Kezdőoldal

Cohen, Bridzsélet 1973. április Amikor egy nap késéssel megérkeztem a Grand Hotelba, folyt a játék a termekben délután, este, bele az éjszakába. Láttam, hogy nem nagyon lehet Cohen közelébe jutni, pedig szerettem volna. A hallban vagy a télikertben az „egyeztetés”-nél alig tudtam átfúrni magam a nagyrészt estélyi ruhás tömegen. A szobámból sem mertem felhívni Cohent, csak a szünetben láttam messziről, egyenes tartásával az újságírók, fényképészek közt, karján szép fiatal madonna-arcú szőke feleségével. Körülvéve mindig a nemzetközi nagyságokkal. Oroszlánnak láttam őt, a sok nagy nemes vad közt. Korai ősz csíkkal a hajában, ő volt a legnagyobb, legnemesebb ragadozó. A második este, ahogy a délutáni fordulók véget értek és indultam sietve az eredményekért, egyszerre csak elállja valaki az utamat. Felnézek. Cohenék. Azt hittem, véletlenül szaladtunk egymásba.

Pontosan nyolcvan évvel ezelőtt kezdődött el Bécsben a magyar csapat részvételével a III. Bridzs Európa-bajnokság. Magyarország anyagi okok miatt nem tudott részt venni az első kettőn, így a válogatottunk ekkor szerepelt először a versenyen. Egy-két sikeres nemzetközi szereplésen viszont ekkor már túl voltak a magyar bridzsezők, ezért mindenki nagy várakozással tekintett a verseny elé. Ottlik Gézának a versenyről szóló visszaemlékezéseit és eredeti tudósításait változtatás nélkül közöljük.

Az 1956 utáni években tudatosodott, aligha a bridzs jelenti a legnagyobb problémát a hazai közéletben. Sőt, bridzsversenyek szervezése alkalmas lehet az egyetemisták érdeklődésének, szabad energiáinak lekötésére is. Így Darvas Róbert neve, egy időre, fogalommá vált. A megnyíló lehetőségekre az akkor még irányító szervezettel nem rendelkező, bridzsező közösség is felfigyelt. Az újrainduló folyóirat, a Bridzsélet, rendszeresen beszámolt ifjúsági versenyekről. Ezek engedélyezésében, szervezésében, különösen az ELTE és a Műegyetem ifjúsági, valamint szakszervezeti bizottságai jártak élen. Rendszeresen tartottak egyetemi bajnokságokat. Hamarosan az első országos bajnokságot is kiírták, és a versenyt az akkor elhunyt Darvas Róbertről nevezték el. Alighanem a hagyatékból ajánlottak fel vándorkupát a mindenkori győztesnek.

Darvas Róbert a Bridge Magazin Deutschlandban 1952 őszén megjelent nagygábliról szóló fejtegetésének második része következik (az első itt található). A fordító továbbra is Talyigás András, az El(s)ő Olvasó (EO) ismét Szilágyi László, aki ezúttal a négyből három partihoz is fűz technikai csemegét tartalmazó kommentárt. A csatolmányból letölthető a cikk eredeti, német nyelvű változata.

Darvas Róbert különleges helyzetbe került 1947 után. Könyve külföldi sikere alapján pályája csúcsára jutott. Itthon viszont szinte mindent elveszített: nimbuszt, megjelenési lehetőséget, kapcsolatokat. És ő nem rendelkezett másik identitással, mint korábbi szerkesztő társai, Ferenczy György és Ottlik Géza, akik két területen is kivételes tehetséggel rendelkeztek. Darvas bridzsszakmája foglyává vált.          

Idén a 110 éve született Darvas Róbert előtt tiszteleg a Bridzsélet történelmi rovata. Most a világhírt hozó könyvéről esik szó: történeti kutatás eredményeivel egybekötött, erősen szubjektív recenzió következik. Hogyan keletkeztek és alakultak át az évek alatt a Right Through The Pack meséi?

Máris nagy nyeresége a magyar bridzsnek Négyesi Gyuri sportág váltása. A korábbi sakkozó, neves sakktörténész, tapasztalatait, kapcsolatait, új forrásokat bocsátott rendelkezésünkre a Darvas-életmű kutatásához, és ezek különleges eredményeket hoztak. Beszélgetésünket is váratlan bejelentéssel indítja. – Tisztában vagyok Darvas Róbert bridzsezői munkásságával, de nyilvánvaló, hogy ő sakkozóként született és halt meg.  

Ma 110 éve született Darvas Róbert. A Right Through the Pack (A pakli szemével) című könyvét Angliában a napokban is kiadják újra – ki tudja, hányadszor. A sikeres játékosra, bridzsfeladvány-szerzőre és -megoldóra, versenyrendezőre, bridzsszakíróra szakmai életrajzával emlékezünk.
 
 
 
 
 
 

1903. július 16-án, felvidéki földbirtokos családban jött világra harmadik gyermekként Deutsch Róbert. Apja Deutsch Antal, anyja Freyer Etelka. A fiú vezetéknevét, a kor névmagyarosítási divatjának szellemében hároméves korában Darvasra változtatták. Darvas Róbert ifjúkorát, iskoláit homály fedi. Trianon után szülőföldjét Csehszlovákiához csatolták, ő Budapestre költözött. Hogy mivel foglalkozott a 20-as években, azt csak találgatni tudjuk, azonban az valószínű, hogy elmerült a kávéházak, szalonok varázslatos világában, s így a kártya és a sakk játszhatta a főszerepet életében.

Történelmi rovatunk 2011 novemberében mutatta be a jeles bajnokunkhoz, Ferenczy Györgyhöz köthető bridzstechnikai megoldást. Azóta várjuk az olvasói leveleket a gyakorlati megvalósításokkal. Szerencsére az eljárás jól terjed a világban és működik a postaszolgálat is.