Idén is népes mezőnyt sikerült kicsábítania Kerényi Istvánnak Piliscsabára. A 86 pár három körben küzdött meg egymással. Számos válogatott játékos emelte a verseny rangját, és szerencsére akadt néhány olyan pár is, amelynek ez volt az első megméretése a versenybridzsezők között. A helyszín az étterem beázása miatt változott, mégpedig előnyére. Remélem, jövőre is sikerül megtartani ezt az aulát. A sokkal tágasabb térben kényelmesen elfért volna akár még több asztal, és zsűriként is könnyebb dolgunk volt eljutni a kérdéses asztalokhoz. Szerencsére csak kevés alkalommal volt szükség a beavatkozásunkra.
Nézzünk három leosztást az első fordulóból.
Nem javasolt a partner szan indulása után 4–3–3–3-as elosztással Staymant mondani, pláne gyenge négyes nemessel. Ha semmilyen szín nem hangzott el, akkor az indító kijátszónak lehet komoly problémája. A Szilágyi-elv szerint ne induljunk káróval. A Stayman elmaradása nemes indításra ösztönöz. Az látszik, hogy a káró indítás rögtön adja a negyedik káró ütést, míg a treff egyenesen azonnal megtömi a partit, mert a védők most már csak két treffet tudnak ütni. Márpedig a buktatás kulcsa a treff szín. Ebből kellene hármat ütni. Ez úgy érhető el, hogy nem treff az indítás, de utána Kelet treffet hív, amikor üt valamelyik nemes színű ászával, majd a treff visszahívást nem fedi a dámával _a felvevőnél dubló treff ászra játszva_. Ezt az ellenjátékot csak nagyon kevés pár találta meg. A 38 3 szanból 31 teljesült _a többség szürrel_, és az elbukott hétből is csak ötnél nem treffel indítottak.
Nyugatnak csak 18 figurapontot osztottak, de gyakorlatilag kilencütéses lapja van három ásszal, így egymaga tud 3 szant játszani, tehát mindenképp a legerősebb indulólicitet kell alkalmaznia. Szerencsére egyre többen játszanak kontrollválaszokat a 2 treff indulásra, így amikor kiderül Kelet kontrollokban gazdag _4+_ lapja, akkor Nyugat azonnal látja, hogy a partnerénél van a pikk ász és még két király, azaz húzó treff esetén van tizenkét ütése. Szalay György arra hívta fel a figyelmet a parti kapcsán, hogy a Fazék rendszer módosított kontrollválasz-struktúrája szakít a hagyományos lépcsősen emelkedő szerkezettel. Itt a 2 káró válasz jelenti 2-3 kontrollt, de nem 3 királyt, a 2 kőr a 0-1 kontrollt, a 2 pikk 4+ kontrollt, míg a 2 szan 3 kontrollt mégpedig 3 királyt.
A licitvezetés a továbbiakban arról szól, hogy próbáljunk meg minél többet megtudni a partner lapjáról, hogy vajon van-e esélyünk tizenhármat ütni. Most látszik a Fazék módszer előnye a hagyományossal szemben: a 2 pikkre tudunk 2 szant mondani, amire a partner alkalmazhatja a szokásos fegyvertárat: Stayman, transzferek. Míg a hagyományos 3 treff _4+ kontroll_ válaszra sokkal nehezebb helyzetbe kerülünk, ha valamit még ki szeretnénk deríteni. Tehát Kelet a Smolen segítségével bemutatja az 5–4-ét a nemesekben. Most megint gondolkozzunk el, hogyan tovább. 13 ütésre akkor lehet a legtöbb esélyünk, ha a partner egyik királya a pikk. Ezért mondjunk 3 pikket, hogy majd pikk adu mellett kérdezhessünk ászt. Ha ugyanis a partner ötös pikkje ász-király vezetésű, akkor esélyünk lehet felmagasítani a színt, és nincs szükség további dámára a nagyszlemhez. Az adott partiban még a 4–2-es pikk elosztást is kibírjuk, ha az ellenfél nem rombolja le az átmeneteket. Például kézben ütjük a piros színű indítást, pikk ász, király, pikk lopás naggyal, treff bubi, pikk lopás a kilencessel _a naggyal való lopás is működik, mert utána esik az adu tízes_, és a kőr király a lemenet a magas pikkhez. Persze ez a szép játékterv összedől, ha az ellenfél treffel indít, mert elveszi a pikkmagasításhoz szükséges egyik átmenetet. Márpedig aktívan belicitált nagyszlem ellen az első opció aduval indítani. A mezőny közel fele még kisszlemre sem vállalkozott, 7 treffet csak ketten mondtak, de mindkét felvevő kettőt bukott…
