, és szomorkodhatott utána, hiszen épp úgy voltak kiosztva a lapok, hogy teljesíthetett volna, ha kihagyja az első ütést, mivel Délnek dubló kárója és a két hiányzó ásza volt. (Erre még a Récsei Center bármely osztályában is furcsán néznek – ilyen a fáradtság, ne feledjük, már közel két hete folyamatosan játszottak a csapatok!)

Nos, a második játékrészt 39–17-re nyerték a norvégok, és további 3 pont büntetéssel együtt már csak 5 pont volt a hátrányuk.

A harmadik 16 is izgalmas volt, a szlemdöntések itt is szerepet játszottak. A norvégok kétszer is jobban döntöttek (egy nagyszlemet pedig kihúztak), ennek dacára az apró partikon Svájc hozott több pontot, és hattal nyerte a menetet, ezzel pedig 11 pontos előnyre tett szert a félidőben.

Döntő, 3. szegmens, 5. leosztás

Mind a döntőben, mind a bronzmeccsen szvinget okozott ez a parti.

Fura módon Klukowski nem mondott 4 kárót, így kimaradt a szlem, +520.

Bár a licitek pontos jelentését nem tudjuk, bemondták a jó 6 kárót, amit teljesítettek is 920-ért, 9 pontot keresve.

Az amerikai–olasz meccsen mindkét asztalon 6 káró volt a felvétel, azonban más volt az indulás. Jeff Meckstroth pikkel indult, erre a felvevő aduzott, és megadott egy csomó impasszt jófelé, és szürt csinált. Giovanni Donati viszont a treff ötöst tette az asztalra, rögtön nehéz döntés elé állítva a felvevőt. Nos, Chip Martel nem sejthette, hogy Donati a király alól indult, ezért beütött, majd amikor kiderült, hogy Északnak szingli kárója van, felé adta meg a kőr dáma impasszt, így elbukta a biztosnak látszó szlemet. Szép indulás volt!

A bronzmeccs amúgy szokás szerint csak négy részből állt, így másnap reggel már véget is ért. Az olaszok végig vezettek, és folyamatosan nőtt az előnyük is, végül 161–126-ra nyertek, és nagyon örültek a harmadik helynek. Alfredo Versace bejegyzése szerint „10 év után végre újra érem a világbajnokságon!”. Bizony, ez előtt a fiatal csapat előtt szép jövő áll, főleg egy ilyen rutinos világsztár vezetésével.

A döntő negyedik negyedében megfordulni látszott a meccs, 10 parti után 27–10 volt az északiaknak, akik ezzel átvették a vezetést. Ekkor azonban beütött a ménkű.

Döntő, 4. szegmens, 27. leosztás

Valamit félreérthetett valaki, mert a 2 pikk kontrát lejátszották, és mivel még az adut is meghívták, meg is lett a felvétel (nem mintha az egy bukás nagy örömet okozott volna).

Zimmermann inkább megismételte hatos színét, így fel sem merült a kontra, Nowosadzki pedig ezután érthetően szlem felé vezérelte a vonalat, és be is mondták a jó 6 treffet. Ezzel a 16 IMP-vel megint Svájc állt az élre.

A következő partiban aztán megint semmi sem sikerült a norvégoknak. Az egyik asztalon épp 1 szant készült játszani az ellenfél összesen 25 pontjából, ez kinyitották, és buktak 300-at. Ez nem is lett volna baj, de a másik asztalon a bemondott, és teljesíthető bell 3 szan elbukott, így +10/+7 helyett –9 lett a partiból, és anonim kommentelőnk szerint „Bakke e két rossz megoldása demoralizálta a csapatot, és végleg megpecsételte Norvégia sorsát a bridzsisten kegyei előtt”.

Ezután még kilóra bemondtak egy szlemet, ami pikk indulás nélkül teljesült is volna, azonban Klukowski az AJxxx színéből elindult az ásszal, és a partnernél találta a királyt, –100. A túloldalon gémig jutottak, így újabb 13 ponttal gazdagodtak a svájciak, és 48–31-re nyerték a szettet, így az előnyük 28 IMP-re nőtt.

Döntő, 5. szegmens, 4. leosztás

Jobban, de legalábbis szerencsésebben licitáltak ebben a partiban Kalitáék.

Kalita bemutatta ötös kőrjét, és Klukowski jobbnak gondolta, hogy akár a magasfigurákkal is lehessen pikket lopni, ha szükséges.

A felvevő pedig szépen játszotta a felvételt, a pikk király indulást ugyanis kihagyta! Brogeland persze arra játszott, hogy partnerénél van a pikk ász, így folytatta a színt. Két menet adu mutatta a jó hírt, így lehetett magasítani a treffet, amelyet magasan lopott a felvevő, és hívta az adukat. Dél üthetett ugyan a nyolcasával, de most már csak egy káró állt ki, +620.

