Nem tudom, hogy kezdjem el. Pontosabban van egy ötletem, mocorog a fejemben egy mondat, de nagyon klisészerűen hat. Az ember sokszor gondol ilyesmit, aztán mindig kiderül, hogy nem így van… De most mégis le merem írni. Szóval, Kocsis Jóskát egyszerűen nem lehetett nem szeretni. Szerintem aki ismerte, mindenki szerette. És nagyon rosszul esik, hogy ezt most már múlt időben kellett leírnom. (A címlapkép forrása: mtk.hu)
Mint annyi bridzsező társamat, őt is a Közgázon ismertem meg. Azután, amikor versenyezni kezdtem, Mirk Gabó volt az első partnerem, Jóska a második. Jó párost alkottunk, kiegészítettük egymást. Én többet hibáztam, de voltak sikeres ötleteim, szerettem bevetni a fantáziát. Kocsis Józsi viszont nagyon logikusan, abszolúte következetesen játszott. Ő úgy bridzsezett, mintha sakkozna. Mert a sakkot még a bridzsnél is jobban szerette.
Sok dolog kötött össze minket. Mindketten sportrajongók voltunk, elsősorban a fociról tudtunk órákon át beszélgetni, sok meccsen is voltunk együtt – néha kettesben, néha egy nagyobb csapat tagjaiként. Régebben, amíg még volt értelme a magyar futballról beszélni, Jóska a Vasasnak szurkolt. A Fáy utcában is láttunk együtt meccseket. (Kocsis József a szemüvegét igazítja 2009 tavaszán a Böszörményi úti versenyteremben. Partnere Makara Klára, ellenfelei Halusz Galina és Dörnyei Gábor – Fotó: Huczka Hédi)
Hasonlóan gondolkodtunk a világ és ezen belül hazánk dolgairól is. Erről is sok szó esett közöttünk, de vitatkozni nem tudtunk, hiszen nem volt miről.
A legtöbb közös élményünk mégis különböző vendéglátó helyekről származott. Korábban a bridzses társasággal, az utóbbi években egy közgázos-zsugás nosztalgiacsapattal jártunk jobbnál jobb helyekre enni-inni, és persze megbeszélni az élet nagy kérdéseit.
Ez most már nem lesz. Mármint Jóska nem lesz már ott az óbudai Zöld Kapu étteremben. Amúgy is egyre fogyatkozó társaságunkból ezentúl már ő is hiányozni fog.
Nekem már most is nagyon hiányzik…
P. S.: Amikor 2009-ben új lakásba költöztem, meghívtam néhány barátomat afféle lakásavató bulira. Zsuzsa, aki ma már a feleségem, de 2006 óta együtt voltunk, egy vendégemtől kapott virágot. A virágot Jóska hozta…