Kezdőoldal

Újfajta szisztéma, főleg a döntőkben teljesen más stratégia, mint a szokásos IMP- vagy Mitchell-értékeléseken. Persze célszerű volt kevés hülyeséget csinálni, és megtalálni a korrekt felvételeket – de a nem egyértelmű, sokesélyes kontraktokban azt is érdemes volt átgondolni, mi történhetett a másik asztalon. Három végletes példát hoztam a döntő napjáról.

15. leosztás

Ha egy 7 szan elleni indulás feladványaként kapja az ember, szerintem percekig ülhet fölötte, hogy mi lehet itt a probléma. Délen masszív pikk, Északon önálló kőr, ha esetleg a partnerünk valamelyik színt feltartaná, akkor jó lenne nem hozzásegíteni a felvevőt az esetleges 13. ütéshez. Szóval, mivel is indultunk? 7 asztalon játszottak szanban nagyszlemet, ebből egy helyen kőrrel indultak _itt a partner nyilván nem dicsérőleg nyugtázta a 13 ütést_, öt helyen pedig pikkel vagy treffel. Ezek voltak a lapok:

Az utolsó három licit során ez járhatott a játékosok fejében:

6 kőr: Én kérdezzek a két treffestől ászt?

7 kőr: 9 fejütésre a másik három színben csak nem számított.

7 szan: De jó, akkor van kőr közlekedés is.

A mi partnereink is elégedettek lehettek, hiszen a treff kilences kezdés után csak 12 ütés járt, és egy nagyszlem elbuktatása bármilyen versenyformában kifejezetten önbizalomnövelő és pozitív pontokban gazdag akció. Kivéve a mi meccsünkön. A másik asztalon Észak szintén 7 szanig vezényelte a licitet, és ellenünk Kelen Charlie-nak volt annyi plusz információja, hogy Els Nyugaton az 5 treff ászválaszt nem kontrázta, már a kis káró indítás felé billentette a mérleget. Utána már csak az ellenjáték súlyos megbicsaklásának tudható be, hogy mindössze szolid három bukást írtunk fel. A nyílt termi +100 pontosan annyit ért, mintha feltömték volna a szlemet.

17. leosztás

Két passz után Dél erős 1 szannal indult, ezt Nyugat büntető kontrázta, és már indulhatott is.

A treff ász kezdésbe barátunk a nyolcast, a felvevő az ötöst helyezi. Fordulunk vagy folytatjuk?

Az persze látszik, hogy ha megvan a mansbeli 3 szanunk, akkor jó lenne hármat buktatni. Talán a legjobb folytatás a kis treff, hiszen partnerünk erre most vagy később tud kérni, adott esetben a dubló dámáját is belehelyezni. Na persze ha harmadik bubija van, az akció nem fog sikert aratni…

Az asztalok többségén Kelet nem kérte a kárót Nyugat treff folytatásába, Dél folytatta a treffet, és Nyugat most már kőrre fordult.

Kelet kis kárójába Dél szinte mindenütt a királlyal ment el, öt ütésben reménykedve, és erre már nyolc piros ütés és a treff ász-király járt az ellenvonalnak.

Nálunk Nyugat a kis treff kezdés után és a treff visszahívást véve kőrrel folytatta, és Kelet pikket nem kért. A kőr folytatás és a káró király vakmerő feláldozása után az ellenvonal 11 ütés megszerzéséhez, azaz 1100-hoz került elérhető közelségbe – vagyis a felvevő a már neki járó három fekete ütésből is elvesztett volna egyet. Az ellenjátékosoknak a csodával határos módon sikerült mindössze 500-zal megelégedni. Az érthetően morc hangulat csak az egyeztetésig állt fenn, mert a másik asztalon Kelet a treff ász-királyba kárót kért, és a káró ász és káró bubi folytatás után a felvevő gyorsan leterítette négy fekete ütését és a káró királyt a két bukásért, azaz 300-ért.

A harmadik parti a döntőből való.

27. leosztás

A 16 párnak pontosan a fele jutott el szlemig _hárman közülük a nagyszlemig_, négyen kőrben, ketten-ketten pikkben és szanban, a másik nyolc pár megelégedett gémmel – gondolom elsősorban attól függően, hogy Nyugat második helyen indulóerősnek érezte-e lapját, valamint nyílt-e pároslicitre módjuk.

A mi asztalunknál Nyugat passzolt, és máris a védővonalra került: a rövid időre reaktiválódott Pál Laci Északon harmadik helyen gyenge szannal indult, és egy ideig Észak-Dél adott le pároslicitet.

Scharnitzky Péter hosszas tépelődés után a pikk tízest választotta az induláshoz – a licit és az asztal láttán alighanem ez a legnagyobb lapja. Kelet elmélázott egy pillanatra – ha treff helyett ezt az indulást ígérik meg neki, inkább a szlemet választotta volna. Ha a másik asztalon be is mondták a szlemet, érdektelen már, hogy itt mi történik, de ha gém, vélhetően major gém a benchmark, akkor elég pontosan ugyanannyit ütni, mint a másik asztalnál. Ha a kőr nem húzna, akkor a kőr gémeseket nyilván megverjük, ha viszont pikk az adu, és úgy nem húz a kőr, akkor egy lopással és a káró lemenettel már rosszul állunk. Na persze még a pikket is kezelni kell, de ennek a nagyrészét a kedves ellenfél már elintézte. Szóval, mi is a játékterv?

Észak–Dél licitje már sokat segített. Délnek nem lehet háromszínű lapja, mert akkor Északnak szingli pikk vagy kőr _esetleg mindkettő_ jutna, tehát a kőr húzni fog. Délnek tehát egyenletes lapja van, 0–1 ponttal, és ötös kárója sem lehet. Nagyjából háromféle elosztás jöhet szóba: 3–3–4–3, 3–2–4–4, 2–3–4–4, a hármas káróját kizárhatjuk, hiszen Észak tagadta a hatos kárót. Ha ehhez hozzátesszük, hogy 4–4-gyel akár kétszínű lapot is ígérhet – akkor bingó! Észak nagy eséllyel a dubló pikk dámát szorongatja, vagyis nem szabad fedni a bubival.

Az asztalok többségén treff vagy káró indulás volt, és erre a felvevő kénytelen volt fentről lefele kezelni a pikk színt, és ezzel 13 ütést betakarítani. A pikk tízes trójai lova nálunk csak 12 ütést adott – a másik asztal 510-éhez ez két pont mínusz, és nem két pont plusz…