Kezdőoldal

Ez volt az első kiosztás:

Hát ez elég visszafogott licit volt Dél részéről, éppenséggel kontrázhatott volna az első körben, de ha már nem tette, 3 treff helyett is lehetett volna 2 szant vagy negatív kontrát mondani. Ha a treff minősége nem elég jó a 2-es magasságú közbeszóláshoz, miért jó bemondani a 3-ason? Na mindegy, Észak fogást kereső 3 pikk licitje után eljutottak 3 szanig, ami 28 ponttal a vonalon, minden színben fogással, nemes színtalálkozás nélkül általában jó felvétel szokott lenni.

A pikk négyessel indultam, MUD _middle-up-down_, azaz három kis lapból középső, majd nagy, majd kicsi. A felvevő hagyta ütni a pikk dámát, a pikk hármas folytatást már ütnie kellett az ásszal, ebbe természetesen_?_ a hetest tettem, mert ugye MUD. Kőr király, kőr impassz következett, majd miután a következő menetben nem esett a kőr dáma a felvevő megpróbálkozott a káróval. Finoman szólva ez a szín sem húzott, káróval megkaptam az ütést, és persze treffet hívtam, egyszer nem.

Barátságtalanul voltak elosztva az ellenvonal lapjai, de azért a felvevőjáték sem volt a legjobb. Ha nem ül a kőr impassz, azonnal bukunk, jobb előtte ingyen megnézni a kárót, hiszen azután is játszhatunk kőrre, de fordítva ez csak akkor igaz, ha a kőr impassz ül, csak a szín nem 3–3. Az adott kiosztásban persze ez mindegy volt, de nekem mindenféle furcsa gondolatom támadt: mi van, ha nem hagyjuk ki az első pikket hanem meghagyjuk kiszálló lapnak, mi van, ha lehúzunk az elején 1 vagy 2 vagy 3 kárót, miket dob ezekre Kelet stb.? Annyira érdekesnek tűnt az egész, hogy közöltem a partneremmel, dr. Bőhm Andrással, hogy a maradék partikat inkább nem játszom le, végig szeretném nézni, hogy ebből mit csinálnak a többi asztalon.

Kővé dermedés helyett elmosolyodott. Valahogy mostanában engem nem vesznek komolyan az emberek.

– Tudod, mit javaslok? – kérdezte András. – Inkább folytassuk a játékot, és hozok neked egy mézes cigánymeggypálinkát.

Ez értelmes kompromisszumnak tűnt, maradtam, és ezáltal gazdagabbak lettünk egy bronzéremmel. De hogy mivel lettünk/lettem szegényebb azt nem tudhatjuk. Hiszen akár az alábbiak szerint is történhetett volna…

A második asztalon ugyanez volt a felvétel és az indulás is. A felvevő itt is kihagyta a pikk dámát, ütötte a pikk HATOST _Nyugatról hetes_, és lehívta a három magas kárót, amire Kelet a treff hármast, a pikk nyolcast és a pikk kilencest dobta. Kőr király, kőr impassz, kőr ász után Dél a negyedik kőrrel kiadta az ütést. Kelet a gondosan megőrzött pikk hármasát hívta, Nyugat a gondatlanul megőrzött pikk kettesét tette alá így aztán a felvétel teljesült, mert ütött a treff dáma.

A harmadik asztalon hasonlóan kezdődött a játék, de Nyugat látva a pikk szín első két menetét visszatartotta a már úgyis tudott hetesét, és amikor Kelet ütésbe került a negyedik kőrrel az imént említett kártyával ütésbe tudta hozni partnerét, aki ezt treff bontással hálálta meg. Ez olyan izgalmas volt, hogy kénytelen voltam inni egy mézes cigánymeggypálinkát.

A negyedik asztalt úgy találtam meg, hogy elmentem az ötödikhez, és onnan egyet vissza. 3 szant játszottak pikk négyes kezdésre. A felvevő MEGÜTÖTTE a dámát, és kárót hívott. A rossz hírt látva lehívott még két kárót _treff hármas, pikk kilences és nyolcas Kelettől_, majd kőr király, kőr impassz, kőr ász, ebbe Nyugat a pikk hetes dobásával próbálta mutatni partnerének a szín elosztását. Kelet ezt úgy értelmezte, hogy a partnerének eredetileg B74 volt a kezében, és elhívott a pikk király alól, így itt a felvétel két pikk ütéssel teljesült, ami persze parázs vitát váltott ki az ellenjátékosok között. Ezt egyrészt nem akartam hallgatni, másrészt tudtam, hogy pikk király folytatás sem segített volna, hiszen előbb utóbb úgyis ütött volna a treff dáma, szóval olyan vicces volt az egész, hogy elugrottam egy mézes cigánymeggypálinkáért.

