Barion Pixel
HUEN

Kezdőoldal

Szilágyi László - 2013. október 7.

Törpék és az Európa-bajnokság

A 6. European Small Federations Games 2013-ban Kassán volt. A versenyen most is az 500 vagy annál kevesebb igazolt bridzsversenyzőt számláló országok vehettek részt. Az rejtély, hogy hogyan sikerült az esemény nevét Törpeállamok Európa-bajnokságára félrefordítani, mindenesetre idén a szokásos résztvevőkön kívül az 502 versenybridzsezővel büszkélkedő Andorra is nevezett, meg az én törpéim is.
 
A törpék Tudor _nem játszó kapitány_ vezetésével Szundi–Kuka, Szende–Vidor összeállításban, az andorraiak pedig N. Andorra–S. Andorra, E. Andorra–W. Andorra, N.P.C. Andorra _nem játszó kapitány_ felállásban küzdöttek.
 
A papírforma alapján mindenki ezt a két csapatot várta a döntőbe, és így is lett. A selejtezőből az andorraiak 20 IMP előnyt hoztak magukkal, ebből a törpék szívós munkával lefaragtak 5-t, de már csak egyetlenegy játszma volt hátra, így a mérkőzés Tudorék számára elveszni látszott.  


Nehéz Dél lapjával az ellenfél indulása után intelligensen licitálni. Persze először kontrázunk, aztán felüllicitálunk, de az igazi döntést az ezután következő licitkörben kell meghoznunk. A köztudomásúan visszafogottan licitáló Szende 5 treffre ugrása után Vidor természetesen vállalta a kőr kisszlemet.
 
W. Andorra partnere kétszer licitált színével kezdett. Vidor kiváló tervet eszelt ki. A pikk bubit a dámával ütötte, lopott egy pikket, majd a káró ásszal kézbe jött. Arra gondolt, hogy újabb kis pikk hívására Nyugat ugyan elélophat, de akkor az asztalról elmegy egy káró, és a továbbiakban egyszeri aduzás után káró lopással szerezhető meg a tizenkettedik ütés. A káró ütésében a káró kilencest meglátva elbizonytalanodott. Klasszis ellenfeleitől nem várta, hogy szlem felvételben lapszámjelzéssel segítsék őt, de ez a kilences mégiscsak gyanúsnak tűnt. BT9 vezetésű színből valószínűleg elindult volna Nyugat, ha pedig dubló kárót osztottak neki, akkor elé fog lopni a kárónak is. Ráadásul a szintén bellben levő ellenfél elég kevés ponttal és elég rossz minőségű színnel licitált kétszer, ezért várható volt a szélsőséges kétszínű lapja.
 
Vidor csapást váltott, lehívta aduit. Az utolsó előtt ez volt a helyzet:  


Az utolsó kőrre Nyugat és Észak treffet dobott, sőt Kelet is megvált a szín ászától, de ez sem segített rajta. Káró király, káró hetes, és a pikk ász-nyolcas villával Vidor elvitte az utolsó két ütést. Szép volt.
 
Az andorrai szurkolók csak egy icipicit nyugtalankodtak. Bíztak benne, hogy a visszafogottságáról közismert párjuk csak gémet licitál, annak teljesítése ugyanis a végső győzelmet jelentette volna.
Nyílt terem:  


Szundi inkább belicitálta a második színét is, mint hogy az elsőt ismételje, erre Dél „úgysem tudom kilicitálni” alapon bemondta, amit teljesíteni remélt. Kuka a káró tízessel kezdett, ami erős ellenjáték volt, hiszen nem adta meg a pikk impasszt. S. Andorra, a csapat legkiválóbb technikusa húsz percig gondolkozott a reménytelennek tűnő játszmán, végül ördögi tervet agyalt ki.
 
Lehívta a pikk ászt, pikket lopott, treffet lopott az adu tízessel_!_, lehívott két magas adut és két magas kárót. Tudta, hogy Nyugaton már csak egy adu és a treffek maradtak, ezért a kis kőrt hívva várta, hogy az ütésáldozatért cserébe három másikat kapjon az asztal treffjeivel. Csakhogy a végállás nem egészen az volt, amit képzelt:  


A tizedik ütés elrakása után Dél és Nyugat hosszasan várakozott a másik hívására. Végül felfordították az utolsó kártyákat, és megállapították, hogy Dél van soron, ami persze két bukást jelentett.

A teremben _Szundi apró, finom horkantásaitól eltekintve_ dermedt csend lett. S. Andorra a meglepetéstől nem tudott megszólalni, Kuka meg saját jogon.