Kezdőoldal

Elhunyt Gáspár Gyula, a miskolci bridzs egyik meghatározó, országosan is sikeres játékosa.

Meghalt Gáspár Gyula miskolci bridzsező. Talán sokan emlékeznek rá, amint végtelenül korrekt és tiszta játékával vette fel a küzdelmet a bridzsasztalnál. Soha nem hívott zsűrit, minden eredményt tiszta férfias küzdelemben szerzett meg. Engem 2002-ben fogadott el partnerként, sokat tanultam tőle, mesteremnek tekintem. Az évek alatt egy-két sikert is elértünk, amire azt hiszem Gyula is nagyon büszke volt, még ha soha nem tette szóvá, pláne nem dicsekedett vele senki előtt. 2003-ban megnyertük az OPB szuperdöntőjét, 2005-ben a Slovak Open párosversenyt, 2006-ban az IBBF párosversenyét, 2010-ben a Vidékbajnokság párosversenyét, 2012-ben a Kosice Grand Prix párosversenyét. 

Ha igazán jó partit írtunk a legerősebb érzelemkitörése ez volt:

– Azért ez nem volt olyan rossz – és egy huncut kis mosoly jelent meg a szája szélén.

Gyula bridzs szakíróként is letette névjegyét. Az íróasztalnál briliáns művek kerültek ki kezei alól, amikből számomra a legkedvesebb a következő:

CSAK 7 SZANT NE!

Megint elkéstem! A verseny már javában folyt, partnerem sehol, nyilván dühösen elrohant. Már éppen távozni akartam én is, amikor valaki dörgő hangon így szólt:

– 7 treff!

„Egy játszmát kibicelek…” – gondoltam, és odasiettem az asztalhoz, ahol a kezdő éppen visszakérdezte a licitet:

Kelet a kőr bubival indult. Ez volt a leosztás:

Kissé sovány egy nagyszlemhez – gondoltam –, és még aduból is az ellenfeleknek van több. Észak a királlyal ütött, lement az asztalra a pikk dámával, és kihívta az adu hármast. Miután Nyugat bement a tízessel, Észak pedig a dámával, a pikk király, s a három magas káró következett, majd a pikk ász (a kézből két kőr ment el). Most a felvevő némi töprengés után az asztal negyedik pikkjét hívta, Nyugat kőrt dobott, a kéz lopott a nyolcassal. Kőr ász, majd végül káró jött, és a felvevő befogta Nyugat összes aduját.

„Ehhez képest a kötéltáncos mutatványa egyszerű esti séta” – mondtam magamban, és elhatároztam, hogy követem a partit asztalról asztalra.

A következő Nyugat jól sikerült (?) blöffel zavarta meg a licitet:

1: a két kőr felüllicit lenne, ez viszont leleplezi a blöfföt (?)

2: a három kőrt káró szleminvitnek veszi, és természetes licitet ad

3: természetes

4: a 4 treffet szuper–Gerber ászkérdésnek véli, és jelzi két ászát

5: a 4 pikket ő veszi szuper–Gerbernek, és válaszol!

6: az 5 kárót (a 3 kőrt figyelembe véve) úgy értékeli, hogy minden ász a vonalon van, és kéri, hogy többlet értékkel hetet mondjon, mond is…

7: a partner mondta, a partner tudja...

„Ez azért már tényleg túlzás!” – gondoltam. Nyugat a treff bubival kezdett, az asztal ütött. Három pikk a másik két treff ütés után, majd két kőr a kezében végezve. Pikk lopás, treff lopás (mindegy, hogy Kelet mivel lop elé), adu ász és végül a két utolsó adu is üt a kézben. Kész.

A harmadik asztalnál zökkenőmentes volt a licitmenet, akár az M7-es új korában.

Nyugat a bubit tette Kelet treff kezdésébe, a felvevő ütött. Három káró ütés következett (az utolsóba Észak treffet dobott), majd újabb káró. Ha Nyugat belop, a felvevő felszedi az adukat, és játszva teljesít; ha treffet dob, akkor Észak lop, majd a pikk királyt használja hídnak az asztali két treff lopáshoz. Lehívja a pikk ász-dámát, és a negyedik pikkbe Nyugat akárhogyan lop be, az ellenvonal nem szerezhet ütést. Nyugat azonban pikket adott a negyedik káró hívásba. A felvevő kis aduval ütött, egy magas treffre pikket dobott az asztalról, treffet lopott, kézbe ment a pikk királlyal, lelopta az utolsó kézi treffjét (Kelet pikket tett, hiszen a belopással csak megkönnyítette volna a felvevő dolgát). A pikk ász–dáma következett, és Nyugat tehetetlenül tűrte, hogy elragadnak tőle egy adu ütést. Sátán-csel.

A büfében felfrissítettem magam a sok izgalom után, és mikor visszaértem, Kelet éppen a treff hetessel kezdett a 7 pikk ellen. Észak, mintha látta volna 7 kárót játszó kollégáját, szinte gondolkodás nélkül lemásolta a játékát.

Az utolsó asztalnál igazi párosverseny-specialisták ültek, s természetesen a 7 szant választották. Észak mindent megpróbált, de csak 11 ütése van, és egy sikeres beszorításhoz még egyre lenne szüksége – két bukás.

Gondolataimba merülve indultam tovább, amikor a Bridzsélet szerkesztőjébe botlottam.

– Ha jól emlékszem, valami új feladványt ígértél az újságnak, egy 7 szant – mondta.

– Neeem! – kiáltottam rá. – Bármit, csak 7 szant ne!

Gáspár Gyula minden írása olvasható a Miskolci Bridzs Egyesület honlapján a „Letöltések” menüpont alatt. (Gáspár Gyula egy Miskolc–Kassa versenyen a miskolci csapatképen a képen jobbról a második)

A miskolci bridzsközösség egyik meghatározó tagját veszítette el. Emlékét megőrizzük.