Kezdőoldal

A szombati, negyedik nappal már túl vagyunk a körmérkőzések kétharmadán, és már nagyon lecsökkent azon országok száma, akik továbbjuthatnak. Sajnos úgy tűnik, ehhez a csoporthoz nem csatlakozik egyik csapatunk sem, bár hatalmas hajrával talán a vegyescsapat még odaérhet.

Itt lehet követni az eredményeket. A meccsek minden nap 10:00, 12:45, 15:00 és 17:15 órakor kezdődnek, közvetítésekkel a LoveBridge és a BBO felületén.

A női válogatottunk ellenfele a 13. fordulóban a leggyengébb csapatok előtt kicsivel álló Tunézia volt, joggal reménykedhettünk egy nagyobb győzelemben. Minden remekül haladt, három bell gémet is felírtunk, amit ők nem, és még két közepes szvingünk is volt – de sajnos az utolsó két partiban ajándékoztunk nekik egy csomó pontot: gémbe kontrázott töredék, majd egy jó szlemet mondtunk, benne is volt, mégis elbukott valahogyan, pedig a többség 13-at ütött, +11 helyett –11.

Így is 13 ponttal nyertünk, ami 13,72 VP-t ért.

Következtek az éllovas lengyelek. Kétszer is jobban zártunk ki: előbb a magasabb kizárásra az 5-ös magasságon buktak (mi megcsináltuk a 4 kőrt), majd a 2 pikkre kellett közbeszólni 3 kőrrel egy 5–3–3–2-es, 13 pontos lappal, ráadásul elég gyenge minőségű színnel. Két idevágó mantra: ez a licitálók játéka, illetve betojva nem lehet bridzselni! A magyar játékos közbeszólt és bell gémet írt, a lengyel nem, és 50-esével írta a bukásokat a 3 pikkben (abból kettőt: 12 ide).

Amikor már kezdtünk reménykedni, előbb kicsit sokat licitáltunk, és kontrával buktunk 3 szant, miközben a másik vonalon néhányan hazavitték a 4 kőrt (mi elbuktuk), majd félreértés lehetett a super accept körül (azaz amikor a szannal induló-közbeszóló kilép a transzferből), ezért kimaradt egy bell gém is.

Így végül a lengyelek nyertek 4 ponttal (8,72 VP), de így is remekül helyt állt a válogatott a világ egyik legjobb csapata ellen.

A 15. menetben Dél-Afrika ellen hoztuk a győzelmet (+19, 15,06), és már jöhetett is egy újabb nehéz meccs a tavaly olimpiát nyerő, vb-ezüstérmes törökök ellen, akik a lassú kezdés után nagy győzelmekkel már hatodikok voltak.

Megint csak úgy tűnt, hogy az esélyek jelentősen a másik irányba billennek, de ilyenkor valahogyan mindig összekapja magát a csapat, és szoros csatára készteti a legjobbakat is.

Előbb bukott szlemen írt mindkét csapat: mi elbuktunk egy nehéz 6 pikket, amit ők hazavittek (–14), majd ők mondtak egy jót, amit mi nem – más kérdés, hogy lopáson elbukott a 6 kőr, így mi írtunk 13-at.

A meccset végül ez a parti döntötte el.

A mieink elbukták a nehéz 4 kőrt, míg a másik asztalon „előmentettünk” 5 treffel, ami duplán rossz volt: elbukott ugye a menteni szándékozott gém, a mentés maga pedig messze gém fölé bukott (–15). A harmadik helyes magas kizárás taktikai okokból érthető, és lehetett volna nagy siker is, de ezúttal sokba került.

A meccset így a törökök nyerték 10 ponttal, és 7,03 VP-t szereztünk, amivel a meccs előtt talán ki is egyeztünk volna.

Csapatunk 17. helyen áll 142 ponttal, a vonal pedig 188 VP, tehát mondhatjuk, hogy ez a hajó már elment. Első a lengyel csapat (222), második a holland (217), a kínaiak pedig 211-gyel harmadikok, de még a hatodik törökök is akár megnyerhetik az alapszakaszt, hiszen 206 pontjuk van, egy meccsen belül vannak az elsőhöz képest.

Az egyik legeredményesebb napunk volt ez, még úgy is, hogy két remek együttessel is játszottunk, és újra átlag fölötti pontot szereztünk (az első napi 46 után ezúttal 44 VP volt a termés), szóval rendben volt ez.

Egy újabb nehéz nap jön (bár mindegyik az). Az utolsó Pakisztán ellen nyilván jó lenne a nagy győzelem, két top 8-as ellenfél (USA2, Hollandia) is jön, igaz, a jók ellen jól szokott menni. A középmezőnyös Új-Zélanddal ki-ki meccset vívunk majd.

A vegyescsapat napja a mindig erős és bejutásért küzdő lengyelekkel kezdődött. Sajnos, az első nagy írást mi okoztuk: egy zavarónak szánt (hívásirányítónak nem mondanám a hat kicsit) kontrát megbüntettek, a szokatlan 1560-as írás nem mindennapos mindenesetre (a –15-öt sem tudjuk megszokni).

