De megpróbálom kitalálni. Mármint azt, hogy mire gondoltak a játékosok, akik az idei online világbajnokság 80 partis elődöntőjének 77. leosztását játszották. Annyi biztos, hogy itt a sikerhez Winkler Gábor ellenjátékára és Dumbovich Miklós (a borítóképen – forrás: LoveBridge) felvevőjátékára egyaránt szükség volt.
elődöntő, 77. leosztás
Zárt terem:
Alon Birman a treff ötössel támadt, Winkler a bubit tette. A kis kőr hívást az ász(!) vitte, a treff tízes folytatást pedig az asztali figura. Kis káróra Nyugat újabb ászával „ütötte meg a levegőt” és kilőtte a felvevő utolsó treff fogását. Eddig az ellenjátékosok számára alakult jól a parti, hiszen a három ászuk közül pont az az egy maradt bent, amelyik az immár magas treffek mellett volt.
A felvevő lehívta a kőr királyt és a kilences esése gondolkodóba ejtette. Ha nem viccből tették, akkor vagy dubló volt vagy harmadlagos bubi-kilenc. Az egyik esetben impasszt kellene adni a kilencedik ütésért, a másikban ejteni kellene, hiszen a pikket már feltehetőleg nem adhatjuk ki. Természetesen ezek akkor is igazak lennének, ha a kilences helyett bármelyik másik kis lap jön. Azt hiszem, érdemes lett volna ebben a helyzetben kétszer kárót hívni oly módon, hogy a harmadik menetet az asztal üsse. Ha Keletnek négy kárója volt, valószínűleg érdemes impasszt adni a kőr bubi ellen, ha dublója akkor nem igazán jó ötlet, ha meg három volt neki, akkor fene tudja. Nickell nem így gondolkozott, felülről hívta a kárókat, utána már kénytelen volt megpróbálni beejteni a kőr bubit és persze elbukta a partit.
Vajon miért kezdte a felvevő a gyengébb színét kidolgozni? Azt hiszem, inkább számított arra, hogy Kelet – ha nála van az ász – elviszi az első kőrt, mint ugyanerre káróban. Az asztali bubi miatt szinte biztos, hogy a kézben erős a szín, ráadásul ennél az asztalnál csak a káró volt licitálva, a kőr nem. Azt hiszem, hogy ha a második menetben ütött volna a kőr király (dáma?), akkor Nickell pikket hívott volna, és ha az is üt, akkor kárót. Ha Winkler az utóbbi változatban beüt azonnal az ásszal, akkor már viszonylag könnyű a felvevőjáték, akár pikkre, akár kőrre alapozzuk, bár bizonyos blokkolásokra nem árt odafigyelni. Ha a vázolt helyzetben Winkler átlépi az első kárót, akkor újabb kérdések merülnek föl.
Nyílt terem:
Itt is treff kezdés volt, de Dumbovich a második ütésben kárót hívott. Hogy miért? Talán mert ez a szín három ütést biztosít, bármelyik ellenjátékos ütne be az első menetben. Azt gondolom, hogy ha kihagyják ezt az ütést, akkor a felvevő pikkel folytatta volna, nyilván ütött volna az asztali figura és…
…és talán még most is ott ülnénk, de Hampson is azonnal beütött, és folytatta a treffet. Dumbovich most – feltehetően mindenki megrökönyödésére – a pikk királyt hívta. Ezt Kelet helyesen kihagyta, de most a felvevő kőrre váltott és erre már az ellenjátékosok nem tudtak mit tenni. Hampson beütött az ásszal és treffet hívott, de már megvolt a kilenc ütés. Ha Nyugat lazsál, akkor a felvevőnek még csak nyolc ütése van, de akár pikk szöktetésben, akár pikk bubi impasszban, akár kőr szöktetésben, akár kőr impasszban keresi a boldogságot, mindenképp megtalálja.
Vajon mi alapján kereste Dumbovich a pikk ászt balra és a kőrt jobbra, és nem fordítva? Vakszerencse?
Nem tudom, de azt gondolom, nem. Képzeljük el, hogy tévedtünk, nem a jót választottuk. Az a játékokból látszik, hogy a Nyugatok igyekeztek megragadni minden színben az első lehetőséget, hogy beüssenek még olyan áron is, hogy üresbe megy el az ászuk. Ha Nyugatnál lett volna a pikk ász és be is üt vele, akkor még marad esély arra, hogy teljesítsünk kőr nélkül. Ha Nyugat olyan hangulatban van, hogy kis lapokra beüt második helyen, nagyra nem, akkor nyilván jön a kőr hívás a figurához, nyilván üt, bárhol is van az az ász és utána… Utána…
Hát én nem is tudom.