A születést és a következő éveket kapjuk, de a halálunk előtt magunk alakíthatjuk emberi képünket. Két éve küzdött betegségével és – mindvégig tudva a változhatatlant – maradt kedves, bánatos, humoros, családját, barátait szerető Mackó. Felkereste szeretett tanárait, megköszönte a tőlük kapott útravalót, felhívta ismerőseit és a tavalyi vidékbajnokságon a Kiskörös csapat 3. helyével elbúcsúzott a bridzsezőktől is.
Abba az orvostanhallgatókból álló csapatba tartozott, amelybe Balázs Oti, Baláspiri Csabi, Csehó Zoli, Kállay Tomi – akik a Zánkay könyvből önállóan tanulták a bridzset, és előbb Szegeden, majd az ifiválogatottban ismertük meg őket. Hosszú ideig játszott még velem, Sziklai Gabival, Zsák Zoli Tutuval és az utolsó évtizedben Kiss Gyurival. Több mint 14 ezer örök mesterpontjával a legjobb bridzsezők közé tartozott.
A vidéki bridzsező számára a kiugrási lehetőség az egykor létező sok párosverseny mellett a vidékbajnokság és a Magyar Kupa volt. Maci a Dunaújvárosi párosverseny mellett ötszörös vidékbajnok és mint az AI írja: „2012-ben vidéki csapatként az Éliás Imre vezette formációnak sikerült győzelmet aratnia a Magyar Kupában kiskőrösi színekben. Ez a diadal hosszú időre hivatkozási alappá vált a vidéki klubok számára, bizonyítva, hogy a fővárosi dominancia megtörhető.” (2012-ben vidéki csapat nyerte a Magyar Kupát: Kiss György, Éliás Imre, Árvay Gyula és Martinkó István)
A döntőben a Lowel csapat a nyílt teremben 5 treff +1-et teljesített, a zárt teremben viszont Maci kapcsolt 2 pikkel indult elég jó lappal. Az 5 treffre igazított a saját minorjára, de erre a partnere 6 treffet mondott, és ez ment kontrával.
Az ellenfél kőr ász indulása után Maci, aki az életet mosolygó beletörődéssel fogadta, végső passzával partnerét bizalmáról biztosította, egyben beletörődve gondolhatta: nekem ez jutott.
És mivel partnerénél ez a lap volt, a rövid pikk király is impasszban ült, a szür 14 IMP-t és kupagyőzelmet jelentett.
A cikk elkészültéhez Kiss György nyújtott segítséget.
©2014-2026 Magyar Bridzs Szövetség
