Olimpiai bajnok szenior csapatunk történetének végére értünk, de Csepeli Miklós értékeléséből például olyan tanulságok is kiolvashatók, amelyek hozzátehetnek ahhoz, hogy újabb sikersztorikat írjon a magyar bridzs. Zoller Róbert a példátlan összefogással napok alatt tető alá hozott méltó ünneplés hátterét mutatja meg, az egyik főszereplő, Szappanos Géza pedig a helyszíni, a külföldi és a magyar visszhangokat gyűjtötte össze. A pesti ászok, utolsó rész.
Zoller Róbert: Az összefogás
Minket, magyarokat, sokszor megvádolnak azzal, hogy nem tudunk örülni a sikereinknek. A mindannyiunk által kiemelkedőnek tartott eredmény jó apropónak bizonyult ahhoz, hogy a fenti – sajnos a gyakorlat által sokszor igazolt – állítást megcáfoljuk.
Első körben a reptéren szerettünk volna hangos ünneplésbe kezdeni, de mielőtt hozzá láthattunk volna a minden bizonnyal lelkes csapat összecsődítésének, Csipka Szilvi híre lelombozott: a fiúk kocsival mentek ki és „meglepetésre” azzal is jönnek vissza. Hegyeshalomnál dísz_autó_sorfalat állni meg nem tűnt annyira nagy ötletnek.
Szóval az örömkönnyektől felocsúdva többen azt gondoltuk, hogy ez a ki tudja mikor megismételhető szenzációs eredmény feljogosítja arra kis bridzsközösségünket, hogy az olimpiai bajnoki címet elérő fiúkat méltó és lehetőleg emlékezetes ünneplésben részesítse.
Az ünneplés kérdésében példátlan összefogás született a sporttársak és a vezetők között, és azt hiszem, hogy ezen összefogás nélkül nem lehetett volna alig egy hét alatt ilyen színvonalas helyen jó hangulatú, méltó ünneplést megrendezni.
Annak érdekében, hogy az eseménynek legyen még hírértéke, azaz a sajtó számára eladható legyen, az ünnepséget a döntőt követő hét hétvégéjére kellett időzíteni _a Pulai Bridzsfesztivál miatt legalább két hetet kellett volna csúsztatni_. A helyszín az Európai Ifjúsági Központ lett, hála a Kibic-verseny szervezőinek nagylelkűségének.
Az ünneplés rövid elnöki köszöntővel kezdődött, amelynek keretében átadták a frissen alapított Ottlik-díjat a csapat tagjainak. Ezt követően Csepeli Miklós moderálásában olimpiai bajnokaink kerekasztal-beszélgetésen mesélték el főbb élményeiket, köztük három emlékezetes parti történetét. A beszélgetésbe Bárány György csapatkapitány telefonon kapcsolódott be tekintettel arra, hogy külföldi elfoglaltsága miatt nem tudott személyesen részt venni az eseményen. _További képek a köszöntésről a Bridzsélet Facebook-oldalán itt_
A kerekasztal-beszélgetés végeztével egy közel százszeletes Eszterházy tortával köszöntötték az olimpikonokat. A torta elfogyasztását követően a résztvevőknek még volt egy rövidke ideje személyes kérdéseket feltenni a győzteseknek, majd az ünneplés közös fényképezkedéssel zárult.
Magától értetődő, hogy az utókor számára minél nagyobb terjedelemben szerettük volna megörökíteni az eseményt, így a fotók és a videóanyag elkészítéséhez külsősöket kértünk fel. Mind a You Tube-ra feltett rövid, mind az alábbi, bővebb anyag összeállításakor tudatosan törekedtünk arra, hogy zömében olyan információk kerüljenek rá, amiket a mindennapi bridzséletben nem aktívan résztvevők is értenek, a briddzsel esetleg csak ismerkedők is megértsenek. Az esemény anyagát interjúkkal színesítettük, ezek kérdéseinek egy része az eseményhez, egy más része a bridzshez mint sporthoz kötődött fenntartva az utókor részére a lehetőséget az anyag egy részének későbbi sajtóanyaghoz történő felhasználásához.