A másik asztalon hiába húzott a kőr a 3 szanban, mert nem lehetett érte menni, így elbukott ez a gém, –100 és 12 pont Svájcnak, akik az amúgy csendes szettet 10 ponttal nyerték, és az előnyük már 38 pont lett.

Anonim kommentelőnktől: „csak nyomokban tartalmazott szoros csatát a döntő, a kifinomultságbeli és helyzetértékelési különbség végig kísérte a mérkőzést”.

Döntő, 6. szegmens, 21. leosztás

Végül még egy szlem, ami teljesíthető lett volna.

Helgemo nem akarta bemutatni a kőrjét – ami után bizonyára megtalálják a 4–4 pikket – és 6 káróban landoltak.

Helgemo nem találta el a fekvést, hiszen a pikk bubi hívásával felszedhető elöl a dubló figura vagy a harmadik mariázs, ha esik a 98, mint esetünkben. Ő azonban kézből hívott kicsit, majd nyolcast látva később az ászt próbálta meg, így bukott. Mivel Svájc 5 káróban fékezett, ez egy 25 pontos parti volt.

A következő partiban megint Svájc ült fel jól a lóra, bemondta a terített 6 kárót, míg Helgemoék nem, így újabb 11-et írtak a címvédők.

Döntő, 6. szegmens, 23. leosztás

A káró felvételek sora azonban nem szakadt meg…

Ezúttal nem hibáztak Helgemóék, Kalita túl optimistán kontrázott. Treff indulásra elbukik a szlem, de a pikk király után már csak meg kellett szöktetni az adu mariázst, egy szür, 1400! A másik asztalon „csak” kontrával ment az 5 káró, 950-ért, így 10 pontot kerestek a skandinávok.

Bár a végén még bemondtak és megcsináltak egy adu király impasszos szlemet is 13-ért (Klukowski nevetve meg is mutatta Helgemónak, az asztalnak, hogy van egy ásza, és a pikk királya – jó volt a hangulat), így is alaposan, 35–67-re veszítették el az utolsó szettet a Brogeland révén több blöffel is próbálkozó norvégok, a különbség váratlanul nagy lett a végére: 264–194-re megérdemelten győzött Svájc, gratulálunk!

Sokszor elhangzik, hogy „á, persze, 5 profi és Zimmermann, csak annyit játszik, amennyit muszáj, majd a többiek visszahozzák, amit elrontott”. Nos, hadd idézzük fel az alapszakasz után készült cross IMP táblázatot, ami szerint Kalita–Klukowski valóban az elsők +1,25-tel (elképesztő szám, sokak szerint Klukowski most a világ legjobb játékosa), de Zimmermann–Nowosadzki +0,64-gyel nyolcadik volt az egész mezőnyben! Brink–Drijver –0,05-je pedig nem jó előjel, ki tudja, jövőre talán már más lesz a harmadik pár... Mindenesetre a két változtatás meghozta várt eredményét. Állítólag profi felkészüléssel edzettek a svájciak a világbajnokságra, és ez meg is látszott a játékukon.

A norvégok három párja a 2., 7., 11. helyeket foglalták el ezen a listán, de Aa-ék szinte alig játszottak a kieséses szakaszban – állítólag gyomorrontással küzdötte végig a norvég csapat az egész rájátszást. Kérdésre válaszolva Brogeland elmondta, hogy Helgemo korábbi partnere, Tor Helness lemondta a legutóbbi (számukra bronzéremmel záruló) vb után a válogatottságot, ezért lett Geirnek idén új partnere.

A Velence-kupában nagy csatára számítottunk. Ugyan a törökök harmadik párja alig játszott (a döntő során az egyik játékos édesapja elhunyt), és korábban kényszerű csere is volt a csapatban a kezdés előtt egy másik váratlan családi haláleset miatt, Izrael viszont szinte végig négyesben játszott! A csapat harmadik párja összesen öt(!) meccsen ült asztalhoz a körmérkőzéses fázisban, míg a rájátszásban egy percet sem. Aki abban reménykedett, hogy elfáradnak Talék, az nagyot tévedett.

Az első játékrészben már 24 pontos előnyt szerzett Izrael, pedig csak 14 partit játszottak le, annyira lassan ment a játék. A másodikban 18-cal, a harmadikban 30-cal nyertek a Tal testvérek által vezetett izraeliek, így a második napra nem igazán maradt kérdés.

