Ottlik 100 – Bridzsenciklopédia
Mráz Máté - 2012. május 9.
Ottlik Géza játékelemzéseit leesett állal hallgatta, olvasta a bridzsvilág, a világ legjobb játékosai közül sokan ma is az Adventures in Card Playt említik, ha megkérdezik, melyik bridzskönyv volt rá a legnagyobb hatással. Íróként is az egyik hangsúlyos témája a kommunikáció _tökéletlensége_; bridzselméleti alaptézisei közé tartozik, hogy először is nevet kell adni a dolgoknak. Az új fogásokat elnevezte _angolul_, ha már ismert motívumot használt, variált, azt is rendszerezte. Századik születésnapja alkalmából a Bridzsélet bemutatja az ottliki technikákat a
–
magyarra Homonnay Géza és Kelen Károly által fordított
–
könyvéből vett egy-egy jellemző példával.
_Fotó: Petőfi Irodalmi Múzeum_
Átmenetbeszorítás
_Entry squeeze_
Olyan beszorítás, amelyben a cél nem a közvetlen ütésszerzés, hanem egy átmenet megteremtése.
A 6 szan felvételben a kőr tízes indulást
ütjük
a dámával, deblokkoljuk a kárót, majd pikk ász-dámát játszunk. A pikk király ütés után Nyugat újra kőrt hív. Ebben az egy ütésben az ászt és a királyt kell egyszerre kijátszanunk, hogy megmaradjon egy lehetséges asztali átmenet _persze Kelet magas kőrje miatt ezt az átmenetet még nem tudjuk kihasználni_. Ezután a pikk bubit eldobjuk a káró dámára, és a pikk tízest hívjuk az asztalról ebben az állásban:
Ha Kelet kőrt dob, akkor be lehet szorítani a minor színekben; ha bármikor treffet, akkor magasra játszható a treff. Káró dobás esetén a most már magas kárót hívhatjuk, és Kelet erre kénytelen eldobnia a kőrjét. Kis treffet dobunk, és az első treff impassz megadása után most már kőrrel asztalra tudunk menni, hogy újra meg tudjuk adni a második treff impasszt.
Farhullám-beszorítás
_Backwash squeeze_
Olyan beszorítás, amelyben a beszorítási ütésben a felvevő lop, és erre az utána következő ellenfél beszorul.
A 4 kőrben a kőr kettes indulást a nyolcassal ütjük, majd így folytatjuk: treff a bubihoz, káró a királyhoz, treff a királyhoz, káró kilences. Kelet üt az ásszal, és adut hív, amit Nyugat visz az ásszal, és visszahívja a színt, amire Kelet pikket dob.
Ebben az állásban a teljesítés egyetlen lehetősége, hogy pikket hívunk az ászhoz, majd pikket lopunk a kőr királlyal. Magas aduval lopunk egy vesztő lapunkat, felmagasítva ezzel az ellenfél kis aduját, de ezáltal „elviselhetetlen” nyomás alá helyezzük _nem tudja tartani egyszerre az aduját és a két minor színt_.
Aduszöktetés
_Elopement_
Olyan ütésszerzési módszer, amelyben az aduinkat lopás segítségével próbáljuk megütni.
4 kőrben pikk bubi az indulás. Az 5–0-s aduelosztás miatt kiadó biztosan két kőr, illetve két káró és egy treff is. Azonban a tíz ütés mégis megszerezhető, ha a négy külső színű ütésünk mellett mind a hat adunkkal tudunk ütni.
A helyes játék a második ütésben előrelátóan fellopni egy pikket, majd csak utána megkezdeni az aduzást. Ha kiderül a kedvezőtlen aduelosztás, akkor a két asztali lemenetünket arra kell felhasználnunk, hogy további két pikket lopjunk el a kezünkben.
Mozgástér
_Elbow-room_
A mozgástér a játékos rendelkezésére álló stratégiák közötti választási szabadságot szimbolizálja. Minden beszorítás tulajdonképpen az ellenfél mozgásterét szűkíti be.
3 szanban ellenjátékosként treff kettes indulás után az első ütést a treff tízessel, a másodikat a treff királlyal visszük. Ha harmadszor is treffet hívnánk, akkor az utolsó asztali pikkre vagy a harmadik kőrünktől kellene megválnunk _ez esetben a felvevő kőrt hív_ vagy a káró bubitól _amikor is kárót_. Ha azonban a harmadik ütésben pikket hívunk, akkor a végállásban két kárót és három kőrt tarthatunk, amivel szemben a felvevőnek nincsen ellenszere. Fölmagasíthatjuk a kőrünket vagy kényszerhívásba hozhatjuk Délt, attól függően, hogy hogyan játszik, mivel maradt kibúvó lapunk káróban. Ha hagyjuk, hogy a felvevő lehúzza a treff ászt a pikkek előtt, azzal csökkentjük a mozgásterünket: a végállás ötlapos helyett négylapos lesz, és így már a felvevő működtetni tudja a beszorítás mechanizmusát.
