Beküldési határidő: 2017. október 4., szerda. A megfejtéseket a nagyivangKUKACgmail.com emailcímre várjuk, vagy a szerzőnek lehet elküldeni a Facebookon. A rejtvénybajnokság az év végi ünnepek előtt zárul, az összetett díjazása: az első helyezett ingyen vehet részt a VI. Budaörsi Bridzsünnepen december 30-án, a második Szilágyi Kinga által készített meglepetésajándékot nyer, a szerző pedig felajánlotta Bridzsmánia című könyvének egy példányát a leglelkesebb feladványmegoldónak. További nyereményfelajánlásokat mi és nyilván a játékosok is örömmel veszünk.
Csapatverseny.
Dél 3 szanzadut játszik. Nyugat a pikk hármassal indul, Kelet a dámát teszi. Hogy lehetne becsapni az ellenfelet?
A 4. rejtvény megoldása
Ezt a játszmát valószínűleg az 1930-as években játszották, és rejtvényként a Fülesben jelent meg az 1970-es évek közepén. A rejtvényújság akkori ulti- és bridzsrovatvezetője, Csepeli Miklós ezt írta a megfejtésben:„Az elmúlt fél évszázadban a bridzsfortélyok is fejlődtek. Josephine Culbertson, a bridzskirály felesége lehívta a káró királyt, majd kis kőrt hívott. Nyugatnál két kis káró volt és a kőr ász, de nem ütött, mert azt hitte, hogy a felvevőnél nincs több káró, így Kelet feltartja a káró színt. Napjainkban ezt a cselt a lapszámjelzés nem teszi lehetővé. A treff ászt kell hívni, és abba az asztalról a bubit kell dobni. Nyugat a treff dáma birtokában azt hiheti, hogy a felvevőnél ász, király van treffből, és impasszra készül... Így a kőr hívásba nem megy el az ásszal. Hat káró, egy kőr, egy treff és egy pikk ütés a teljesítést jelenti.”
A licitet és a teljes kiosztást sajnos nem találtam meg, ha valaki segítene ebben, annak örülnék. Josephine-ről azt kell tudni, hogy nem csak kiváló játékos volt, hanem a nevéhez fűződik a Josephine 5 szan, más néven nagyszlemforsz konvenció is, melyet férje, Ely Culbertson talált ki és tisztelete jeléül feleségéről nevezett el. (Az 5 szan kérdésre lépcsőzetes választ kell adni, melyben a válaszoló közli, hány magas figurája (AKQ) van aduból.) A világhírű Culbertson házaspár 1937-ben Budapesten is járt, amikor a Vigadóban rendezték a világbajnokságot. Erről az eseményről a Magyar Világhíradó is tudósított.
Nem bizonyult egyszerűnek az e heti feladvány, mert egyedül Szalay György választotta Csepeli Miklós briliáns trükkjét. Gratulálunk! A legtöbben Josephine megoldását játszották meg, de a káró király után nem kis kőrt hívtak, mint Mrs. Culbertson, hanem a kőr dámát.
A bajnokság állása 4 forduló után:
10,5 pont Argay Gyula
10,5 pont Quittner Gusztáv
10,5 pont Szilágyi László
9,5 pont Kovács Márton
9,5 pont Lippner Gábor
9,5 pont Talyigás Péter
9,5 pont Varga István
9 pont Szalay György
7 pont Czímer Csaba
5,8 pont Hajdu Lajos
5,8 pont Talyigás András
5 pont Scharnicky Péter
5 pont Szokoly Gyula
4,5 pont Honyek András
Bónusz
Az 1957-ben indult Füles rejtvényújságban a keresztrejtvények mellett ulti- és bridzsrovat is volt, melyet a hetvenes évek közepéig Dr. Widder Lajos vezetett. Dr. Widder már az 1930-as években a magyar bridzs egyik ragyogó csillaga volt, aki az 1938-as, Oslóban rendezett Európa-bajnokságon csapatban aranyérmet szerzett, és később is számtalan versenyen győzött. Nagy hálával tartozom neki, mert ő az, akinek köszönhetem, hogy megismertem a bridzset. Már gyermekkoromban kíváncsi voltam, vajon mit jelenthet a Fülesben, hogy a „licitet Észak indította kétoldali mansban”, meg „a felvevő lemegy az asztalra a káró longőrhöz, miután megadta a pikk impasszt”, de erre a környezetemben senki nem tudta a választ, mivel mifelénk csak a römi és a kanaszta dívott. Sajnos személyesen nem ismertem Widder Lalát (ez volt a beceneve), mert amikor a hetvenes évek végén kezdtem, ő már nem volt aktív játékos. 1996 egyik délutánján Zánkay Péternél vendégeskedtem, és szóba hoztam Dr. Widdert. Péter szívesen mesélt egy-két sztorit vele kapcsolatban. Lala jogász végzettséggel rendelkezett, de inkább a kártyajátékokkal kereste kenyerét. Általában a Fészek Klubban játszott, de törzsvendége volt a Vörös Csillag mozi mögötti Royalban működő kártyaklubnak is, ahol robberbridzset lehetett játszani, kisebb-nagyobb pénzalapon. Dr. Widder Lajos jelenség volt, úgy nézett ki, mint Liszt Ferenc. Idős korában elhíresztelte, hogy nagyon rossz állapotban van, mind anyagilag, mind egészségileg, és úgy alakult a dolog, hogy még gyűjtést is szerveztek a megsegítésére, ami annyira jól sikerült, hogy a pénzt elfogadta és sikeresen felépült. Két bridzskönyvet írt, az egyik Versenybridzs címmel jelent meg és főleg saját licitrendszerét ismertette benne. Másik munkája az 1957-ben megjelent „A bridzsjáték technikája és taktikája” című kötet, melyben rendkívül szórakoztató történeteken keresztül vezeti be az olvasót a bridzs rejtelmeibe. Utóbbi könyvében a kor neves játékosait is gyakran megemlíti, így több helyen szóba kerül Ottlik Géza is. Dr. Widder jó néhány fejezetben foglalkozik fenti témánkkal, a megtévesztő játékkal.
Ennek kapcsán ezzel a bevezetővel mutat be egy számára oly fájó leosztást:
„Emlékszem egy 3 szanzadu játékomra, amikor is Ottlik Czipi bántott meg annyira, hogy még ma sem felejtettem el, igaz, hogy valaki újságban is megírta. Dél helyén játszottam 3 szanzadut és Ottlik Kelet volt. A kis újságcikk szerint a lapok a következők voltak:
Nyugat kis treffel indított, Kelet ütött az ásszal, lehívta a treff királyt, majd „rövid töprengés után” – így írja a krónikás – pikket bontott. Ugyancsak a krónikás szerint, én, a bridzsjátékosokra jellemző „fellélegzéssel” állapítottam meg, hogy Keletnek nincsen több treffje, és így a hiányzó ütéseket nyugodtam kereshetem káróban, vigyázva arra, hogy Nyugat, akinél 3 szabad treff van, ütésbe ne kerülhessen. Kézből hívtam le a káró királyt, majd impasszt adtam a dáma ellen. Kelet ütött és... treffet hívott. A krónikás szerint „ördögi mosollyal.” Raffy* ült mellettem és nevetett.
– Ez azért van, mert nem akarod elhinni, hogy a bubi mögött ül a dáma... – mondta, pedig tudom, hogy nekem drukkolt.”(Manapság a 11-es szabály miatt ütősebb a trükk akkor, ha a treff négyest és hatost felcseréljük az ellenvonalon – a szerk.)
* Cohen Rafael
©2014-2024 Magyar Bridzs Szövetség
