Kezdőoldal

A nyílt világbajnokság a vegyes csapat- és párosverseny döntőivel zárult. A csapatversenyt a Beth Palmer, Debbie Rosenberg, Melanie Manfield, William Cole, William Pettis, Michael Rosenberg összeállításban játszó amerikai csapat nyerte, a párosversenyen a Sylvie Willard–Franck Multon francia-monacói páros győzött. A győztes csapat Manfield néven indult, mert a sokszoros bajnok Ed Manfield özvegye, Melanie is játszott a csapatban. Érdekesség, hogy a néhai Ednek három felesége volt, és Melanie sikerével immár mindhárman világbajnokok. Mesterhármas! A csapatdöntő utolsó negyedében játszották az alábbi partit.

23. leosztás

A nyílt teremben Sally Brock sokáig töprengett, melyik lappal induljon. Adu kezdésre a felvétel reménytelen, de adott partiban a kőr ász indulás is jó lett volna, ha utána Kelet adura fordul. Sally azonban trükkösen indult, mert a káró hetest tette az asztalra. Debbie Rosenberg megköszönte, és ingyen impasszolt a dámával, kézből kőrt dobott. Treff ász, treff lopás következett, a káró ászra a kéz treffet dobott, és káró lopás, treff lopás után az alábbi állás alakult ki:

Ha Debbie káró lopással megy kézbe, akkor elbukja a szlemet, mert a 4–1 aduelosztást nem bírja ki, hiszen aduzás után ki kell adnia a kőr ásznak az ütést, és bárhol legyen is az, üthetnek egy treffet. Észak jól látta a veszélyt és kőrt hívott, 6 pikk egyenlő.

A zárt teremben máshogy alakult a licit:

Cole bámulatos hívásirányító kontrája után Beth Palmernek nem volt gondja az indító kijátszással, mert bízva partnerében, a treff hármassal kezdett. A holland Ritmeijer is megköszönte az indulást, a bubit ütötte a dáma. Észak treffet lopott (Kelet a kettest tette), a káró ászra kőrt dobott, kárót lopott, majd ellopta a treff hatost, így ez lett a végállás:

A nyílt teremhez hasonlóan itt is kőrt kell hívni, az aduzás csak utána jöhet. A felvevő azonban emlékezett a licitre, és azt gondolhatta, hogy kőr hívásra Nyugat üthet az ásszal, majd treffel meglopatja Keletet. Valószínűleg nem emlékezett a treff hármas indító kijátszásra és az utána következő treff kettesre, mellyel Kelet páros számú, azaz négyes treffet mutatott. Ritmeijer ezért kárót lopott, arra játszva, hogy 3–2 lesz az adu. Az adu azonban rosszul viselkedett. A pikk bubi lehívása előtt ezek a lapok maradtak:

A pikk bubira a sokszoros világbajnok Kelet sokáig gondolkodott. A treff ászról tudhatott, az biztosan Északnál van. Ha a hiányzó pikk is nála van, akkor csak egy kőrje maradt, így nem bukik a parti. De ha a pikk kilencest Nyugat tartja, Északnál nem maradt több adu, így a kőr ász ütése után magas lesz a káró király. Beth nagyon fáradt lehetett, mert a káró királytól vált meg, így kihúzták a partit. Ez az érthetetlen hiba azonban belefért, mert Palmerék 133–81 arányban győztek, így Beth egy újabb világbajnoki címmel gazdagodott.

Kis módosítással ismét idézhetjük Csepeli Miklós mondását: Világbajnokságot lehet nyerni jó licittel, jó játékkal, rossz licittel és rossz játékkal... Is. És a Mester másik mondása is ült: Sose add fel, mindig bízz az ellenfélben! Akkor is ha világbajnok.