Barion Pixel
HUEN

Kezdőoldal

Talyigás Péter, Bridzsélet - 2023. március 10.

Meghalt Macskásy Gábor

Kedden a Magyar Kupa két forduló közti szünetében jutott el a hír a versenyterembe, hogy meghalt Macskásy Gábor. Barátok, partnerek, csapattársak emlékeznek az elmúlt évtizedek egyik legsikeresebb és legszeretetreméltóbb bridzsezőjére.

Akit nagyon sokan szeretnek
– Szia, Macsek! Nem hívlak rosszkor?
– Szia, nem, dehogy, én is akartam beszélni veled. Várj egy kicsit, légy szíves, valami nem jó itt a hanggal. Visszahívlak. (Bódis Gyula partnereként Gotthard László és Dumbovich Miklós ellen – Fotók: Huczka Hédi)

– Na. Elromlott valami bizgentyű. Most hallasz? Mi újság veled?
– Nem volt semmi fontos. Csak beszélgetni akartam. Te mit akartál mondani? És hogy vagy?
– Kösz, jól, én sem akartam semmi fontosat, csak gondoltam, hátha tudni akarod, hogy meghaltam. De, kérlek, ne mondd a többieknek. Nem akarom, hogy bárki rosszul érezze magát emiatt.
– Macsek! Mit mondtál?
– Jaj, ne csináld ezt, kérlek szépen. Mondom, hogy semmi fontos nem történt. Csak gondoltam, ha már úgyis felhívtál, akkor elmondom. De a többieknek egy szót sem. Nem akarom, hogy sajnáljanak. Néztelek titeket kedden, ügyesek voltatok.
– Macsek, dehát muszáj elmondanom nekik. Nagyon sokan nagyon szeretnek. Tudni akarják, mi van veled.
– Nem baj – mondja, és nevet. – Majd megtudják, amikor kell. Egyelőre ne mondj nekik semmit. Ha elmondanád, akkor aggódnának, és én azt nem akarom. Nem akarom, hogy bárki aggódjon, vagy úgy érezze, hogy segítenie kell nekem. De ezt érted, nem?
– Nem, Macsek, nem értem. De nem baj…

És csörög a telefon a túlvilágról.

– Ugye nem bántottalak meg?
– Macsek! De jó, hogy hallak! Jól vagy?
– Hát… Ki lehet bírni, de most nem is ez a fontos. Nem mondtam semmi bántót, amikor legutóbb beszéltünk, ugye?
– Dehogy, Macsek! Drága Macsek, sosem mondtál semmi bántót, és én nagyon szeretlek, tudod, ugye?
– Akkor jó, akkor jó.
– Elmondasz még egy történetet? Macsek, azt mondd el, amikor megviccelted a Rixi Markust! Kérlek!
– Majd legközelebb… Tudod, most meghaltam kicsit és nem annyira tudok sokat telefonálni. De majd elmondod te a többieknek.
– Majd elmondom. Ezt is. Köszönök mindent, Macsek. Remélem, most már jobb neked.
Talyigás Péter

***

Ember
A partikat elfelejtem, az embereket nem.

Macska szelíd, jóságos és béketűrő volt. Mindezt úgy, hogy fel sem merült, hogy mindezzel szívességet tesz. És amellett, hogy kitűnően és kiszámíthatóan játszott, ez is ért jó pár ütést egy hosszabb versenyen.

De nekem leginkább az marad meg, amikor kb. 40 éve rendszeresen felmentünk Újpesten a szülei lakásába sok órát játszani, és a szülei belestek kibicelni…..
Lakatos Péter

***

Idő
Elment a Macsek csendben, észrevétlenül, ahogy élt. Türelemmel viselte sorsát. Békében, mást nem okolva küzdött fegyelmezetten. Mindent igyekezett megtenni, hogy napokat nyerhessen, mert élni akart – szeretett volna.

Az ember, akit mindenki szeretett. De nem is lehetett nem szeretni, hiszen ő sem bántott soha senkit. Kerestem a társaságát. Jó volt vele beszélgetni, soha nem alakoskodott, mindenre nyitott és őszintén érdeklődő kérdéseket fogalmazott meg.

Írhatnék a bridzsről is, de ezt megtette ő maga. Mindent tudott, és kereste az új kihívásokat.

