A Kemény–Talyigás mérkőzés végig izgalmas volt. Hol egyik, hol másik csapat szerzett kisebb-nagyobb előnyt. A 128 leosztás végén az állás 246–242 volt a Talyigás csapat javára, azonban volt két zsűridöntés, amelyet azonmód meg is óvtak a csapatok. Ebben a cikkben ennek a két zsűridöntésnek a teljes történetét mutatjuk be. Nemcsak azért, mert kifejezetten érdekes, hogy milyen apróságokon múlhat egy-egy nagy verseny, hanem azért is, mert példamutató az, ahogy a történet összes szereplője ebben a különösen feszült helyzetben viselkedett. Ráadásul az is látszik, hogy milyen nehéz dolga volt mindenkinek, akinek döntenie kellett ezekben az ügyekben, a csapatok ugyanis rendkívül jó érveket vetettek be. Az érvek alapján az olvasó is elgondolkodhat, hogy ő maga vajon milyen döntést hozott volna, ha neki kellett volna dönteni.
Bár általában az óvásokat mostanában már egy állandó bizottság tárgyalja, ez ebben a helyzetben nem lett volna szerencsés. Meg vagyok győződve róla, hogy a magyar bizottság is elfogulatlan döntést hozott volna, de kicsi bridzstársadalom a miénk, és azt gondolom, hogy az ennyire nagy jelentőségű eseteket célszerűbb külföldi bizottságra bízni. Így felkértük Slawek Latalát, az EBL főtornavezetőjét, hogy vállalja az ÓB elnöki tisztét, és alakítsa meg a bizottságot.
Mindkét esetben ugyanaz volt az eljárás (amit egyébként a magyar bajnoki óvásoknál már követünk egy ideje): először a zsűri leírja az esetet, és hogy milyen szabály alapján mit döntött. Erre az óvó felek válaszban leírják, hogy mi alapján óvnak és milyen döntést gondolnak helyesnek. Mindezt elküldjük az óvási bizottságnak, amely ez alapján dönt (ha szükséges, természetesen kérdeznek a felektől), és a döntést szintén írásba foglalják.
Ennek a két óvásnak a dokumentációját olvashatjátok tehát.
1. eset
A zsűri esetleírása
A 2 treffre mindkét oldal kopogott (precíziós), és a 2 káróra is. Amikor a tálca visszaért a Dél–Nyugati oldalra, Nyugat megkérdezte a 2 káró jelentését, és azt a felvilágosítást kapta, hogy „relé”.
Nyugat, aki ismerte az ellenfél rendszerét, azt gondolta, hogy a helyes felvilágosításnak annak kellett volna lennie, hogy „relé vagy gyenge treff emelés”. Ezért zsűrit hívott, és azt mondta, hogy úgy érzi, hogy a partnere(!) téves felvilágosítást kaphatott. Megkérdeztem Déltől a 2 káró jelentését, aki elmondta, hogy valóban ez utóbbi a megállapodásuk. Megkérdeztem Nyugatot, hogy honnan gondolja, hogy a partnere téves felvilágosítást kapott, áthallatszott-e a túloldali felvilágosítás? Azt mondta, nem, de feltételezi, hogy ha ezen az oldalon csak annyit mondtak, hogy „relé”, akkor a másikon is ez hangzott el. Nyugat kérését nem teljesítettem, nem kérdeztem meg a másik oldalt, és nem is mentem át arra az oldalra. Azt kértem, hogy folytassák a játékot, és hívjanak vissza, ha a másik oldalon tényleg rossz információt kapott Kelet, és ezáltal kár érte őket.
A licit folytatódott. A 3 kőr Kelet–Nyugat rendszerében invit volt.
Kelet–Nyugat 11-et ütött, a másik asztalon az eredmény 3 káró +1 volt.
A játékrész végén Észak–Dél tiltakozott. Véleményük szerint Nyugat zsűrihívása befolyásolhatta Keletet abban, hogy gémet mondjon. Megkérdeztem Északot, hogy a másik oldalon zajló beszélgetésből bármi áthallatszott-e, de azt mondta, hogy nem. (Emlékszem, nagyon csendesek voltunk, a LoveBridge azonban minden játékosnak jelzi az asztalnál, hogyha valaki zsűrit hív.)