A majd a teljes eseményt felölelő, az interjúkat is tartalmazó, közel egyórás anyagot Marjai Péternek köszönhetően innen lehet letölteni.
Szappanos Géza: A köszöntés
Nem tudom igazán, helyes-e ha csapatunkat övező túláradó szeretetet egyszerűen a köszöntés kifejezéssel illetni!
Már Lille-ben az ünnepélyes eredményhirdetés előtt mindenki megkapta a Német Bridzs Szövetség nyomtatott gratulációját. Harsányi Józsi szeretete idáig kísért minket. Áder János elnök úr telefoni elismerése után ezúttal a rivális köszöntött minket. A teremben alig tudtuk a helyünket elfoglalni, mert aki csak tehette, öleléssel, hátlapogatással vagy csak egy mosollyal jelezte az örömét.
Hihetetlen, hogy győzelmünket mennyire egyöntetű – szeretettel átitatott – öröm kísérte. A Himnusz, a gratulációk, az ölelések és kézszorítások örök élményként maradnak meg. A vendéglátónk nem várt gesztusa, a díszvacsora, a semmihez nem hasonlítható légkör és a felszabadult gátlástalan boldogság tette teljessé az estét.
Nem is gondoltuk, hogy itthon mekkora örömben és szeretetben lesz részünk. Az SMS-eknek hittünk, és tudtuk mindenki szeretne pár szót váltani velünk. Mi is tele voltunk élményekkel, és tartogattunk barátainknak néhány partit – jót, rosszat –, amit szívesen elmesélünk egy sör vagy kávé mellett.
Alig léptük át a határt, már égtek a telefonok. Elnökünk, Nádasi Tibor már betáblázta az első hetet! Digi Tv, MTV1, Klubrádió és a slusszpoén a Kibic baráti kör. Felejthetetlen másfél óra a kapitány nélkül, aki lélekben és telefonon végül ott volt.
Megbeszéltük, hogy Péter és én álljuk a sarat. Ekkor csörgött a telefon, és mindenkit megelőzve a Rádió Q vasárnap esti sportműsora kért beszélgetést. Az ország még az olimpiai sikerek lázában égett, és a bridzs is érdeklődésre tartott számot. Az igazi meglepetés akkor ért, amikor Kovács Gergely kezdett faggatni. Könnyű dolgom volt, hiszen szakértővel beszélgettem.
A Digi Tv-ben Széles Sándor _Gyurta Dani edzője_ után következtünk. Megvárt minket, hogy gratuláljon. Természetesem mi már előtte megtettük, de nekünk is meglepetés volt gesztusa. Az MTV reggeli adása szintén kiemelten foglalkozott az eredménnyel, bár látszott, hogy csizma vagyunk az asztalon.
A Klubrádió és Mélykuti Ilona egy teljes órát szentelt a bridzsnek és a beszámolónak. A műsornak óriási és pozitív visszhangja sokszor visszatérő témát ad ma is baráti körben. Valamennyi adás megtekinthető, illetve meghallgatható ma is az adók honlapjain.
A Kibic Klub rendezvénye, az előkészítés és a hangulat fantasztikus volt. Az Ottlik-díj, a sok-sok barát és ellenfél, a köszöntések ismételten a kinti hangulatot varázsolták a terembe. Mindenki, aki a rendezvény előkészítésében és lebonyolításában részt vett, érezhetően a szurkolásból sem maradt ki.
A bridzs.hu a The New York Times tudósításával várt minket! A Népszabadság és Nemzeti Sport adott hírt elsőként a győzelemről. A Nemzeti Sport augusztus 29-i száma „ A kilencedik olimpiai arany” címmel harangozta be másnapi teljes oldalas beszámolóját. Kár, hogy dr. Mező Ferenc óta a szellemi olimpia és az ott elért siker nem találkozik a kormányzati elismeréssel!
Túl a csúcson _augusztus 30. – Nemzeti Sport_. Gigászok a kártyaasztalnál _augusztus 26. – Vasárnapi Hírek_. A kártya szelleme _szeptember 3. – Népszabadság_. Szellem Kőszegen _Népszabadság Magazin 2012/40_. Mind-mind a bridzsről az alkotásról és gondolkodásról szól.