Sajnos kevés idő adatott meg neki. Ma is fájlalom, hogy a megnyert válogató után nem vállalta az Eb-t, az egyetlent, amit aktív életemben az ő kedvéért vállaltam. Koltai, Magyar, Macskásy volt a sorrend a Milánóban aratott győzelem csapatösszeállításának ismertetésén, de az országos bajnokság megnyerésekor is (Gerővel kezdődött). Sajnos az élet is ezt a sorrendet produkálta.

Nagyon fog hiányozni nekünk, de még jobban szeretteinek. Nyugodj békében, drága barátom.
Szappanos Géza

***

Partner
Nem tudom hány évig voltunk bridzspartnerek, de ha azt mondom hogy tíz, biztos nem tévedek sokat. Szétválásunk után is évekig voltunk csapattársak. Rengeteg partira emlékszem ezekből az időkből, most csak egyet szeretnék említeni. (2009-ben Balatonföldváron: Bódis Gyula, Macskásy Gábor, Szilágyi László, Gál Péter, Honti László)

1989-ben, azaz rongyos harmincnégy évvel ezelőtt Olaszországban páros Európa-bajnokságon vettünk részt. Egész jól ment a játék, bejutottunk a döntőbe is, sőt ott is szépen szerepeltünk. Az egyik partiban a tőlem balra ülő játékos bellben mans ellen 1 kőrrel indult, két passz után kontrázta, és ő 5-5 majorral benne maradt. A harmadik vagy a negyedik ütésben kitaláltam valamit, ami számításaim szerint 800-1100 bukást eredményezett volna – már ha úgy lettek volna elosztva a lapok ahogy képzeltem. A hívásommal elveszítettük a tempót és végül csak egyetlen bukást írhattunk be, 200 pontot a sok 450 alá. Természetesen az „egyenes” játékkal elért 500 kb. topszkórt jelentett volna, a mi eredményünk meg majdnem nulla lett. Nem számoltam ki, hogy csak ez az egy parti hány helybe került, és most már inkább nem is szeretném tudni.

Akkor nekem olyan jól esett, hogy Macsek nem szólt egy szót sem.

Most meg olyan rosszul esik ugyanez.
Szilágyi László

***

Barát
Elment egy barátom. Már negyven éve az volt. Ennyi ideje ismertük egymást. Két közös szenvedélyünk volt. Bridzselni és a bridzsről beszélgetni. Neki volt még egy. Ez a Katival volt közös. Körülbelül egy idősen mentek el, hiába adták fel előtte tíz évvel. Valahol azt gondolom, hogy valahol most már együtt füstölnek újra.
Gál Péter

***

Legjobb
Szokták rám mondani, hogy szerencsés ember vagyok. Én is így gondolom, bár lehet, hogy mást értek alatta. Szerencsés ember vagyok, mert ismerhettem Macskát, és a barátomnak tudhattam. (Az elmúlt években Bódis Gyulával játszott a legtöbbet, és nem csak a LoveBridge-en)

Macskával beszélgetni jó volt. Hogy mást ne mondjak, mi ketten találtuk ki a LoveBridge-et, az egyik végtelen hosszú beszélgetésen a sok közül. Macskával bridzsezni is jó volt és Macskával dolgozni is jó volt. Azért, mert Macskával lenni volt jó, bárhogyan is.

Ha létezne olyan kategória, hogy a világ legjobb emberei, ő bizonyosan közéjük tartozna.
Bódis Gyula

***

Támogató
Sose tudtam meghálálni azt a szeretetet, segítséget és támogatást, amit az elmúlt 8 évben adtál nekem. Tőled még az is melegséggel töltött el, ha „Husikám!”-nak szólítottál. (Fischer Brigittával vegyespáros-világbajnokok nem lettek, de sok szép sikert értek el együtt – Forrás: Fischer Brigitta)

Úgy volt, hogy kimegyünk Újpest-meccsre székeket dobálni és káromkodni jó hangosan.

Miattad tudtam, hogy nem számít, hogy treff, káró, kőr vagy pikk, a színkezelése egy-egy kombinációnak ugyanaz marad.