A zsűri döntése:
A zsűrihívás nem lehet jogosulatlan információ forrása. Más volna a helyzet, ha a beszélgetésből bármi áthallatszott volna a másik oldalra, bár Kelet akkor is csak ahhoz az információhoz (a 2 káró pontos jelentéséhez) jutna hozzá, ami amúgy is járna neki. Továbbá Kelet csak azt érzékelhette, hogy a partnere zsűrit hívott, de ennek okát nem. Ennek lehetne számos oka (például hogy kérjen egy új tollat vagy hogy kijavítson egy mellékattintást). A hívás maga nem sugall semmilyen játékmódot, így az eredmény módosításának feltételei nem állnak fenn.
Ezért az eredményt helyben hagytam, és figyelmeztettem Nyugatot, hogy a partnere helyett ne hívjon zsűrit. (Alkalmazott szabály: 16B)
A Kemény csapat óvása
A zsűri nagyrészt leírta a tényeket, itt vannak az óvásunk indokai:
1. Nyugat úgy kérdezte meg a 2 káró jelentését, hogy ő maga (és még sok precíziós játékos az országban, aki szintén játssza a rendszert) teljesen tisztában volt a jelentésével. Lehet, hogy bizonytalan volt az ellenfél rendszerében, és ezért kérdezett, de megtudta, hogy a 2 káró tartalmazhat gyenge treff emeléses kezeket is.
2. Ezen a ponton Nyugat zsűrit hívott, azzal a feltételezéssel, hogy a másik oldalon esetleg milyen felvilágosítás hangzott el. Egy adalék: a LoveBridge minden játékosnak megmutatja az asztalnál, ha zsűrit hívnak, és azt is, hogy ki hívott. Mivel minden másik oldalon történő szabálytalanságot ki lehet igazítani a játék végeztével, azt kell feltételeznünk, hogy Nyugatnak más okai lehettek a zsűri hívására.
3. Miután a zsűri távozott, Nyugat további 3 percet használt el a 3 kőr licitjére. A LoveBridge logja szerint a 3 kőr licit 4 perc 19 másodperc volt (a licit és a zsűrihívás együtt), ez pedig jelentős „break-in-tempo”.
4. A zsűri azt írta döntésében, hogy Kelet–Nyugat 3 kőrje invit, ezt azonban Nyugat egy korábbi partnerétől tudta, nem magától a pártól. Valójában erre semmilyen bizonyíték nem volt, és a Kelet–Nyugat pár sem erősítette ezt meg.
5. Ezt a helyzetet a legtöbb, ha nem az összes pár küzdelminek játszaná, így Nyugatnak az a lehetősége maradna, hogy az erős invites kezekkel gémet mond, a gyengékkel pedig küzdelmi emelést ad. Máskülönben hogyan lehetne küzdelmi emelést adni?
6. A zsűrihívás és a nagyon lassú 3 kőr licit együttesen jogosulatlan információt továbbított Keletnek – azt, hogy Nyugat 3 kőrje nem küzdelmi emelés, hanem határeset lap a 3 kőr és 4 kőr között.
7. Kelet gémbemondása nem automatikus sima küzdelmi licittel szemben, mivel nagyon könnyen kirövidülhet, kivéve, ha a partner négy adut hoz, továbbá nem fog tudni egyszerre le is aduzni és egy mellékszínt felmagasítani; mindezekért ezzel a lappal a többség passzolna. A jogosulatlan információ azonban megkönnyítette ezt a döntést, ami világosan látható a LoveBridge logjából.
Kérjük az óvási bizottságot, jogosulatlan információ felhasználása miatt az eredményt 3 kőr +1-re módosítsa.
A Talyigás csapat véleménye
Íme azok a tények és gondolatok, melyik Kelet–Nyugat szerint az esethez vezettek. Majdnem mindennel egyetértünk, ami a zsűrivéleményben le van írva, de néhány új tényt azért el kell mondanunk:
1. A 3 kőr licit nem invit volt, hanem legfeljebb invit, Kelet–Nyugat soha nem állított mást (tudjuk, hogy ez ellenünk szól, de jobb ezt tisztázni).
