Az egyenes kieséses fázissal folytatódott a nyílt Eb, azaz előbb a legjobb 32, majd délután a maradék legjobb 16 csapat küzdött a továbbjutásért. Meglepően gyenge megoldásokkal is találkozhattunk, holott ez már a legjobbak ideje, ezekből mutatunk meg kettőt a délelőtti meccsekről.
A Fullhouse csapat viszonylag simán győzött (ebben játszik sokunk régi ismerőse, Jovanka Smederevac, aki osztrák színekben korábban női csapatvilágbajnok is volt). Ellenfelük egy számomra kevéssé ismert nemzetközi együttes, a Moni volt.
Ebben a partiban egyik csapat sem alkotott maradandót:
Míg Smederevac a 3 szanban ütött kilencet, látta, hogy a káró szlem benne van, ezért kicsit szomorkodhatott, egészen az egyeztetésig, ugyanis az ellenfél a pikk király indulásra kettőt bukott… Látszólag nem áll ki ütés, ha pikket magasítunk, közben lopogatjuk a treffet és a kőrt is a rövid aduval, össze is jöhet a 13. A felvevőnk a treff színben bízott, holott tőle balra 1 treffel indultak, így nem volt esélye, főleg, hogy az első pikket el sem lopta, majd aduzott is hármat… 11 nem kevéssé szerencsés pont az osztrák-svéd-török csapatnak.
A licit:
A másik partit a Shanghai Yitong–Mila mérkőzésen játszották, ennek érdekessége, hogy a parti negatív hősnőjét is ismerjük, hiszen a Pulán és Budapesten is megforduló török hölgy ezúttal férjezett nevén játszik, Ozlem Oymenként. Az ellenfélnél a kínaiak mellett szerepel a svéd Cecilia Rimstedt, ezért nemzetközi a csapat.
Látszólag unalmas parti, Észak–Dél 10-11 ütést vihet haza 3 szanban, mint minden asztalon.
Nem úgy a mi meccsünkön…
Treff ász indulás, majd még egy tömés, 12 ütés.
Hogy Észak miért gondolta jónak, hogy jó induló erejével bellben 3 káróval induljon, nem tudjuk, bizonyára taktikai megfontolásokból. De hogy Ozy 7 figurapontjával miért gondolta jónak ezt kinyitni, sosem értem meg. A „minden töredéket kinyitunk” elvet sosem vallottam magaménak, licitáljon, akinek lapja van. Észak (Ran) jól csinálta, hogy most már kontrázott, jelezve, hogy jobb kártyái vannak az eddig ígértnél, így végül csak bemondták a bell gémet.
A törököknek így is 12 pont előnyük volt 3 partival a vége előtt, de előbb egy 3 treff kontrát tömtek bele indulásból (11 pont), majd egy nyilvánvalóan szingli indulást elengedett a felvevő 4 pikkben, egy szür helyett egy bukás, újabb 11 oda, így épp 10 ponttal kikaptak. Több volt benne, szokták mondani – a három durva hibából kettő még belefért volna.
Az első kieséses kanyar máris sok meglepetést hozott. Az első három helyen bejutó csapat közül csak a fent említett kínai-svéd vegyes jutott épp tovább, mind a Zaleski (Bessisékkel, Cronier-ékkel) és a sok nemzetiségú 1R5W is máris kiesett. A 11. helyről kizúgott Gromov csapata, a Russian Bear, bár nekik a tegnap már emlegetett Good Six (holland-francia-orosz) hatos jutott, nem volt könnyű dolguk. Koksoy ismert török játékos, ellenfelük számomra ismeretlen lengyelekből állt, akik viszont nyertek, bár ha bátran Poland néven indultak, bizonyára nem gyenge alakulat.
A tizedik izraeliek egy jól hangzó francia együttestől kaptak ki szorosan, míg Gromováék egy bitang erős lengyel együttestől, akik közt többek közt a világ egyik legjobb női játékosának tartott Anna Sarniak is játszik.