Zsűriként néha alkalmam volt kibicelni érdekesnek tűnő licithelyzetekben. Ebben a partiban a válogatott Szalay–Harangozó pár küzdött K–Ny-on. Szalay erős egyenletes lapjával 1 szannal avatkozott közbe. Az 1 szan közbeavatkozás másik lehetséges jelentése a szendvicsszan: a másik két szín. Az utóbbi laptípust viszont kontrával vagy felüllicittel is be lehet mutatni, tehát igazából nincs rá szükség. De térjünk vissza a licithez: Észak passzolt, tehát nem lesz hármas pikkje, amit a támogató kontra segítségével be tudott volna mutatni. Dél kontrázott, és Kelet érthető okokból nem akart 1 szan kontrát játszani, de nem volt azonnal felajánlható színe sem. Végül Nyugat 2 treffet játszott a kontrával.
A pikk ász, király lehívása után kőrrel folytatta Észak. Ütött Dél, majd kitette a pikk dámát. A felvevő kis aduját felüllopták. Észak most a káró dámával próbálkozott _azt már tudta az előző kőr ütésből, hogy a kőr király a felvevőnél van_, amit a felvevő királya ütött _az se jobb, ha Dél üt az ásszal, és pikket hív, mert a felvevő is ezt tervezte_. Következett a treff ász, és kiderült az aduelosztás. A kőr király után a magas kőr dámát ellopta az asztalon, hívta a magas pikk tízest, és eldobott rá egy kárót. A védők így ütöttek három adut, a két piros ászt és a két magas pikket. Bellben 500. Mégsem lehettek maradéktalanul elégedettek, mert ha az ellenfelek csendben passzolgattak volna, akkor biztos megtalálják a kőr színtalálkozást. Márpedig kőr felvételben lehet akár tízet is ütni. Ezt a partit csak 13 asztalon játszották, ebből tízen kőrt, közülük heten gémet. Nyolc és tizenegy között mozgott a megszerzett ütések száma.
Végül következzen egy parti a második fordulóból is.
Kelet erős 1 szan indulása után Nyugatnak szleminvites lapja van, ha lenne színtalálkozás is, ezért érdemes mindkét színét bemutatnia. Fáradozását siker koronázza, és a kulcslapok kiderítése után a versenyformára tekintettel már csak azt kell eldöntenie, hogy káróban vagy szanban játsszanak hatot. Ilyen helyzetben hasznos lehet, ha valahogyan meg tudjuk tippelni, hogy a mezőnyből hány játékosnak jut eszébe a szlem. Ha úgy ítéljük meg, hogy csak a kisebbségnek, akkor érdemes a teljesen biztonságos, de nem olyan jól fizető kárót választani. Ha viszont úgy gondoljuk, hogy a mezőny nagy része bemondja a kisszlemet, akkor ésszerű lehet a tizenkét ütést szanzaduban vállalni.
A 6 káró felvételből csak az adu ász lóg ki, viszont a 6 szan teljesítéséhez szükség van három pikk ütésre. Érthetően szinte mindenhol treffel indított Dél. A káró, majd a treff ütések lehívására az ellenfeleknek dobniuk kell. Dél akár két trefftől is megválhat, de ezzel elárulja, hogy hosszú treffje volt. Erre alapozva a felvevőnek inkább Észak ellen kellene megadnia a pikk impasszt. De ha Észak óvatlanul eldob két pikket, az árulkodó. Ezzel ráveheti a felvevőt, hogy inkább esésre játssza a kulcsszínt. 28 felvevő landolt szan felvételben, közülük 25 ütött tizenkettőt. Ez meglepően nagy arány egy kétfelé adható impassz esetében. A mezőny nagy része legfeljebb kacérkodott a szlemmel, de nem mondta be, így már a 6 káró is 80 százalék fölött írt.