2. Nyugat azért hívott zsűrit, hogy biztos lehessen abban, hogy a zsűri értesül arról, hogy Dél felvilágosítása nem volt teljes („relé”, ahelyett hogy „gémforsz relé vagy gyenge treff emelés”).
3. Nyugat zsűrihívásának célja a későbbi komplikációk elkerülése volt (tudjuk, hogy ez most pont nem sikerült), semmiképpen sem az, hogy üzenetet küldjön partnerének.
4. Azt állítani, hogy Nyugat célja az volt, hogy partnerének üzenjen, csalással való vádaskodás, és mint ilyen, elfogadhatatlan. Mindenkinek, aki másként gondolja, azt javasoljuk, hogy keressen más fórumot ezekhez (az etikai bizottság jó választás volna). Ez nem az óvási bizottság dolga. Miért említjük meg ezt a részletet? Azért, mert nyilvánosan leírták, és ez a post azóta is olvasható az interneten.
5. Megismételjük: Nyugat egyetlen célja az volt, hogy megelőzzön egy később megoldhatatlanná váló helyzetet, amelyet a túl rövid felvilágosítás okozott. Logikus azt feltételezni, hogy az Észak–Dél pár két tagja ugyanarra a licitre ugyanazt a felvilágosítást adja, ezért a 2 káró jelentése azon a megválaszolhatatlan kérdésen múlhat, hogy Kelet tovább kérdezett-e, ahogy Nyugat, vagy nem?
6. Azt hihetnénk, ez nem olyan fontos. Azonban Kelet–Nyugat szokatlanul erős közbeszólásokat játszik „normális” licitmenetekben, azonban agresszív stílusukról ismertek, ha az ellenfélnek gémereje van. Így tehát a 2 kőr közbeszólás ereje a 2 káró jelentésétől függően két különböző világban van:
a. Ha a 2 káró lehet gyenge, akkor a 2 kőr erős
b. amikor azonban a 2 káró erős, a 2 kőr célja a zavarkeltés, és a 2 kőrös keze gyenge.
Logikus volt tehát, hogy Nyugat megpróbálta a 2 káróra kapott nem teljes felvilágosítás által esetleg okozott későbbi gondokat elkerülni.
7. Észak teljes felvilágosítást adott a 2 káró jelentéséről.
8. Attól a pillanattól fogva, hogy Nyugat zsűrit hívott, Kelet és Észak (indifferens) beszélgetést kezdett, direkt azért, hogy elkerüljék az áthallást. Ahogy ez máshol le van írva, Keletnek és Északnak fogalma sem volt, mi zajlik a másik oldalon (ahogy a leírásban van, ez lehetett technikai vagy egészségügyi probléma, egy hiányzó toll vagy bármi más). Az egyetlen dolog, amit tudtak, hogy várniuk kell. Amikor a licitek megérkeztek, abbahagyták a beszélgetést és folytatták a játékot. Észak és Kelet számára a zsűrihívás oka ismeretlen volt, és nem volt érzékelhető „break-in-tempo” sem.
9. Mindezek miatt Keletnek nem volt jogosulatlan információja az előző licitekkel kapcsolatban. Licitje kizárólag a saját (jó vagy rossz) helyzetértékelésén alapult. Minden más állítás spekuláció, melyet a leghatározottabban visszautasítunk.
Mindezek alapján meg vagyunk győződve arról, hogy nem az a helyes kérdés, hogy a 3 kőr lepasszolása logikus alternatíva-e vagy sem. A helyes kérdés szerintünk az, hogy annak, ami Dél és Nyugat oldalán történt, volt-e bármi hatása Északra és Keletre, a válasz pedig az, hogy nem, fogalmuk sem volt, mi történik odaát.
Két hozzátennivaló még az ellenfél óvásához (a fentiek fényében nem annyira jelentősek):
1. Nyugat 4 perc 19 másodperce a következő tevékenységeket fedte:
a. Déllel való kommunikáció
b. a zsűri hívása
c. várakozás a zsűrire
d. a zsűrivel való kommunikáció
e. licitjének eldöntése.