Augusztusban úgy szurkoltál, mint talán senki más. „Nagy voltál, kicsikém, hála Istennek, hogy meglett!” – írtad, még akkor is, ha az volt a tervünk, hogy együtt leszünk vegyes világbajnokok!

Hiányozni fogsz, nagyon, de nagyon!
Fischer Brigitta

***

Jó kezekben
Macskával, Hédivel és Gulyás Danival van (igen van! nem volt!) egy közös chatünk, amin évek óta osztottuk meg egymással a gondolatainkat, élményeinket, partijainkat, fájdalmainkat, örömeinket. Dani ezt írta kedd éjjel: „Macska – nem ezt beszéltük meg.”

Pedig, ha valamit megbeszéltünk Macskával, akkor az úgy volt... Licitrendszer, életünk nagy dolgai, bármilyen témával is álltam elő, jó kezekben volt. Még nem tartok ott, hogy én magam ma bármit mondani is tudjak. Azt tudom, hogy nagyon fáj, és már most hiányzik. És már sosem kapok választ arra a vasárnapi kérdésre, hogy a 7 kőrre ugye szerinted is 7 szant kellett mondanom? Se dicséretet, se véleményt, se cáfolatot. Egyelőre nem tudom elfogadni, hogy ez így is marad.

Macska – nem ezt beszéltük meg…. 
Kotányi Balázs

***

Mindenki
Várom, hogy valaki megírja, mennyire hiányzik. Hiszen meg szoktuk. Várom… És találtam egy magyarázatot, hogy miért nem jön. Mert mindenki szerette. És senki nem meri kisajátítani a barátságát azzal, hogy ő ír róla. Hiszen vele még inkább jóban volt. Meg vele. Vele meg pláne. Hiszen mindenkivel jóban volt. Egészen más volt a hangulatom, ha ő is ott volt egy versenyen. Egészen más volt egy verseny hangulata, ha ő is ott volt. De most már nem lesz ott.  (Honti László, Varga István, Macskásy Gábor, Bódis Gyula)

Nem szeretném felsorolni a titulusait. Nem számít. Még úgy se, hogy csak nagyon keveseknek van ilyen impozáns eredménylistája az országban. Mert még az is eltörpül amellett, amennyire szerettük. De ezt már mondtam.

Emlékszem, egyszer megdicsért, mert zsűrit hívtam egy gondolkozás által befolyásolt furcsa licit miatt. És bosszankodott, hogy ő sose hív ilyesmiért, csak némán tűri. Azt hiszem, ez lehetett a legnagyobb hibája. Hogy túl kedves volt. Mindenki barátja. Most már örökre.
Balásy Zsolt

***

Rixi Markus nem ismert engem
„Ismered azt a helyzetet, amikor az asztalon van az ötödik király-dáma-kilences, ugye? Ez egy ilyen közismert szituáció, biztos te is találkoztál már vele. A felvevő kezében két kicsi van, és négy ütés kell neki ebben a színben. Rixi Markus játszotta a partit, én meg beraktam elé a bubit. Ütött a királlyal, kézbe ment, hívta a másik kicsit, én is adtam egyet, és megállt a játék. Nézett rám, nézett a partneremre, próbálta kitalálni, hogy mennyire vagyunk hülyék. Hát én igyekeztem nagyon bután nézni. Végül sikerült is, mert a kilencest rakta, nálam pedig ász-bubi-kicsi volt. Néha van előnye annak, ha nem ismernek.”

Macskásy Gábor legfontosabb eredményei
Nyolcszor nyerte meg a Magyar Kupát. Az IBE-vel 1997-ben, 2001-ben és 2003-ban, a Szalay csapattal 2006-ban, a GAMAX-szal 2007-ben és 2008-ban, a Visofttal 2014-ben és 2022-ben.

Háromszor nyerte meg a Budapesti Csapatbajnokságot. A Taurusszal 1984-ben, az IBE-vel 1990-ben, a GAMAX-szal 2008-ban.

Kétszer nyerte meg az Országos Csapatbajnokságot. Az IBE-vel 2003-ban, a GAMAX-szal 2008-ban.

Kétszer-kétszer nyerte meg a Mitchell- és a Butler-párosbajnokságot is, mindkettőt 1989-ben és 1995-ben.