Bár másnap egy 16-ot elcsíptek a vendégek 7 ponttal, újabb nagy mínuszok jöttek, és végül súlyos, 307–153-as vereséget szenvedtek. Így is megsüvegelendő azonban, hogy a legutóbbi ezüstérmet meg tudták ismételni, nekik is gratulálunk, valamint a remek rájátszásbeli játékot mutató Izraelt is megdicsérjük. A cross IMP-jük az alapszakaszban csak 22-23. helyre volt csak elég, míg a körmérkőzésgyőztes lengyelek három párja egyenletesen játszva 1., 2. és 4. helyeket csípte el, de az egymás elleni csatában már más képet láthattunk.

A bronzmérkőzésen Kína hamar nagy előnyre tett szert (67–14 az első szettben), és a norvégok nem tudtak már közel jönni, 189–134-re győzött az ázsiai csapat.

A Vuhan-kupa döntője hozta azokat az izgalmakat, amire a többi döntőben vártunk.
Az esélyesebbnek gondolt franciák két szoros szett után csak 7 ponttal vezettek, de a harmadik 16-ban 50–5-re nyertek, és 52 pontos előnnyel tértek nyugovóra. Nos, az éjjel az USA2 alvás helyett terveket szövögethetett, ugyanis elképesztő délelőttöt fogtak ki, 60–0-lal hozták le a játékrészt úgy, hogy mindössze két két számjegyű írásuk volt!

Itt is bemutathatunk egy érdekes partit.

Döntő, 4. szegmens, 32. leosztás

Pároslicitben bemondták ezt a 6 kőrt a franciák, amire a népszerű Lightner-kontra jött (partner, valami szokatlannal gyere!), így a treff lopáson elbukott a szlem. Bezzeg ha kimennek 6 szanba (ahogy tették ezt több mérkőzésen is), ők írnak 11 pontot, nem az amerikaiak, miután odaát csak 4 kőr volt a végső felvétel.

A következő két menetben nagy küzdelem folyt, 1-1 ponttal nyerték egyaránt a csapatok ezeket, így 8 ponttal, 189–181-re győztek az amerikaiak visszavágva az előző döntőben elszenvedett vereségért.

A román–belga bronzmeccsen két menet után csak hattal mentek keleti szomszédaink, de egy 41–5-ös harmadik játékrésszel szinte eldöntötték a mérkőzést. A belgák kicsit visszahoztak ugyan, de végül 146–106-ra nyert Románia, nekik is gratulálunk!

Egy sztori még a román–olasz negyeddöntőről idekívánkozik. Történt, hogy az állás a mérkőzés után is változott, hol az egyik, hol a másik csapatot hirdették győztesnek. Mint szokásos, a WBF nem nagyon ír az ilyen esetekről a bulletinben, de más forrásból kiderült, mi történt. Az egyik parti végén az olasz Cima igyekezett beírni a tabletbe a parti eredményét, amihez szükség lett volna az indító kijátszásra, a román pár azonban épp egymással veszekedett, és rá se hederített a kérésre. Nos, gondolta előveszi az ellenfél lapját a tokból, hogy megállapítsa, mi is lehetett az. Nos, időközben már lecserélték a tokot, és az új parti lapjaiba tekintett bele… A zsüri úgy döntött, hogy fordított leüléssel játsszák le a partit, megoldva a problémát (szerencsére a másik asztalon még nem játszották), de végül 3 IMP büntetést osztott ki a hibáért Cimának. Nos, az olaszok óvtak, a büntetést visszavonták (Olaszország továbbjutna), majd a románok is panaszt tettek, és a büntetés visszakerült – így Románia győzött 2 IMP-vel.

A szenioroknál, a d’Orsi Kupában Dánia–USA1 meccset rendeztek, ami szintén rendkívül izgalmas volt. Az amerikaiak 21 pont előnnyel fordultak a második napra, a dánok azonban „nem adták fel”, és 5 pontra feljöttek az utolsó 16 előtt.

A végső játékrész szinte végig szoros volt, 13 parti után 27–27 volt az állás, tehát még az amerikaiak vezettek, de az utolsó két szvinget a dánok írták: előbb elbuktattak egy 3 szant 10 pontért, majd az utolsó előtti partiban 6 pikket mondtak, mint a norvégok – és ült az adu király impassz. Ha nem ült volna, az amerikaiak ünnepelhettek volna. Így azonban a Schaltz házaspár (8.-ok voltak a cross IMP-ben) által vezetett dánok lettek a világbajnokok, gratulálunk!

Az USA2-Lengyelország mérkőzés a harmadik helyért szintén végig nagyon szoros volt, bár az utolsó partiban írt 14 pont miatt nem tűnik annak – így lett ugyanis 16 közte. Mindenki 6 treffet vagy 6 kőrt bukott, egyedül ők találták meg a szeniorok közt a biztos 6 szant. Így a veterán Robert Hamman (bár az utolsó menetben nem játszott) újabb szép érmet, egy bronzot szerzett, gratulálunk!

Köszönjük a két heti figyelmet, jövő héttől már a csapatbajnokságról igyekszünk beszámolni.