1931 decemberében jelent meg az első magyar bridzsperiodika, a Bridge Ujság. Mai, internetes utóda, a Bridzsélet egyebek mellett az első szám teljes fakszimiléjével emlékezik a nyolcvan évvel ezelőtti eseményre.
A 18 kép egy tömörített fájlban tölthető le innen.
„Számolva a mai kedvezőtlen gazdasági helyzettel, úgy szabtuk meg lapunk árát, hogy az az idegen bridgelapok árának nem is felét teszi ki. Ezt csak úgy érhettük el, hogy munkánkért nem számítunk anyagi jutalomra és hogy némi megtakarítást értünk el a lap anyagának beszerzésénél” – olvashatjuk a Bridge Ujság első, 1931. decemberi számában. A gazdasági környezet mintha mit sem változott volna az elmúlt röpke nyolcvan év alatt, de legalább amióta csak az interneten „vehető kézbe” a Bridzsélet, a lap anyagának beszerzése nem jelent nagy terhet...
Természetesen nemcsak maga a médium, a céljai is változtak. Az interneten szinte minden ismeretanyag elérhető, számunkra a 2010-es években inkább az információk szelektálása az érdekes, mintsem az olyan direkt tudásközlés, mint amilyen például a kontrakt bridzs szabályainak részletes közlése volt nyolcvan éve. Mindazonáltal a szerkesztők alábbi céljában semmi kivetnivalót nem találunk: „Munkánk és fáradságunk akkor nyeri el jutalmát, ha a magyar bridgezők tábora még erősebb lesz, és ha egy közeli szebb és jobb időben a Magyarországot látogató sok idegen bridgező bármely bridgeasztaltól azzal a meggyőződéssel kel fel: »Magyarországon jól és szépen játszanak«.”
1932-ben az áprilisi szám arról számol be, hogy húsvétkor megrendezték az első országos bridzsversenyt. 128 vidéki és 128 budapesti bridzsező indult a háromnapos csapatversenyen, „több mint 1500 néző jelent meg a verseny színhelyein, a Hungária-szálló termeiben”. Az első bajnok a Lipótvárosi Casino csapat lett.
A 32 oldalas havilap 80 fillérbe került. A főszerkesztő betegségét többször is mint a késedelmes megjelenés okát jelöli meg a lap. Szerencsére a jelenlegi főszerkesztő egészségi állapota nincs ennyire közvetlen hatással a Bridzsélet „megjelenésére”.
Kovács Gergely
A kontrakt bridzs magyar története – részlet Homonnay Géza A magyar bridzs krónikája című könyvéből
Magyarországon a kártyázás mindig nagy népszerűségnek örvendett, nem meglepő, hogy saját „magyar” kártyánk van _ami persze német_. A XIX. századi világban a whist, a rummy _römi_ és a canasta _kanaszta_ az előkelő úri szalonok és kaszinók világának kedvelt játékai voltak. A falusi előkelőségek – a jegyző, a pap, a tanító – tarokkozni jártak össze, míg a szegényebb portákon az alsóst, a snabszert és a máriást játszották előszeretettel.
Az I. világháború utáni időszak ezen a téren is jelentős társadalmi változásokat hozott. Csökkent a főnemesség és köznemesség társadalmi jelentősége, növekedett a polgárságé. Az ún. „úri” sportok, a bridzs, a tenisz, a lovaglás, az evezés, a vitorlázás egyre elérhetőbbé váltak a bárói vagy grófi címmel nem rendelkező polgárok számára is. Így a húszas évek szalonjaiban és kávéházaiban már egészen széles társadalmi rétegeket reprezentáló társaság „verte a blattot”, és az auction bridge népszerűsége is rohamosan terjedt. Igen, az auction bridge, hiszen a magyar kártyázók ekkoriban még csak ismerkedtek Vanderbilt találmányával, a kontrakt bridzzsel.
Csak mutatóba: 1931 novemberében az alábbi auction bridge versenyek voltak Budapesten: Országos Kaszinó háziversenye, Budai Polgári Kör párosversenye, Szigetklub szerencseversenye _szerencse, mert hogy nem azonos lapokat tartottak a versenyzők_, Egyesült Lipótvárosi Polgári Kör párosversenye, Ferencvárosi Torna Club teniszszakosztályának bridge versenye a Hungária Szállóban, Opera-szalon versenye, Szabadság kávéház szalonjának páros versenye, Bristol szálló szerencseversenye, Hungária Szálló Skerlec báró szalonjának versenye, Kovács kávéház bridgeszalonjának versenye, a Dunakorzó bridgeszalon versenye. Mindegyiken 40-60 pár vett részt, de kevés olyan pár volt, amely a felsoroltak közül több versenyen is játszott.
A pesti újságok szinte mindegyikének volt bridge rovata. Megérett tehát az idő a Magyar Bridzsszövetség megalakítására és egy szakfolyóirat kiadására. Mindkét esemény 1931-ben következett be, a Szövetség megalakulásra tavasszal, a Bridge Újság első számának kiadására decemberben került sor. Mivel ezen események egybeestek a kontrakt bridzs magyarországi elterjedésével, így az újonnan alakult szövetség, valamint az új folyóirat már alapvetően a kontrakt bridzs szervezeteinek tekinthetők, az auction bridge az elkövetkező pár évben szép lassan átadta helyét a kontrakt bridzsnek.
