Barion Pixel
HUEN

Kezdőoldal

Gulyás Dániel - 2020. március 5.

3. Téli Játékok, Monaco – negyeddöntők

Szerdán a negyeddöntőket rendezték, itt a már korábban említett sztárparádét láthattuk. Talán kicsit kilógni látszott az ír Moran csapat, feltehetően a csapat névadó szponzorjátékosa a csapat gyenge pontja, hiszen mind partnere, Carroll, mind a Hanlon–McGann páros a nagyválogatott tagja, míg a harmadik pár, Mesbur–Fitzgibbon szintén sokáig a nyílt csapatban játszott, mióta a dér lepte fejüket, a szeniorok közt vitézkednek.

Egy szép partiban meg is mutatta Mesbur, hogy még mindig elég jól rakja a kártyát:

Fitzgibbon szép egyenletes lapjával inkább a szan közbeszólást választotta, míg a majorok hallatán Mesbur letett a kőr színtalálkozásról, és 7–5 elosztásával a káró gémet választotta, amit partnere szép kontrolljaival és hármas káró támogatásával szlemre emelt.

A kommentátorok már mondták is, kiadó egy adu és a kőr színben is kiáll egy lassú ütés, tehát bukni fog. A kivételesen ide illő mondás szerint Mesbur nem adta fel, és eképpen játszott: a treff indulást ütötte, fellopott egy pikket, majd káró ász, kárót játszott. Dél ütött, és nem látta, hogy a kőr hívás rombolná szét a közlekedést, a treff dámával folytatta. A felvevő lopott, aduval asztalra ment, lopott még egy pikket, és az utolsó adura Észak beszorult: ha dob egy pikket, az ötödik pikk is magas, ha pedig kőrt, akkor a kézi nyolcas jó. A szép játék 11 pontot hozott az íreknek. Öt felvevő próbálkozott a szlemmel, csak Mesbur és orosz kolléganője, Anna Gulevich ért haza (aki talán nálunk kevéssé ismert, de Gromov irányításával az egyik legjobb női játékossá nőtte ki magát, és mint látjuk, a nyílt versenyeken is remekül helytáll, sőt!).

Az írek azonban így is elveszítették az első 20-ast 34 ponttal (39–73), ezért nehéz feladat elé néztek a továbbiakban. A többi meccsen is volt forgalom rendesen, az oroszok 50–42-re vezettek a hollandok ellen. A Gupta 12-vel, a Lavazza pedig 8-cal vezetett ekkor.

A második játékrészben elején szép ellenjátékra nyílt lehetősége az írek másik párjának, amikor Gawrysék túl sokat licitáltak.

Mindenki mondogatta a színét egy darabig, végül 5 treffig jutott a lengyel pár. Az ellenjáték pedig brutálisan pontos volt. Három menet káró, Dél, McGann lopott, majd adut hívott. Klukowski reménykedve a kőr királyt hívta, hátha az üti, akinél nincs ott az utolsó adu, hiszen a lopással lejutott volna, és a pikk ászra eldobja az utolsó rossz kőrt. A kőr ász után azonban újabb adu jött, és még kiadó volt két további kőr, 4 bukás, –1100! Az így szerzett 14 ponttal (a másik asztalon a 3 szan bukott egyet) közelebb jöttek a jövőbeni svájci válogatotthoz.

Ezen a partin Meckstrothék írtak nagyot, amikor 4 kőrt mondtak Észak kezéből, amit Nyugat meg is kontrázott. Ha Kelet a pikk ásszal indul, azonnal bukik a parti lopáson, de mivel treffel indult, a pikkre már nem is került sor: 6 kőr és 5 káró ütéssel később egy szür, 990 pont és 13 IMP boldog tulajdonosa lett a csapat (a másik asztalon 3 szan bukott egyet).

Egy érdekes nagyszlem a második menet végére:

Szinte minden asztal nagyszlemet mondott, ami minden, trefftől különböző indulásra könnyű: ha nem lopják el az első kőrt, akkor akár 4–1 ellen is tudunk védekezni, aduval vagy káró lopással közlekedve felmagasítjuk a mellékszínt, a treff ász érte a lemenet.

Miként kell azonban játszani a treff király indulásra, amit Pszczola kapott? Két lehetőség merül fel. A kőrt felmagasítjuk, és bízunk a 2–2 aduban, vagy egy kárót kőrre dobunk, egy kicsit lelopunk, majd a KQ-val lopimpasszt adunk az ász ellen. Pikk 2–2 vagy káró lopimpassz? Nagyon közel van a két esély.

Mire e sorokat leírtam, három felvevő is elbukta a nagyszlemet! Úgy vélem, hogy a káró lopimpassz talán védhető, bár az egyik felvevő inkább egy káró-kőr beszorításra játszott, ez nem működött. Hogy Multon káró indulásra miért bukta el, ezt valószínűleg ő is sokáig kérdezgette önmagától – a kőr magasítás sokkal jobb játék, mint a lopimpassz, amíg van közlekedés.

Meckstrothnak könnyebb dolga volt, ugyanis Zia lassú megközelítésével megkontráztatta a nagyszlemet, Kalita a káró ászában bízott. Nowosadski azonban Lightner-kontrának vette, és nem treffel, hanem kőrrel indult, amire gyorsan lehetett teríteni. Pszczola és McGunn volt az a két felvevő, aki kőr magasításra és a 2–2 adura játszott, ezzel a lengyel-amerikai sok pontot mentett csapatának (bár a túloldali kontra miatt így is leadtak 6 pontot).

A partin a Moran csapat keresett igazán, egész pontosan 20 pontot, így 58–25-re nyerték a szettet, és egyetlen pontra megközelítették Zimmermannékat! Guptáék 22, míg az oroszok 18 pontos előnyt építettek, Ventinék pedig a kimaradt nagyszlem miatt egálra hozták a szettet, és maradt a 8 pontos Lavazza-előny.

A harmadik játékrészben sajnos nem nagyon jött össze az izgalmas végjáték. A Gupta végig tartotta a különbséget, sőt, egy picit rá is tett, és végül 35 ponttal nyert, míg az oroszok még alaposabban, összesen 45-tel verték a holland együttest. A Ventin gyorsan sok pontot leadott, és a különbség utána is csak egyre nőtt... 51 pontnál állt meg a számláló.

A legizgalmasabbnak az első menet után legsimábbnak látszó meccs bizonyult, ahol 4 partival a vége előtt az írek 6 pontra zárkóztak, a végén azonban nem jött izgalom, 3–1 lett a minihajrá oda, így végül 8 IMP-vel a leendő svájciak nyertek.

A csütörtöki elődöntőkben tehát Gupta–Russia és Swiss Team–Lavazza mérkőzéseket rendeznek, hatalmas izgalmak várhatók!