A többi kiemelt csapat közt is volt, aki megizzadt, de akadtak nagyon sima győzelmek is, 60-70-80 pontosak.
A legjobb 16 között a Good Six jól kezdte a mérkőzését, a De Botton ellen azonban ebben a partiban szinte minden addig megszerzett előnyt visszaadtak:
Az egyik asztalon önállóan ellicitáltak 7 treffig, holott még a 6 is elég optimista felvételnek tűnik. Sok mindent nem talált el a felvevő, így négyet bukott, –400. Ez nem tűnt nagy bajnak, hiszen a rossz kézből még a 3 szan is elbukhat, sok asztalon ez történt.
A másik Good Six pár azonban talált egy „jó” konvenciót: a 2 káró indulás legalább 5–4 a nemesekben, indulóerő alatt – ez bellben elég bátor, ahogy látható, hogy Délnek valóban nincs nagy lapja… Az ellenfél elővette a piros kártyákat, és némi segítséggel máris ötöt üthettek a 2 pikkben, –800 (licit: 2 káró–kontra–2 pikk–kontra). Ezen összesen 15 pontot kerestek így De Bottonék.
A második félidőben elszabadultak az indulatok és az IMP-k. Meglepően sok meccs ért véget kiütéssel, az előző kanyarban bravúrgyőzelmet arató Miklagard csapat semmilyen ellenállást nem tanusított, és 80 ponttal kapott ki, de végül a Good Six is meggyőző fölénnyel nyert. A Reess és a már emlegetett Fullhouse is 100 pont felett szerzett, és simán nyert, míg a Kowalski–Levetinával felálló Bridgescanner Mixte majdnem behozta hátrányát, végül nagyon kikapott az utolsó partikban.
A Lu Dong–Poland mérkőzés is szoros lett, innen vettem a forduló partiját.
Sok asztalon Kelet 3, sőt, valahol 4 kőrrel indult. Az ijedősebb Delek passzoltak, volt, ahol kihúzták a +50-et. Az erőszakosabbak 3 szant mondtak, és aranyat leltek, mert felírták a bell gémet. A fenti meccsen azonban viccesebben alakult a licit:
Nyugat bizonyára érezte Dél bizonytalanságát, ezért spekulatív kontrát adott, ami fényesen bevált. Észak nem tudott büntető rekontrát adni, úgy látszik, Dél pedig megijedt, és kiszaladt. Észak nagy lapjával persze újra bemondta a szan gémet, eggyel magasabban. Nyugat azonban nem hibázott, és pikk hívásokkal elbuktatta a felvételt, amivel 13 pontot keresett is. Más kérdés, hogy a meccset így is elveszítették.
Az előző meccset még szerencsével visszaküzdő kínai-svéd egység ezúttal belefutott egy erősebb dán alakulatba, és simán, több mint 40 ponttal vesztett.
A délután rangadója a Breno (emlékszünk, Lanzarottiék) és a Zimmermann között zajlott. Az olaszok a félidőben még 9-cel vezettek, sőt, 5 partival a vége előtt még tartott is ez az előny, azonban a legerősebb összeállításában (Multon–Willard, Klukowski–Zmuda, micsoda névsor, csupa világ- és Európa-bajnok!) játszó Zimmermann az utolsó 5 partiban 35–0-t hozott, és simán nyert.
Kedden a negyed-, majd elődöntőkkel folytatódik a verseny, ahol a színvonal remélhetőleg egyre csak emelkedik majd, továbbá megkezdődik a vegyes páros verseny is, magyar résztvevőkkel.
Bulvárhíreinkben jelentjük, hogy a két világbajnokkal is felálló Donner csapat (Rose Meltzer és Jacek Pszczola), nem hogy tegnap kiesett a selejtezőből, de ma még a BAM-on is a nagyon vert mezőnyben végzett, 32/40. Ugyanitt a magyar csapat jól kezdett, végül a középmezőnyben zárt.