Kezdőoldal

Bellamy, a könyvelő fáradt volt. Ma este lement már 31 parti, csak egy volt hátra. Örült neki. Remélte, csak valami egyszerű feladat vár rá, az esze már máshol volt. A cégnél audiotorok járkáltak ki és be, a feleségével reggel összekapott az anyósa szülinapi ajándékán, a gyerek állandóan nyúzza egy új mobiltelefonért, és még a versenyterem büféjében a ma esti kávé is pocsék volt. Nyugaton ült, ahogy szokott. Kivette a lapokat a tokból, és örült, hogy nem lesz komoly dolga.

3. leosztás

Tőle jobbra indultak 1 pikkel, passzolt. Balra passz, a partner kontrázik. Tőle jobbról 2 pikk, így újra passzolhat. Balra passz, a partner megint kontrázik. Jobbra passz. Valamit licitálni kell, de az ötös kőrjével nem nehéz. 3 kőr. Passz, passz, jobbról 3 pikk. Bellamynak eszébe sem jutott a kontra, gyorsan passzolt. Kéne vinni egy csokor virágot az asszonynak, hogy megbékéljen... Ja, hogy indulni kell. Legyen az egyik dubló minor, hátha lehet egyet-kettőt lopni. Treffel indult, az volt a lapjai szélén.

A partner ütött a treff királlyal, lehívta az ászt, majd kis treffet hívott. Erre a felvevő a treff dámát tette, Bellamy lopott. Kőrt hívott, az asztalról bubi, partnertől dáma, a felvevő ütött az ásszal. Dél kihívta a pikk bubit, ami körbement, mindenki színre színt tett. A pikk királyt Bellamy megütötte, Északról káró. Lefordította a lapot, gondolkodni kezdett, mit is hívjon. De jó lett volna, ha emlékszik, mit dobott a partner! Kőrt hívhatna, de mi van, ha a felvevőnek szingli ásza volt? Kárót is hívhatna, amivel a partnere figuráját hajtja be. A pikk hívás egyszerűnek tűnt, biztosan nem ad ütést. A felvevő ütött, és hívott még négyszer pikket. Bellamy hátradőlt, az ő munkája véget ért, kizárt, hogy bele tudjon szólni a játékba. Dobott kárót és kőrt is, jelezve a partnernek a lapszámokat, hátha fontos.

Három lap maradt, a felvevő kőrt hívott, Bellamy tette a kettest, az asztalról jött a király, Kelet eldobta a kárót dámát. A felvevő az asztalról a káró bubit kérte és terített. Kilenc ütés, egyenlő. Bellamy nyugtázta, hogy milyen jól játszott, nem kontrázott.

Dél és Bellamy partnere beszélgettek még, kérdezgették, hogy kinél melyik káró számos kártya volt. Bellamy nem folyt bele, ment volna már haza, de udvariasságból még válaszolgatott. Illetve válaszolt volna, ha emlékezett volna. Nem is értette, miért nyaggatják. Nem mindegy, hogy káróból hatosa és négyese vagy ötöse és négyese volt?

Hát nem. Az adott kiosztásban a hatos és négyes tartja a színt, hiába van az asztalon hat káró. Ha Bellamy jól tartott volna, akkor ez az utolsó három lap:

A felvevő hiába hív kőrt. Kelet ugyanúgy eldobja a káró dámát. A káró bubira jön a dáma és Délről az ász. Az utolsó ütésben azonban Nyugat üthetett volna az eredetileg dubló hatosával.

Persze, ha Nyugat és Dél káró hatosát és ötösét felcseréljük, Nyugat tehetetlen. Ebben a helyzetben a pikk ász ütése után bármelyik piros szín hívása buktatott volna.

És mire odaért, már a virágbolt is bezárt…