Az Osztrák Bridzs Szövetség külön levélben köszöntött minket. Az Európai Bridzsliga elnöke valamennyi játékosnak levélben gratulált az európai sikerhez. A Bridzs Világszövetség kongresszusán Gianarrigo Rona elnök úr a szellemi világjátékokról szóló beszámolójában kiemelte, csupán Magyarország volt száz százalékos, hiszen egy csapattal indult és az aranyat nyert.
A hazai visszhangok is elismeréssel szóltak az eredményről. Dr. Áder János köztársasági elnök úr személyesen köszöntötte a csapatot egy keddi versenynapon, és játszott is néhány leosztást. A köszöntés után leült kibicelni _Péternek_. Czene Attila sportpolitikáért felelős államtitkár levélben gratulált.
Válaszom a levelére:
Tisztelt Államtitkár Úr!
Kedves Attila!
Köszönöm a 2. Szellemi Világjátékok keretében megrendezett Bridzsolimpián szerzett olimpiai bajnoki címünk alkalmából küldött elismerő soraid.
Meggyőződésem, hogy ezzel a sikerrel a háború utáni a bridzsel szembeni elutasító magatartás is megszűnhet. A harmincas években hazánk bridzsnagyhatalomnak számított, de a háborút követően a puszta említése is kitelepítést jelentett. Ottlik Géza – a leginkább olvasott bridzskönyv szerzője – tudósított akkori sikereinkről. Manapság be kellett érnünk a bridzs.hu tudósításaival.
Az olimpiai aranyérmek átvétele és a Himnusz tiszteletünkre történő meghallgatása és éneklése soha nem felejthető élményt nyújtott! Gondolom, ennek felidézése egy olimpiai bajnoknak csak a ritkán adódó megható pillanatok újbóli átélését jelenti.
Nagyon remélem, hogy olimpiai sikerünk után a bridzssport méltó helyére kerülhet ismét. A magam részéről rendkívül kedves soraidat így értékelem!
Megkülönböztetett nagyrabecsüléssel és sporttársi üdvözlettel kívánok állami megbízásodhoz és az általad felügyelt magyar sportnak további kimagasló sikereket:
Szappanos Géza
Budapest, 2012. augusztus 30.
Azt hiszem, nem teljes a felsorolás, de talán visszaad valamit azoknak a heteknek a hangulatából. Köszönjük nektek, és reméljük, fogunk mi és mások örömet szerezni a bridzs magyar barátainak!
Csepeli Miklós: A visszavágás
1968 nyara eseményekben gazdag volt Csehszlovákiában. A Prágai Tavasz forradalmi lendülete kimozdította az embereket a szocializmus hétköznapjaiból, a friss levegőben a remények és ábrándok hangulata váltotta fel a beletörődést és kétségbeesést. Ehhez a légkörhöz jól kapcsolódott a Béketábor sportéletében forradalmi újdonságnak számító első ifjúsági bridzs Európa-bajnokság. A háború utáni magyar bridzs életében is fordulat történt, hiszen először ülhetett asztalhoz nemzeti válogatottunk Európa-bajnokságon.
Reményekben és ábrándokban a mi várakozásunkban sem volt hiány. Azonban már az első mérkőzésen hideg zuhany érte csapatunkat: hatalmas vereség a későbbi győztes svéd válogatottól. Csak ámultunk és bámultunk, hogy milyen pontosan licitálnak, lapszámot jeleznek_!_, azt is fordítva, higgadtan és megfontolva játszanak. Ha pedig véletlenül hiba csúszik játékukba, nevetve nyúlnak a következő tok után.
A svéd csapatban feltűnt ifjú játékosok közül a következő évtizedekben többen kiváló eredményeket értek el. Anders Morath a közel fél évszázad alatt tucatnyi győzelmet és helyezést szerzett a világversenyeken. Legutóbbi sikeres szereplése a lille-i olimpia elődöntőjéhez köthető. Itt azonban a magyar válogatott megálljt parancsolt a svéd együttesnek!