Nagyon másképp értékelték a lapot Délen a játékosok ebben a partiban.

Mindkét Észak majorokkal szólt közbe Nyugat harmaidk helyes 1 szan indulására, de a magyar Dél le is állt 2 kőrben, sőt, az újranyitó 2 pikket is hagyta, a lengyel játékos felkérdezett, majd gémet mondott. Mindkét asztalon ők írtak (620 és 140), így 13 IMP lett az övék.

Szerencsére ők sem voltak hibátlanok, egy sima 4 kőr helyett 3 szant próbáltak, és figyelmes ellenjátékkal buktattunk (+12), majd a magyar indító kijátszás volt sikeres egy 3 szan ellen:

A káró kilences hatalmas siker volt, hiszen hatos jó színt találtunk a partnernél, míg a túloldali kis pikk után már hazaért a magyar felvevő (13 ide).

Jó hajrával szorossá tudtuk tenni a meccset, és 8 ponttal veszítettünk (7,56 VP).

Jöhetett a mezőny hátsó traktusában álló Reunion, de sajnos fordítva ültünk a lóra két 4 kőrben is: előbb kihagytunk egy nagyon jót bellben (–10), majd beerőltettünk egy rosszat mansban (–5). Az amúgy csendes szettben így is simán nyertünk, a 15 IMP-s győzelem 14,19 VP-t ért.

A 15. fordulóban a hozzánk hasonlóan még reménykedő Új-Zéland ellen fontos volt a jó szereplés, végül 21–16 IMP-re győztünk az amúgy nyugodt meccsen, ami 11,58 VP-t jelentett.

Így az USA elleni összecsapásra 3 meccsen szezett 33 ponttal fordultunk, és az amerikaiak nem szoktak könnyű falatok lenni.

Sajnos kimaradt ez a szlem.

Nem könnyű helyzet, hogy miként kéne pikk szlem felé valamit lépni (a 4 treff kétszínű 5–5 treff-pikk kezet mutatott), de talán a 4 kőrt meg lehet próbálni, ami bizonyára a pikket támogatja, bár kétségtelenül a két kicsivel nem boldog az ember… Esetleg 5 pikk? Ez is lehet túl sok, ha kiáll két kőr meg egy treff és/vagy káró.

Nagy csatában ugyan, de végül 19 IMP-vel kikaptunk a Rimstedtektől (két svéd hölgyet „importáltak” az amerikaiak, az egyikük Kevin Dwyer feleségeként, aki a nevét is felvette, így három Rimstedt játszott, míg a negyedik játékosuk az asztalnál az egyik legjobb amerikai játékos, Joe Grue). Nem szégyellni való tőlük kikapni. Az itt szerzett 4,54 VP-vel így a napi pontszámunk átlag alatt maradt, és kicsit hátrébb csúsztunk.

A magyar csapat 15. helyen áll 157 VP-vel, de sajnos a vonal már 28 pontra van. Élen áll az USA1 240 ponttal, második Dánia 220-szal, míg az USA2 207-tel harmadik.

A vasárnapi, utolsó előtti nap még négy fordulós, és megint rettentő nehéz. Az éllovas USA1 ellen kezdünk, majd két újabb top 8-as aspiráns következik (Auszrália és Japán), Dél-Afrika ellen zárjuk a napot. Sok pontot kell szerezni, hogy maradjon esély az utolsó napra.

A Bermuda Kupában, azaz a nyílt versenyen Olaszország egyre magabiztosabban vezet, ezúttal 60 pontot szereztek, és ebbe még egy Izrael elleni nagyobb vereség is belefért, hiszen Guadeloupe mellett két közvetlen riválist, a dánokat és a norvégokat is alaposan elverték. 229 ponttal állnak, a svédek a másodikak 203, a dánok a harmadikok 202 ponttal. Belga barátaink a negyedikek, de tudjuk, a vasárnapi nekik rettentő nehéz nap lesz. A két amerikai, az argentin és az izraeli csapat áll még bejutóra, de még négy európai csapat van 10 ponton belül. A címvédő Svájc végre megrázta magát, egy 55 pontos, erős nappal, négy győzelemmel már tizedik. A sorsolásuk talán átlagos, bár még vár rájuk négy nagy rangadó, de könnyebb meccsek is.

A szenioroknál továbbra is a két amerikai csapat az élen, de az egyes csapatuk kicsit elhúzott (239), míg a kettesék 224-gyel jönnek, a lengyeleknek 210 pontjuk van. Az osztrákok 15 meccs után harmadikok voltak, de jöttek a nagy rivális indiaiak, a majdnem 0-ra elvesztett mérkőzés után már csak hetedikek.

Ebben a kategóriában volt a legpontszegényebb mérkőzés, a dánok az USA2-től 2–0-ra kaptak ki 14 leosztásban – nem semmi.

Drukkoljunk a magyar csapatoknak!