Kezdőoldal

Olasz vígjáték
Mielőtt rátérnénk az Egyesült Államok LovebBridge-zsel zajló válogató versenyére, néhány szó az olaszokról, még ha nem is látom tisztán, mi hogyan és miért. Mindnyájan emlékszünk rá, hogy az Bermuda-kupa európai selejtezőjén az olasz csapatban játszott volna Fulvio Fantoni, akit a világszövetség csalás miatt öt évre eltiltott a versenyzéstől, de akit a svájci székhelyű Nemzetközi Sportbíróság részben fölmentett. Fulvio így is kivárta az öt évet, és akceptálta, hogy ne játsszon csaló partnerével, Claudio Nunesszel.

Csakhogy nem ismerte el a csalást, nem kért elnézést sem. Ezt pedig a bridzsezők nem tudják neki megbocsátani, és bár nem volt törvényes lehetőség a kizárására, a bojkott eredményes volt: a világ bridzstársadalma egy emberként állt ki ellene.

A válogató jövő csütörtökön kezdődik. Az olasz szövetség először visszautasította a Fantonival nevező csapat jelentkezését. A döntést szeptember 20-án hozták meg annak ellenére, hogy Carlo Bortoletti csapatkapitány egy szeptember 6-án írt levelében perrel fenyegette meg a szövetséget, ha nem engedik indulni a csapatát.

Bortoletti újabb levelet írt a döntés után. Ilyet még nem olvasott egyikünk sem:

„Kedves elnök,
Fantoni ma fölhívott telefonon, és különleges érzékenységéről adott tanúbizonyságot azzal, hogy közölte velem: ha megnyeri a válogatót, elfogadja a döntésemet, hogy játszhat-e a Bermuda-kupán, vagy sem.
Olaszország lesz a vébé házigazdája, mindenkinek az az érdeke, hogy garantálja az esemény sikerességét. Megköszöntem neki tiszteletre méltó hozzáállását. És igaz, hogy ezzel egy kivételes képességű világbajnokot veszít el a csapat, azt mondtam neki, ha bekerülne a vébécsapatba (ami nem valószínű, de előfordulhat), és intézményesen nem lehet megtiltani, hogy játsszék, én azt fogom javasolni: lépjen vissza. Biztos vagyok benne, hogy elfogadja majd a kérésemet.”

A levél még folytatódik ugyanebben az őrült hangnemben, de ennyi a lényeg. Végül mind az öt nevezett csapat elindulhat a válogatón. Pedig volt még más kitiltás is, sok-sok levél és magyarázkodás meg olasz sportbírósági meghallgatás. Kizárás, visszavétel, visszalépés, mégis indulás, egyik napról a másikra ellentétes döntések…

Mintha egy Alessandro Blasetti vagy Vittorio de Sica rendezte filmet néznénk. Az olasz szövetség legvégül kikötötte, azonnal kizárja azt, aki bojkottal kísérletezik…

Érdemes megnézni, hogyan állnak föl a csapatok.

Én a Vincit látom fő esélyesnek: Duboin–Madala, Lauria–Versace, Vinci–Hugony. Hm. Tavaly Giorgio Duboinnak is szembe kellett néznie csalási vádakkal. De talán őt nem zárja ki magából a bridzsvilág.

Amerikai végjáték

Az USA1-es válogató döntőjét a Nickell ellen elvesztő Spector  – Kevin Bathurst, John Hurd, John Kranyak, Warren Spector, Gavin Wolpert – megverte a vigaszágon feltörekvő Bramleyt – Bart Bramley–Kit Woolsey, Mike Becker–Michael Kamil, Peter Weichsel–Hemant Lall –, és így második csapatként részt vehet a jövő évi Bermuda-kupán (csapat-világbajnokságon).

A meccs izgalmasan alakult. Hatszor 15, azaz 90 leosztás után a Bramley vezetett 180–163-ra. Az utolsó előtti 15 játszmát 7 IMP-vel a Spector nyerte, vagyis 10 IMP hátránnyal indult neki a végjátéknak. Ezt 54–4-re elvitte, azaz végül 255–215-re győzött.

A női válogató döntőjét a Wittes nyerte – Cheri Bjerkan–Rozanne Pollack, Emma Kolesnik–Amber Lin, Shawn Quinn–Pam Wittes – a Bakerrel – Lynn Baker–Karen McCallum, Disa Eythorsdottir–Janice Molson, Jill Meyers–Kerri Sanborn – szemben 262–223-ra. Öt forduló után itt is hátrányban volt a későbbi győztes, de aztán mindhárom 15-öst megnyerte.