Kicsit későn, de visszavágtunk! És nagyon jó helyen, egy olimpián. Akkori
csapatunkból ugyan senki nem játszott, de közülük Linczmayer Lajos jelentős szerepet vállalt a Szappanos–Magyar pár felkészítésében. A 68-as előkészületekben egyébként már Dumbovich Miklós is részt vett, de az utazók közé nem került be. A többiek közül Kovács Misi még az Eötvös klubban és a Lukács uszoda teraszán gyakorolta az impasszokat, de már készült a négy év múlva sorra kerülő delfti ifi Eb-re, ahol Dumbovich partnereként letette névjegyét az asztalra. Magyar Péter ekkor még a römi és a póker világában villogott, Szappanos Géza pedig a Lomonoszov egyetem vasútmérnöki szakán hallgatta ámulva, hogy a mozdonyt nem Stephenson, hanem egy urali paraszt találta fel...
Sokat tanultunk ezen a versenyen, és tapasztalatokban is gazdagabbak lettünk. Egyébként a svédek nagyon kedvesek voltak hozzánk, adtak 12 licitdobozt kölcsön – kölcsön. Nem tudom, hogy ezt valaha is visszaadtuk volna... Később, a 70-es években a svéd–magyar kapcsolatok életre keltek, több szinten is találkoztunk velük Budapesten.
Az olimpia legizgalmasabb mérkőzését egyébként még a svédek előtt a lengyelek ellen vívtuk. Ők sok borsot törtek az orrunk alá az elmúlt évtizedekben, de most ellenük is sikerült a visszavágás. A BBO természetesen közvetítette a mérkőzést, s talán szurkolóink nagy száma és győzelembe vetett hite és reménye is erőt adott játékosainknak. Érdekesség, hogy a prágai lengyel ifik között szereplő Julian Klukowski, aki a későbbiekben eredményekben gazdag pályát futott be a bridzsezők között, negyvennégy év múlva a szenior csapat erőssége is lett.
Az amerikaiak elleni döntő viszonylag simának tűnt, legalábbis távolról. A végig kiválóan játszó Dumbovich–Kovács pár játéka elbűvölte az ellenfelet is, csapatuk szponzora meghívta őket az egyik legnagyobb amerikai versenyre, és ott aztán a legjobb négy közé kerültek. A döntőbe jutásért vívott meccsen olyan csapat győzte le őket, amelynek tagjai az elmúlt ötven évben megszámlálhatatlan világ- és olimpiai bajnoki címet és helyezést szereztek. _A visszavágó még hátra van…_ Az amerikai verseny egyik tudósításában megjelent egy velük készült interjú is. A riporternek nagyon tetszett, hogy közvetlenül a győzelem után Áder János telefonon gratulált a csapatnak. Barack Obamának ez nem szokása… _Persze akkor nagyon nagy lenne a telefonszámlája, ha minden amerikai sportgyőzelmet üdvözölne..._
A hazai média a verseny után felfigyelt az eredményre, rádiós és televíziós szereplések követték egymást, még a Nemzeti Sport is írt a győzelemről, pedig egyébként kínosan ügyel arra, hogy ne foglalkozzon a bridzssporttal…
Mi volt a siker titka és mi az értéke?
Elsőként a játékosok kondícióját emelném ki. Két héten keresztül a legtöbb napon hatvan partit lejátszani szenior korban hatalmas teljesítmény. Ezenkívül megemlítem a mai viszonyok között szokatlanul egyszerű licitrendszert, amelyben kevés az eltévesztési lehetőség, és a természetesség okán kevésbé fárasztó és időigényes. Ehhez persze szükséges a magas szintű bridzslogika, a józan ész.
A győzelem rendkívül értékes, és a közvélemény is így fogadta. A szellemi sportokban keskeny a korosztályok közti határvonal, szenior korban lévő játékosok gyakran indulnak a nyílt kategóriában.
A jelenlegi beszámoló sorozat nehezen született meg, de végül a sok közreműködő kiváló alkotást tett a világhálóra. Köszönet jár mindenkinek, aki ebben részt vett. Ám a legnagyobb elismerés természetesen a játékosokat és nem utolsó sorban a kapitányt illeti. _vége_