Átmenetváltásos beszorítás
_Entry-shifting plays_
Olyan beszorítás, amelyben az átmenetváltás színének hívása utáni ellenfél dobásától függ, hogy melyik kézben érdemes az ütést elvinni.
Egy példa színfelvételben:
6 pikk kontra a felvétel, a kőr tízes indulást Kelet a dámával viszi, és a teljes keresztlopás megakadályozása érdekében kénytelen adut hívni. Dél a kilencest játssza, és Nyugat beszorul: amelyik minor színéből dob, a felvevő azt a színt tudja kimagasítani _ha Nyugat kárót dob, akkor a felvevő az asztalon üti az első pikket; ha treffet, akkor a kezében marad_.
Szan felvételben három alapmátrix létezik:
Mindegyik esetben Dél van híváson és még ötöt kell ütnie a maradék hatból. Dél egyik esetben sem tudja beállítani az ütésszámot Nyugat ellen egy egyszerű beszorításhoz. Ha bármelyik nemes színben kienged egy ütést, Nyugat a másik nemest hívja, és elszakítja egymástól az asztalt és a kezet.
Az 1. mátrixban Nyugatnak a káró király hívásra el kell köteleznie magát. Dél annál a nemes színnél tartja meg a második káró átmenetet, amelyikben Nyugat gyengíti magát, és felmagasítja ezt a színt ász-kicsi hívással.
A 2. mátrixban a Dél kezében lévő pikk színhiány miatt az első kárót mindenképpen Északon kell ütni, hogy a pikk fenyegetés hatékonnyá váljék. Dél kicsit hív a kezéből, és attól függ, melyik lappal viszi az ütést az asztalon, hogy Nyugat mit ad az ütéshez.
A 3. mátrix épp az ellenkező helyzetet mutatja: az első ütést mindenképpen Délen kell ütni Észak kőr színhiánya miatt. Dél a káró ászt hívja, és Nyugat ellenjátékától függően deblokkolja a királyt vagy nem.
Láthatatlan értékek
_Non-material plays_
Olyan ütésszerzési technikák összefoglaló neve, amelyben nem magának a technikának az alkalmazásakor keletkezik többletütés, hanem csak később.
_Ottlik Géza
–Hugh Kelsey: Adventures in Card Play, 1979_
Főbb fajtái:
- Eszmei beszorítás _pl. többletátmenetet
akadályozó lap elleni,
„fölösleges”
kis
aduk elleni
[K. O.-beszorítás, farhullám], kibúvólap
elleni,
átmenetlap
elleni,
ellenvonal
stratégiája elleni_
- Eszmei impassz _pl. Rio de Janeiro
impassz_
- Eszmei kényszerhívás
- Színelosztás átrendezése
- Eszmei Molnár-csel
- Holdbéli fenyegetések
Rio de Janeiro impassz
_Rio finesse_
Az eszmei impasszok egy típusa; olyan impassz, amely megadásával biztosítható a végállásban az adott szín kontrollja.
A 6 kőrben kőr kettes indulásra hiába lopunk két treffet, a tizenkettedik ütést csak pikk végállással szerezhetjük meg _pikket kell majd hívnunk az asztali dámához_. Ha azonban lelopunk két treffet az asztalon, akkor Kelet az aduzás után a pikk ásza mellett egy magas treffet fog megtartani. Ezért a helyes játék – a treff kontroll megtartása érdekében – a második ütésben megadni a treff impasszt, majd lopni egy treffet. Így az utolsó adu hívása után az alábbi végállás alakul ki:
Kelet nyilván a kárójától válik meg, káró ász hívásunkra azonban kénytelen treffet dobni. Ekkor a treff ász megfosztja őt utolsó kibúvó lapjától, és most már jöhet a pikk hívás a dámához.
K. O.-beszorítás
_KO squeeze_
A „fölösleges” kis aduk elleni eszmei beszorítás egy típusa, ahol egy külső színű lap lopásakor az ellenfelet többek között az aduszínben szorítjuk be.
4 pikkben az adu kettes indulás miatt az ellenvonalnak látszólag rengeteg ideje, még egy fölös tempója is van a negyedik káró lelopásának megakadályozására. A helyes játék: ütni a pikk nyolcassal, majd kőr impassz, treff ász, treff király és treff lopás a pikk ásszal. Keletet ebben az ütésben azonnal kiütjük. Ha adut tesz, nem fogja tudni megakadályozni a káró lelopását. Ha kőrt dob, kőrben könnyen felmagasítható a tizedik ütés. Ha pedig kárót, akkor a lejátszás tempó vagy keresztlopás dilemmájának rémálmává változik az ellenvonal számára: Kelet vagy lehetővé teszi egy káró felmagasítását, vagy kénytelen végigszenvedni egy magas keresztlopást.