2. Amennyiben figyelembe vesszük azt a tényt, hogy Észak 22 másodperc alatt passzolt, látható, hogy Keletnek elég ideje volt végiggondolni a licitjét.
Az óvási bizottság döntése
1. A zsűri döntését megerősítjük.
2. Az óvási díjat visszaadjuk.
Indoklásunk:
A zsűri hívása soha nem hordoz információt a másik oldal számára, mivel annak számos oka lehet. Jelen esetben a zsűri nem kérdezte meg a másik oldalon, hogy milyen magyarázat hangzott el a 2 káróra, és ezt nagyon jól tette.
A következő kérdés, hogy milyen információt hordoz a zsűrihívás és a nagyon lassú 3 kőr licit együtt? Az óvási bizottság nyolc klasszisjátékost kérdezett meg, akik szerint – semmit.
Nyugat gondolkozhatott:
– passzon,
– kontrán (bármilyen jelentéssel)
– 4 kőrön
– vagy bármi máson.
Az eset bonyolult volt, és a bizottság megérti Észak–Dél fenntartásait, különösen a rendkívül lassú licit miatt, és ezért az óvási díj visszaadása mellett döntött.
2. eset
A zsűri esetleírása
2 kőr: gyenge 2-es, 5-6 kőr és 5–10 pont
2NT: felkérdezés
3 kőr: Kelet Északnak: jó lap és egy magasfigura (ász, király vagy dáma) kőrben
Nyugat Délnek: jó lap és 0 vagy 1 magasfigura kőrben
A játék menete:
A negyedik ütésben a felvevő a kőr ötöst hívta az asztalról, és Délnek döntenie kellett, hogy elmenjen-e a királlyal, hogy pikket hívjon, vagy pedig kihagyja az ütést a partner esetleges dámájához (vagy akár bubijához, ha a felvevő nem találja el). Dél kicsit tett, és a felvétel teljesült.
A leosztás végén Észak–Dél zsűrit hívott, hogy a két oldalon eltérő felvilágosítás hangzott el, és ha jó felvilágosítást kap, Dél megtalálta volna a buktató ellenjátékot.
Megvizsgálva Kelet–Nyugat konvenciókártyáját megállapítottam, hogy Kelet felvilágosítása volt helyes (azaz a 3 kőr jó lapot és egy kőr magasfigurát ígért), tehát Dél téves felvilágosítást kapott. Mivel Dél nem követett el különösen súlyos hibát, ezért megvizsgáltam, hogyan játszott volna abban az esetben, ha megkapja a helyes felvilágosítást.
Délnek ettől még van feladata: meg kell oldania, hogy mit rakjon az negyedik ütésbe. Észak lehetséges lapjai, amikor a felvétel buktatható:
1. kőr JT és pikk AQ
2. kőr JT és pikk A
3. kőr Tx és pikk AQ
A harmadik esetben megtömi a felvételt, ha kicsit tesz, a másodikban megtömi, ha a királyt teszi. Az első esetben a király tevése két bukáshoz vezet, míg ha Dél kicsit tesz, az vagy teljesítéshez, vagy egy bukáshoz vezet (a felvevő játékától függően).
Ezek alapján úgy döntöttem, hogy Dél az esetek 2/3 részében betette volna a királyt, 1/3 részében pedig kicsit tett volna, így a döntés:
2/3 részben 4 kőr –2, +100
1/3 részben 4 kőr =, –420
A döntést mindkét pár megóvta.
A Kemény csapat óvása
A licit és a lejátszás úgy ment, hogyan a zsűri leírta. Óvásunk indokai:
1. Mindkét oldal téves felvilágosítást adott, ráadásul különbözőket is, és ez egyik sem az volt, ami a konvenciókártyán szerepelt:
a. Kelet Északnak: jó lap, hatos(!) kőr egy magasfigurával
b. Nyugat Délnek: jó lap 0 vagy 1 magasfigurával
2. A licit alapján, mivel konstruktív közbeszólásokat játszunk, Északnak még legalább egy magasfigurájának kellett lennie a már látott káró KQ-n és a nyilvánvaló pikk ászon kívül. Ez lehetne a pikk vagy a kőr dáma is. Ha Dél jó felvilágosítást kap (1 magasfigura Nyugatnál), akkor nyilván a partner pikk dámájára játszik, és elment volna az adu királlyal, hogy a felvétel kettőt bukjon.