A Szövetség titkára, Vécsey László az alábbi sorokat írta az újság első számában a Szövetség megalakulásának apropójára:
„A Magyar Bridge-Szövetség
Akik a század elején Angliában jártak, hazajövet érdekes és mulatságos kártyajátékról meséltek. Meg is tanítottak bennünket az új játékra. A játék mulatságos volt, érdekes, rengeteg variációra volt lehetőség, sok kombinálgatásra adott módot, mennél jobban megismertük, annál jobban megszerettük.
A háború előtti időben már meglehetősen sokan játszották a bridge-et klubokban, magántársaságokban. A háború alatt a nyugodt frontszakaszokon is biztosan hódított tért, rohammal foglalta el az egyéb délutáni szórakozások biztosnak látszó várait.
A háborút követő esztendőkben a játék közkinccsé vált, a külföldön is, nálunk is mindenki megtanulta, mindenki játszotta, a bridge meghódította a világot. A bridge világnyelvvé lett. Alig hiszem, hogy lenne ma a földkerekségnek olyan pontja, ahol délután hat órakor ne tudna bármely idegen egy félórán belül bridgepartit találni. Később rájöttek a játékosok, hogy nem elég, ha ezt a játékot játsszák, ezt tudni kell és érdemes, mert mennél inkább belemélyednek, mennél inkább tudják, annál nagyobb az általa nyújtott szórakozás; – ezt meg kell tanulni! S azok, akik kezdték tanulni és tudni, azok rájöttek arra is, hogy voltaképpen nem is kártyajátékot játszanak, hanem egy igen érdekfeszítő elmesportot űznek.
Legyen valaki bármilyen nyelvtehetség, csak akkor tud valamilyen nyelvet szabatosan, ha a nyelvtant is tudja, ismeri a rendhagyó igéket. Áll ez erre a világnyelvre is. A bridge irodalma mind jobban fejlődött, a tudósok elméleteket fogadtak és vetettek el, a statisztikusoknak rengeteg dolguk akadt az elosztások vizsgálgatásával, a valószínűségek számításával; a matematikusok pedig az esélyek kiegyensúlyozásán dolgoztak.
De a játékosok tudásukat össze is akarták mérni azokkal, akik a megszokott partie-jukon kívül állanak, megkezdődtek a bridge-versenyek: először szerencse, majd tudományos alapon azonosan kiosztott lapokkal, majd eljött a nemzetközi versenyek ideje is.
Mint mindenütt a külföldön, s mint minden sportban, szükségessé vált egy központi szerv felállítása, amelynek az a feladata, hogy e sport szabályait megállapítsa, versenyeket rendezzen, versenyek rendezésével klubokat megbízzon, ellenőrizze a versenyeket, a szabályok alkalmazását; a nemzetközi kapcsolatokat felvegye és módot adjon a mi egészen kitűnő bridge gárdánknak arra, hogy tudásával és küzdőképességével a magyar névnek e téren is hírt szerezzen, a magyar elmésségnek és szellemi fölénynek ezen a világnyelven is szószólója legyen.
Ezen szükségességtől áthatva, tíz vezető-klubunk két-két kiküldöttje ez év tavaszán a Magyar Bridge-Szövetséget megalapította _ezekhez azóta számos egyesület csatlakozott_. Az alapszabályokat a magyar királyi belügyminiszter 132.601 -VII. 1931. rendeletével jóváhagyta.
Ezzel a Magyar Bridge-Szövetség sportszerű céljainak megvalósítására a működését meg is kezdette.
A szövetség bizottságaiban folyik a serény munka és bár korai lenne az, ha eredményekről beszélnénk, de meg kell állapítanom, hogy a Magyar Bridge-Szövetség az összes számottevő külföldi szövetséggel az érintkezést felvette és folytat baráti alapon együttműködést; az 1932. évi júliusban Hágában tartandó bridge-konferenciára meghívást nyert és annak számottevő tényezője lesz. Elfogadta és közzétette a hivatalos egységes magyar bridge-szabályokat, amelyek azonosak a British Bridge League szabályaival s amelyeknek alapján a bridge-játékosok nagy zöme világszerte játssza e játékot. Úgy belföldi, mint nemzetközi mérkőzések rendezésével fogja teljesítőképességének tanújelét adni.
Az Újság első száma a köszöntőkön kívül rögtön elméleti cikkeket tartalmaz a licitálásról és a konvenciókról, valamint az indító kijátszásról. Kezdő tanfolyamot indít, ismerteti a Vanderbiltnek vagy Portlandnak nevezett pontszámítási rendszert, tehát a kontrakt bridzs írásmódjának alapját, de a kezdőknek szóló részben azért még az auction bridzs pontszámítását tanítja. Rejtvényeket is közöl, valamint versenyeredményeket. Éppen a szám megjelenésekor zajlott le bemutató jelleggel az új, Vanderbilt-féle pontszámítással rendezett első hivatalos csapatverseny Magyarországon, melyet a Hajdú Miklósné, Kovács László, Klór László, lovag Taussig György csapat nyert meg.”
A fakszimile letöltéséhez a tárhelyet az Ecosoft biztosította, amit ezúton is köszönünk.