Döngő léptekkel siettem vissza a terembe, leültem a harmadik asztal sarkához, onnan átirányítottak az ötödikhez.

Talán meglepően hangzik, de 3 szant játszott Dél pikk négyes indulásra. A felvevő ütötte a dámát az ásszal, kárót hívott az ászhoz, majd lehívta a királyt is, Kelet eldobott 1-1 feketét és most a felvevő PIKKET hívott. Kelet lehívta a pikkjeit, ez maradt:

A kőr tízes folytatást az asztal királya vitte, majd a treff ász lehívása után a káró dáma következett, és csak azt kellett figyelni, hogy Kelet eldobja-e a treff királyt. Nem dobta el, így aztán a felvevő megvált a treff dámától, és kőr impasszal elvitte a maradékot.

A hatodik asztalnál hasonló kezdés után a felvevő lehívta a harmadik káró figurát is, és úgy adta ki az ütést Keletnek. Kelet ügyesen átadta az ütést a pikk hetessel Nyugatnak, ő pedig lehívott három magas kárót, egyszer nem.

Valahogy az az érzésem támadt, hogy jobb lett volna itt is csak két kárót lehívni, ezt az érzést csak fokozta, hogy hirtelen felhörpintettem egy pici pohár mézes cigánymeggypálinkát. És lőn!

A hetedik asztalon pontosan a fent leírt módon játszott a felvevő. Ütötte az első pikket, lehívott KÉT kárót, kiadta pikkel, átadták pikkel, de nem volt lehívni való káró, ezért Nyugat treff hívással próbálta rontani a közlekedést. Az is lehet, hogy csak simán ki akarta bontani partnere királyát, de hiába, mert a felvevő beütött az ásszal, és a káró dámára Kelet beszorult.

Bemondták az utolsó cserét, ráadásul a büfé is zárni készült. Kiszaladtam_?_ hát egy utolsó pohár mézes cigánymeggypálinkáért. Már majdnem elértem a nyolcas asztalt, de valamin elcsúsztam, és elterültem a földön. Micsoda disznóság, itt valaki mintha mézes cigánymeggypálinkát locsolt volna szét direkt azért, hogy a szerencsétlen kibicek elcsússzanak rajta. Még valami furcsa volt nekem. Láttam a padlóra érni az asztal négy lábát, de nem láttam a játékosokét. Mi van, kimaradó asztal? Aztán egyszer csak harsány nevetést hallottam, és ahogy feljebb emeltem a tekintetemet, láttam, hogy vannak ott lábak, csak nem érnek le a földig. A törpék! Nagyon megörültünk egymásnak.

Tudor fölsegített a földről.

Morgó leporolt.

Kuka vállon veregetett.

Vidor odahúzott egy széket és kérte, hogy neki kibiceljek.

A jól ismert felvétel játszotta a jól ismert indulásra.

Pikk négyes, ötös, dáma, ász. Két magas káró, kis treff és kis pikk eldobva. Pikk tízes, király, bubi, kettes. Tudor a kőr tízest hívta!

Na lőttek a beszorításnak, nincs mivel kiadni az ütést. Ha négyszer kőrt hívunk, Keletnek marad elég buktató lapja. Ha közben lehívjuk a káró ászt, akkor meg Nyugatnak marad elég buktató lapja. Micsoda hívás!

Vidor három percig szomorúan meredt a lapokra, de aztán felderült az arca, és szélesen elmosolyodott.

Egy darabig nem értettem, mit találhatott ki, de mikor kézből kicsit tett rájöttem, hogy ütni fog a kőr királlyal, és a nyolcast hívja, amit Tudor nyilván fedni fog a dámával vagy a kilencessel, ezt Vidor üti a megfelelő lappal, és esik Kuka hetese! Treffel az asztalra, magas káró, kőr impassz, micsoda játék!

Kuka nem hagyta magát és az első menet kőrbe a hetest tette.

Tudor nem hagyta magát a kőr nyolcasra a négyest tette, persze Vidor ezt elengedte, és... és.... Kuka ütött a kilencessel.

Morgó morogni kezdett.

Tudor és Kuka egy szót sem szólt.

Vidornak az arcára fagyott.

– Na de fiúk – hebegtem. – Ez nem is az igazi parti. Ezen az asztalon el lett tokolva.

– Tévedsz, Főnök – szólalt meg Tudor csendesen. – Ez az igazi parti. A többi asztalon lett eltokolva.