3. A zsűri döntése azon alapult, hogy Észak bedobta a kőr tízest, de ennek oka az volt, hogy a felvevő számára vesztő opciót teremtsen, ha el kell döntenie, hogy impasszolja-e Dél feltételezett harmadik dámáját. Ha Észak is jó felvilágosítást kap (a színhosszúságról), nem trükközött volna, ami (jelen kiosztásban) a partnert tévesztette csak meg.
Azonban jelen helyzetben mindkét téves felvilágosítás (melyek egymást is befolyásolták) arra vezetett, hogy az ellenjátékosok azok alapján rossz döntéseket hozzanak. Ha egyik sem történik meg, az ellenjáték nyilvánvaló lett volna (Észak nem dobja be az adu tízest, és Dél elmegy az adu királlyal), és a felvétel kettőt bukott volna.
Arra is szeretnénk rámutatni, hogy véleményünk szerint a zsűri rossz döntési mechanizmust használt, mivel a súlyozott eredmény akkor használandó, ha nincs mód megvizsgálni, hogy hogyan ment volna a játék helyes felvilágosítás esetén. Ez nem olyan helyzet, hogy „vagy megtalálja a dámát, vagy nem”, hanem inkább ilyen: „a királlyal elmenni nyilvánvalóan helyes játék, tehát a felvétel kettőt bukik”.
Mindezekért kérjük, hogy az óvási bizottság az eredményt 100 százalékban 4 kőr –2-re módosítsa.
A Talyigás csapat óvása
A tények:
1. Részletkérdésnek tűnik, de hozzá kell tennünk, hogy Kelet azt mondta Északnak: hatos szín és 1 magasfigura (a zsűri ezt nem kérdezte). Tudjuk, hogy ez nem segíti az ügyünket, mégis…
2. Nyugat szándékosan ezt mondta a 3 kőr licitről: „Jó lap és egy magasfigura kőrben, bár nagyon ritkán lehet nulla, de…” és intett a kezével, majd hozzátette: „de nem most”. Nyugat úgy emlékszik, mondta Délnek, hogy neki 1 magasfigurája van.
Óvásunk két erős érven nyugszik:
1. Nem történt téves felvilágosítás.
2. Dél súlyos bridzshibát követett el, melynek oka:
a. a kőr tízes bedobása
b. pillanatnyi kihagyás, a leosztás rossz megítélése
Részletezve:
1. Téves felvilágosítás?
(Szándékainkról. Tudjuk, hogy a szabály szerint a rendszer az, ami a konvenciókártyán le van írva. A mi esetünkben azonban a rendszert Nyugat alkotta, de a konvenciókártyát Kelet írta. Kelet hibája, hogy ez az apró differencia („jó lap 1 magasfigura” avagy „jó lap 0–1 magasfigura”) benne maradt, és Nyugat nem tudott róla. Muszáj ezt elmondanunk, hogy Nyugat jóindulatát bizonyítsuk).
Nyugat határozottan azt gondolja, hogy azt a felvilágosítást adta Délnek, hogy a rendszer szerint lehetne 0 magasfigurája, de nem ez az eset áll fenn. Azt gondoljuk, hogy a zsűrinek meg kellett volna kérdeznie Nyugat verzióját erről a beszélgetésről (ami nem történt meg).
Még ha Dél nem is vette Nyugat gesztusainak üzenetét, és nem zárta ki teljesen a magasfigura nélküli kőr lehetőségét, a téves felvilágosítás akkor sem a helyes kategória arra, ami történt. Amikor Nyugat válaszol a felkérdezésre, és azt mondja, hogy „jó lap”, akkor nagyon nehéz „jó” gyenge 2-est elképzelni adu magasfigura nélkül. Úgy gondoljuk, hogy azoknak a leosztásoknak a száma, amikor Nyugatnak nincs magasfigurája, a töredéke azoknak, mint amikor van.
