Barion Pixel
HUEN

Kezdőoldal

Cziffra András - 2011. február 19.

Az útban lévő ász – előzetes a Dr. Cziffra András Centenáriumi Emlékversenyhez

3 szanzadu a felvétel, a licitet a partner indította 3 káróval, és királlyal támad, ezek a lapok terülnek fel az asztalon: KJ3, JT4, 652, 9853. Ez van a kezünkben: T8754, K98652, –, A5. Mit tenne az olvasó? Visszatérünk még az ellenjátékra, de előbb arról, hogy mi – illetve ki – adja a parti apropóját.

 
 
 

Nagy örömömre szolgált, hogy az édesapám, Dr. Cziffra András emlékére szervezett verseny – már az ötlet megszületését követő napokban – 2011. március 5–6. időponttal bekerült a Böszörményi úti terem hivatalos programjába, köszönet érte Fekete István sporttársunknak.

Remélem, a verseny „táblás házzal” – 64 pár részvételével – magas színvonalon kerül majd lebonyolításra, és aki csak teheti, eljön, hogy emelgesse a kártyákat meg a színvonalat. A verseny kiírását itt találjátok.

A bevezető után pár szót édesapámról: 1911. március 23-án született, jogot tanult, és a harmincas években kezdett bridzsezni, többek között Ottlik Cipi bácsival egy társaságban. A háború után bekapcsolódott az újjáéledő versenybridzséletbe, játszott a BÜKSE és a Leonardo kupa versenyeken. Partnere volt Zánkay Péter, Mátéffy Pál, Söpkéz Sándor, Herczegfalvy Imre. Mai szóhasználattal B-válogatott szintű játékos volt, és képviselte hazánkat Karlovy Varyban és Perchtelsdorfban a Duna Kupa nemzetközi versenyeken, valamint a Gellért szállóban rendezett svéd–magyar kétszintű csapatösszecsapáson. Az ifjúsági bridzsválogatott kapitányi tisztségében 1967-ben váltotta Kóczián Imre bácsit. A régi szép időkben az Eötvös klubban edzéseken hétköznapon 25-30 pár vett részt, az ifjúsági Darvas Kupán pedig 25 csapat is játszott! Vezetésével két hivatalos válogatott meccset játszott a csapat, Zakopánéban és Tihanyban. A hatvanas évek első felében elkezdett tanítani engem erre a szép játékra, majd abban a megtisztelésben volt részem, hogy a hetvenes évek elején az utolsó partnere voltam a versenyasztalnál.

Játékosként mindig a „tiszta bridzset”, a csapatversenyt szerette, a párost kicsit a pókerhez hasonlította. Szívem szerint egy csapatversennyel emlékeznék rá, de ez a jelenlegi részvételi kedvet figyelembe véve hamvába holt ötletnek bizonyulna. Papa, kérlek, a felhők széléről a többi túlvilági bridzsezővel együtt drukkolj, légy szíves, a verseny sikeréért…

Végezetül álljon itt egy ellenjátéka, amit Herczegfalvy Imrével játszott egy párosversenyen.

N-S bellben, Imre a káró királlyal indult, az asztal és apám lapjai:


Papa nemes egyszerűséggel a treff ásztól vált meg, és a felvétel összeomlott, mert a teljes kiosztás ez volt:


Majd ezt morogta a bajsza alá: „Mégis a csapatverseny az igazi, itt majdnem beletömtem a partit a szür elleni védekezés hevében, csapaton az ász bedobás automatikus…”