„De jó lapokat hozzá
Nem garantál senki”
Mivel elkövettem azt a hibát, hogy egyszer teljesen rossz helyen és időben kiejtettem a számon azt a kifejezést, hogy „compound-beszorítás” _és mivel az akkor hivatkozott parti csak nyomokban tartalmazott kompótra emlékeztető jegyeket_, most már mindenképpen felhatalmazva érzem magam, hogy előcibáljak egy friss, ropogós 3 szant, amelyben ez a kifejezés – annyi más ijesztő szakszóval egyetemben – akár jogosan is használható. Ráadásul
Kuttner Gyuri felhívásának
, miszerint küldjön az olvasó Ferenczy-coup ihlette saját partikat, is megfelel az eset.
A BBO-n játszottam.
_a NEXT gomb nyomogatásával végignézhető a lejátszás - a szerk_
A pikk tízes indulást a királlyal ütöttem, és ütéseimet keresgélve – mély rálátásról téve tanúbizonyságot – azonnal elszámoltam nyolcig. A kilencedik ütésre komoly esélyekkel kecsegtet a kőr szín, de még nem világos, hogy impasszt kellene adni a tízessel, vagy inkább esésre kellene játszani a bubit? Tudva, hogy a pikk 5–2-ben van elosztva, a kőr impassz esélye jóval több, mint ötven százalék, de ha ütne Dél beejthető bubija, az több mint kínos lenne.
Felmerül azonban egy olyan játékmód, amellyel ideig-óráig halogatható a kőr szín kezelésének kérdése. Mi lenne, ha visszahívnánk az ellenfél színét, a pikket? Ennek legfőbb előnye az lenne, hogy ha Dél lehívja magas lapjait, akkor Észak beszorul vélelmezett kőrjével és bármelyik minor színnel, amelyet egyedül tart, ha pedig Dél megtagadja az engedelmességet, akkor a kőr szín magasítható lesz oly módon, hogy Északnak adjuk ki az ütést, és ő nem tudja a felvételt pikk folytatással elbuktatni.
A Ferenczy-coup megjátszásával kapcsolatos legfőbb kockázatot Ottlik így fogalmazza meg: „Akkoriban az az elképzelés, hogy az ellenfelek kapcsolata elvágható színük visszahívásával, még az újdonság erejével hatott. Rendkívüli benyomást tett ránk zongorista barátunk mesteri játéka, és hetekig, sőt hónapokig a legkisebb indok elég volt ahhoz, hogy visszahívjuk az ellenfél színét. Ez persze igen sok ütésbe került és sokat kellett magyarázkodni is. Máig élénken él bennünk azoknak a fájdalmas, méltóságon aluli eseteknek az emléke, amikor hőssé szerettünk volna válni, de végül belefulladtunk a nevetségesség tengerébe.”
Úgyhogy mielőtt visszahívnánk a pikket, legalább annyit érdemes számításba vennünk, hogy lesznek-e megfelelő dobásaink, ha Dél lehívná ütéseit. Az asztalról szerencsére csak egy laptól kell megválni, ez lehet az egyik káró. A kézből nehezebb válogatni, de úgy fest, hogy a beszorításhoz elég lesz három treff, az pedig az asztalon is található, így a kézből eldobható kettő. Mivel kőrből is csak egy plusz ütést keresünk, ezért az ötödik kőr sem kell. Vigyázat! Már most állapítsuk meg, hogy a sorrend nem mindegy! Ha ugyanis a kőrrel kezdjük, akkor Dél abbahagyhatja a pikkek lehívását, és már nem igaz a fenti elmélet arról, hogy egy kőr esetleges kiadásával magasítható lesz majd az ötödik kártya a színben.
Úgy tűnik, hogy minden adott a „testvérgyilkossághoz”. Visszahívtam a pikket. Észak kontrájából Dél tudta a pikkek elosztását, ezért az ászt tette, és esett Észak dámája. Dél óvatosan nekilátott a pikkeknek. Észak eldobott egy kárót, én a terveknek megfelelően Keletről egy treffet. Újabb pikk, Északról újabb káró, Keletről újabb treff. Most jött el a nagy pillanat, amikor eldől, kőrt magasítsak vagy beszorítás lesz belőle. Dél meghívta az utolsó pikkjét is. Az asztal és Észak újabb káróktól váltak meg, míg kézből eldobtam az ötödik kőrt.
Dél a káró dámával folytatta. Ütöttem az ásszal, Észak treffet dobott. A káró királyra Észak újabb treffet tett, és az asztali treffre pedig a bubit.
Látványos beszorításnak indult, de csak egy ócska impassz lesz belőle? Ebben az állásban két impasszt is megadhatnék. A treffet, ha Északon elfogyott ez a szín, vagy a kőrt, ha Északon van a bubi. Melyikkel kezdjem?
Treffet hívtam az ászhoz. Ha mindketten adnak, akkor magas lesz a tízes. De Észak nem adott, hanem eldobott egy kőrt. Ezzel viszont leleplezte magát: dubló pikkje és 3–3 minor lapja mellett eredetileg ötös kőrnek kellett lennie, így a kőr dáma lehívása után a kőr impassz esélye száz százalékra emelkedett.