2. Dél komoly bridzshibát követett el
Úgy gondoljuk, hogy amikor Észak elindult a káró királlyal, és az asztalon három kis pikk leterült, Délnek gyakorlatilag tudnia kell, hogy Északnak pikk AQ-ja van. Mi mása lehetne? Axxxx vagy Axxxxx? Úgy gondoljuk, hogy amíg Nyugat játéktervet csinált (ez eltartott egy ideig), Délnek ezeket a kérdéseket fel kellett volna tennie magának. Nyugat nagyon sokat várt mielőtt kis kárót tett az első ütésbe, tehát Délnek volt ideje felkészülni arra, ami történni fog. Eredetileg nem volt kényelmetlen helyzetben, mint amikor valakinek hirtelen kell döntenie. Tudhatta, hogy előbb-utóbb kőr ász és kőr következik, és felkészülhetett volna erre.
Észak–Dél eddig megütötte a káró királyt (1), a kőr király nyilvánvaló (2), honnan jöhetne a másik két ütés, ha nem abból a színből amit a partner licitált, de nem indult el vele?
Sokat próbáltunk olyan lapokat kirakni, amikor jó kicsit tenni, de minden esetben valamilyen furcsa ellentmondásra jutottunk.
Észak lapja lehet: Axxxxx, JT/QT, KQxx, x – furcsa, hogy Észak 2 pikket mondott ezzel a lappal (akiről tudjuk, hogy megfontolt licitáló), ám nem lehetetlen. De ebben az esetben biztos a treffjével indult volna…
Észak lapja lehet: KQxxx, JT/QT, KQxx, xx, vagy valami hasonló – de akkor miért nem a hosszabbik KQ-ból indult, hogy ne adjon ütést, és főleg miért nem a pikkel folytatta miután ütésben maradt a káró királlyal?
Nem nehéz és nem is tart soká ezeket végiggondolni, amíg a felvevő az első ütésen gondolkodik. És Délnek hamarosan be kell látnia: minden logikus esetben a partnernek pikk AQ-ja van. Ebben az esetben pedig be kell tenni a kőr királyt, hogy minél előbb pikket lehessen hívni.
Látjuk, hogy Észak kőr tízese megnehezítette Dél döntését, mivel arra utalt, hogy van magasabb aduja is (JT, és akkor a felvevőnek el kell találnia, vagy QT, és akkor magától van még egy kiadója). Azonban ennek semmi köze a felvilágosításhoz. A kőr tízest azért tette Észak, hogy a QT-es illúzióját keltse, ha a felvevőnek KJxxxx volna a kezében. Ha valaki falsecardol, néha meg kell fizetnie ezért.
A király betétele csak nagyon-nagyon ritkán lehet rossz, míg kicsit tenni csak néha jó. Ez a tény pedig független az adott felvilágosítástól.
Mindezek alapján kérjük az óvási bizottságot, hogy állítsa vissza az asztalnál elért eredményt (4 kőr =).
Az óvási bizottság döntése
1. Megerősítjük a zsűri döntését.
2. Az óvási díjakat visszaadjuk.
Indoklás:
A téves felvilágosítás vitán felül áll.
Az óvási bizottság megkérdezett nyolc klasszisjátékost, hogyan játszanának a helyes felvilágosításra (a kőr dáma Nyugatnál van).
Négyen a kőr királyt tették volna, ketten kicsit (JT van a partnernél, és a felvevőnek el kell találnia), ketten pedig nem tudtak dönteni, fele-fele arányban tették volna a királyt vagy kicsit. Mindegyikük azt mondta, hogy az a felvilágosítás, hogy 0 vagy 1 magasfigura, erősen utal arra, hogy kicsit tegyenek.
Mindezek alapján az óvási bizottság a fentiek alapján döntött.
Egyik óvásnak sem volt alapja, ám mivel a zsűri nem végzett közvélemény-kutatást, amikor erre szükség lett volna, az óvási díjakat visszaadjuk.
Ez alapján tehát mindkét zsűridöntést az óvási bizottság helyben hagyta, így a válogató elődöntőjét a Talyigás csapat nyerte – ők játszhatnak a hétvégén a Dumbovich csapat ellen a válogatottságért.