Nemzetközi eredmények
Macskásy Gábor 1989-ben Szilágyi Lászlóval ötödik lett a páros Európa-bajnokságon. Több ízben is szerepelt a magyar válogatott csapatban, ezek közül a két legfontosabb eseményt említjük meg. Tagja volt annak a válogatottnak, amely a 2004-ben Isztambulban megrendezett bridzsolimpián indult, és fantasztikus játékkal kiharcolta a kieséses szakaszban való részvételt. A négy közé jutásért vívott meccsen a magyar csapat emlékezetes módon fél IMP-vel kapott ki, a résztvevők azóta is vitatják az egyik óvott parti sorsát.

A másik esetben a magyar válogatott ugyan nem ért el kiemelkedő eredményt, de Macskásy Gábor felvevőjátékát ünnepelte a bridzshez értő világ.

A csodaparti
1988-ban a mesterpontversenyt Macskásy Gábor nyerte, a nemrégiben búcsúztatott Pelikán József előtt. Utóbbi ült a kapitányi székben, amikor 1991-ben, Killarneyben a magyar és az ír válogatott összecsapását mutatták a helyi vugraph teremben. A beszámolót a kapitány írta, a főhős Macskásy Gábor (az alábbiakat a korabeli Bridzséletből idézzük).

„A magyar csapat legnagyobb publicitást kapott játszmájának érdekes története van. Egy meccset játszottunk csak a rámában (más néven view-graph), éppen a hazaiak ellen, így persze zsúfolt nézőtér előtt. Az eredmény katasztrófális volt (lásd fent): az írek szenzációs napot fogtak ki, nekünk meg semmi sem sikerült. Becsületünket Macskásy Gábor mentette meg, akinek alábbi partija napokig az Eb szenzációja volt:

A zárt teremben az ír felvevő aduimpasszt adott és egyet bukott. Mivel valamennyi meccsen ugyanazokat a partikat játszották, később meg lehetett állapítani, hogy sok helyen teljesített a felvevő két mód egyikén: vagy az történt, hogy treff, treff után Kelet harmadik menet treffet hívott, és mikor Dél aduját Nyugat nem tudta felüllopni, nem volt nehéz kitalálni, hol az adu király. A másik lehetőség, hogy Kelet elindul 1 treffel és amikor kiderül, hogy a pikk ász Nyugatnál van, ismét nem nehéz arra következtetni, hogy az egyetlen teljesítési esély a Keletnél lévő szingli kör király.

A nyílt teremben (ezt látja mozivászonra kivetítve a ráma közönsége) Macskásy Gábor volt Dél helyén a felvevő. A végig kitűnően játszó ír élpár, Mesbur–Fitzgibbon a fenti két szívesség egyikét sem tette meg. Treff, treff után pikkre fordultak, majd pikket hívtak vissza. A (hazai) közönség fellélegzett. Macska azonban tűnődött, és elsőként a közönség soraiban mellettem ülő Homonnay Géza vette észre, hogy van egy esélye. Ha lemegy káróval az asztalra és ő maga meghívja a treffet, megnézheti, hogy Nyugat ad-e. Ha ad, marad az aduimpassz. De ha Nyugat kimutat, a Keletnél lévő szingli kőr királyra kell játszani.

A játék szépsége, hogy egy ilyen erősségű versenyen gyakorlatilag kockázatmentes: elképzelhetetlen, hogy Nyugat most jut hozzá a felüllopáshoz. Ha ez lenne a helyzet, akkor Kelet a treff helyzetet pontosan ismeri és ha nincs nála a kőr király (vagyis semmilyen adufigurája sincs), már rég meghívta volna a treffet) ez Kelet felől nézve nemcsak akkor jó, ha Nyugatnál kőrból király van, hanem például dáma-bubi). Ekkorra már a kommentárok is észrevették ezt a lehetőséget (4 lapból!), de valószínűtlennek tartották, hogy erre az asztalnál rá lehetne jönni. A közönség lélegzetvisszafojtva figyelt. Ekkor Macska kárót hívott, majd mikor a treffet visszahívta, már tapsoltak (a kőr ászt lekapni persze már csak egy pillanat műve volt). Percekig zúgott a teremben a taps (sok rámaközvetítésben vettem részt, de ekkora ünneplést még nem láttam).” (Bódis Gyulával a kassai Lohay–Henc páros ellen)