Mégsem volt olyan ócska ez a beszorítás, Északnak információt kellett kiadnia, és ez elégnek bizonyult. _Információs beszorítás! Hahh!_ Persze Észak sorrendcserével megnehezíthette volna a találgatást: ha a káró királyra kőrt dob, akkor a treff király, treff ász után _mivel színre színt ad_ nem lehetne biztosan tudni, hogy Észak elosztása 2–4–3–4 vagy 2–5–3–3, de a helyes felvevőjáték ebben az esetben is a kőr impassz lenne. Az adott partiban Észak abban bízott _kissé reménytelenül persze_, hogy Nyugatnak nem lesz treff királya, és a felvétel teljesítéséhez öt kőr ütésre lenne szüksége: ezért nem dobhatott kőrt. Még egy ellenjáték tanulságot is levonhatunk: annyit egy-egy színből mindig érdemes megtartani, amennyit a felvevő biztosan le tud hívni, egyszerűen csak azért, hogy a felvevő számára kevésbé legyen számolható az elosztás.
A legjobb gondolatok tusolás közben érkeznek. Most éppen ezt lökte az agyamba egy hidegebb vízsugár _asszony kinyitotta a csapot a konyhában, jujj_: Mi lenne, ha elvennénk Kelettől a kőr tízest? _Jujj._
Úgy nem tudunk teljesíteni, mint az előbb, de mintha mégis maradna esély.
Amikor Észak eldobta az összes minor lapját, akkor Dél beszorítható a minorokban. Öngyilkos beszorítás lenne? Igen, ha Észak úgy dobálja a lapjait, ahogy az eredeti partiban. De ha odaadjuk neki a kőr tízest, akkor nyugodtan eldobhatja az egyik kőrjét, azzal nem ad ütést. Így amikor Dél lehívja a pikkjeit, akkor az egyik minor színt még gond nélkül tartani tudja.
Igen ám, de ha annak a színnek a magas lapjait is lehívjuk, amelyről Észak már lemondott, akkor Északból kiszoríthatjuk a másik minor színt is _vagy fel kell adnia a kőr tartását_, és ez után a kőrök lehívására Dél beszorul a minor színekben! _Érdemes megnézni a négy variációt: Észak melyik minor színt tartja és Dél melyiket hívja a pikkek után, minden esetben működik a mechanizmus._
Öngyilkos compound coup? De széééép… Milyen kár, hogy volt kőr tízesem.
Egy nyugtalan éjszaka közepén elkezdett motoszkálni bennem a kérdés: ki mondta, hogy Délnek le kell hívnia az összes pikkjét? Van erre valami szabály?
Ajvé. Ha Dél megelégszik három pikk ütéssel, majd hív bármi mást, akkor a felvevő sehogyan sem tud teljesíteni… Micsoda szerencse, hogy volt kőr tízesem.
Vagy várjunk csak! Volt itt még egy tízes… Nem lehetne használni valamire?
Most már, hogy ismerjük a teljes elosztást, és látjuk, hogy a treffek 3–3-ban vannak, és a figurák is osztva, lehet, hogy a treff színben van némi keresnivalónk? Ha Dél megtagadja az együttműködést, és nem hajlandó a kollektív öngyilkosságra, akkor esetleg felmagasíthatnánk a treffet. Kis treff a tízeshez, és kész vagyunk.
Kész vagyunk? Mit is fogunk dobni a pikkekre a kezünkből? Ugye az volt a terv, hogy treffet. Jó, mondjuk eldobhatunk egy kárót… Tényleg eldobhatunk egy kárót? Ugye, hogy nem kezdhetjük azzal! Aki végigszámolta a compoundos négy esetet, az tudja, hogy ha Észak a treffet dobja el, és Dél kárót hív, akkor kelleni fog az átmenetekhez mindkét káró. Akkor… hogy is van ez?
Ne kapkodjunk! Előbb Északon a dobás kötelezettsége. Ha Észak káróval kezdi, akkor mi is dobhatjuk a kárónkat. Ha Észak treffel kezdi, akkor dobhatunk egy kőrt, mert treffet fogunk magasítani. De Észak kőrrel kezdi, mert ötös kőrje van. Most dobhatunk mi is egy kőrt. Az első menet pikket tehát túléltük. Nem is volt olyan egyszerű! De Dél nem nyugszik, és hívja a következőt. Most már Észak bajban van, még egy kőrt nem dobhat. Ha kárót dob, akkor mi is kárót dobunk, de ha treffet dob, akkor… Csak lassan, csak lassan. Kőrt nem dobhatunk, mert megszűnik Északon a nyomás. Treffet nem dobhatunk, mert Dél abbahagyja a pikkezést, és ott maradunk kilencedik ütés nélkül. Akkor mégis kárót kell dobnunk.
Ha már így alakult, akkor Délnek nincs választása, folytatnia kell a pikket, mert különben treffel teljesítünk. Nyugatról könnyű szívvel megválunk egy kárótól, és most már Észak is elkötelezte magát, treffet kell dobnia: a kőr továbbra is tabu, a káró eldobásával pedig azonnali pozicionális beszorításba dugja Dél fejét. Eldob tehát még egy treffet.
És függetlenül attól, hogy most milyen kis lapot dobunk el Keletről: a treff királyba esik Észak bubija, és Dél dámája passzolhatóvá válik.
Öngyilkos compound guard squeeze?
Újabb kétségek gyötörnek: akkor tehát eleve rosszul játszottam az eredeti partit a kőr tízes birtokában? Nem treffet kellett volna dobni elsőre, hanem kőrt?
Nem így van, hiszen ehhez a játékhoz szükség van a speciális treff elosztásra. Ha azonban a kőr 4–2 lett volna _ami sokkal valószínűbb_, akkor fontos lett volna megtartani az ötödiket, hogy ha Dél nem hívja le pikkjeit, akkor legyen mit kimagasítani.
Talán mégsem kellett volna visszahívni a pikket, csak egyszerűen megadni az impasszt a kőr bubi ellen, akkor ugyanis most nem lennék itt a teljes tanácstalanságban, hogy mit kellett volna tennem, ha nem lett volna kőr tízesem…