A vesztes csapat a Cole – Shannon Cappelletti–Margie Cole–Sandra Rimstedt, Irina Levityina–Jenny Wolpert ellen játszik ma és holnap 120 leosztást. A meccs győztese az Egyesült Államok második csapataként utazhat az olaszországi vébére (Velence-kupára).

Kezdjük is Sandra Rimstedt partijával:

A 3 szant mindenütt elbukták, azok jártak jól, akik 4 kőrt vagy 5 treffet játszottak. (A másik teremben Key Enfield–Allison Howard például 5 treffet teljesített.) Rimstedtnek sem volt, csak nyolc ütése. De tessék csak kattintgatni, úgy lehet legjobban látni, mi történt. Kelet pikk kezdését partnere megütötte az ásszal, kis pikket hívott vissza, amire Észak a tízest tette, ezt pedig Kelet ütni hagyta. A felvevő lehívott öt kárót, majd fölismerve a helyzetet, a pikk dámát(!) játszotta ki. Az első próbát kiállták az ellenfelek: Kelet ütött a királlyal, amibe Nyugat bedobta a bubit(!), így nem blokkolt a szín. Anam Tebha ennek annyira megörült, hogy le is húzta a pikkjeit. Az utolsó lejátszásakor azonban Rose Meltzer nem tudott jót dobni. Leszinglizhette volna a kőr királyt, de biztos volt benne, hogy Észak az ásszal megy majd el az asztalon. A treff dáma dobása viszont esélytelen volt, Sandra Rimstedt a hetessel vitte az utolsó ütést, teljesítve a gémet.

Öngyilkos beszorítás Rómeó és Júlia stílusában. Ottlik örülne, ha látná!

A pikk királlyal ütő Keletnek meg kellett volna állnia. Ha most kőrt hív, partnere ütni fog a királlyal, és van még pikkje, hogy visszaadja az ütést.

Az egy-egy partival napokig is elbíbelődőknek megemlítem, hogy Nyugatnak, nem a pikk négyest, hanem a nyolcast kellett volna hívnia. Mert a négyesre Rimstedt tehette volna az ötöst. Kelet üt a hetessel, és ha pikken kívül bármi mást hív, ütést ad és a teljesítést. A pikk királyt sem játszhatja le, mert akkor csak három pikk ütéshez juthat a vonala. Kis pikk hívással egy időre megmenekül, de ha a felvevő megütötte a dámával a partner bubiját (vagy a tízessel a nyolcast), lehívta a kárókat, majd az asztalra kattintotta utolsó pikkjét, Keletnek vége. Ha nem hívja le a maradék pikket, a felvevő kiengedhet egy ütést Nyugatnak, ha lehívja, Nyugat beszorul (ahogy az előbb láttuk).

Néha egy jól megválasztott licit csodákra képes!

Mit mondjon Nyugat?

A másik teremben Hemant Lall 2 szannal bemutatta a minor színeket, Észak 4 kőrre ugrott, és amikor visszaért hozzá a licit, Nyugatnak már nem volt mondanivalója.

Mint az ábra mutatja, Gavin Wolpert annak ellenére kontrázott, hogy csak hármas pikkje volt. Így aztán partnere 4 pikkre ugrott, és kontrázva kettőt bukott –300-ért. 8 IMP a másik oldal 4 kőrjével szemben (620).

Mellesleg a női döntőn Sam Wittes is kontrázott, de az ő asztalánál partnere 4 pikkjére az ellenfelek 5 kőrt is mondtak. Nem tudták teljesíteni, így aztán 11 IMP-t vesztettek.

Itt van még egy parti, amelyik a licitválasztáson múlt.

Észak jön. Mivel?

Ezek voltak a lapok:

Kevin Barthust 1 pikket mondott, és végül 3 pikkben tízet ütött. A másik teremben Bart Bramley passzolt, és az ellenfél 1 szant teljesített. 170+90=260, 6 IMP.

A kis írásokat is meg kell becsülni.

A licitválasztás itt is jelentős szerepet játszott:

John Kranyak 4 treff indulással lehetetlen helyzetbe hozta az ellenfeleket, 5 káróig jutottak, és kettőt buktak. Mike Becker konzervatív 3 treffje teret adott a 3 szannak. Érdemes kattintgatva megnézni, hogyan vitte haza a kilenc ütést Kevin Barthust:

Ha ezt jobban oldják meg a Bramley játékosai, talán megérdemelték volna, hogy az alábbi játszmában ne üljön minden jól Spectoréknak…

A 6 pikkben jó volt az adu, az ász mögött ült a treff király, és a káró királyt lopimpasszal lehetett semlegesíteni… 13 IMP-t nyert a Spector, és ugyanennyit veszít, ha a felvevő bukik.

Az utolsó meccs – női döntő a második csapat kiválasztására – szerda este 6-kor kezdődik. A LoveBridge-en lehet követni.