Barion Pixel
HUEN

Kezdőoldal

Koltai Gábor - 2011. február 6.

Hogy is volt? – Bridzsmesék (II.): „Hívjál bármit!”

Kevesen lehetnek, akik a rádió „Ki nyer ma?” című zenei műsoráról ne hallottak volna. Mindig úgy kezdődött: „Aki kérdez…” – ez általában ugyanaz a személy volt, „Aki válaszol…” – ez meg mindig más. A Bridzsmesék cikkei is ehhez hasonlóan épülnek fel, most a sorozat második része következik.
Aki kérdezget, és közben kicsit felidézi a múltat is: ez általában én lennék
Aki tényleg emlékszik valamilyen jópofa partira, és azt elmeséli: ez most éppen a Kovács Misi, de majd biztos lesz más is.
Akiről szó esik az adott partiban, az meg szinte mindig más, ebben a cikkben megint egy már odafenn kártyázó nagy öreg: Widder Lajos, de lesznek olyanok is, akikkel még itt lent találkozhatunk.

Újból összejöttünk tehát, hogy a múltban turkálgassunk. Az előző alkalommal Misi az 1968-as ifi Eb előtti időszakból való történetet mesélt el, most felidézzük az ezt követő időszakot is. Az ifiedzések folytatódtak az Eötvös klubban – de már Dr. Cziffra András vezetésével. Kezdő koromban egy bennfentes ismerősöm levitt egy ilyen edzésre nézelődni, ott láttam először a Misit, aki ott nagymenőnek számított. Mindentudó barátom megmutatta nekem: „Nézd, az ott a Dumbovich!” Ebben a tévhitben maradtam elég sokáig, talán az 1972-es ifi Eb előtti időszakig, amiről szintén jó lenne felidézni pár történetet. Persze majd máskor, hiszen Misi a múltkor éppen egy történetet kezdett volna mesélni, amikor félbeszakítottam.

Szóval hogy is volt az a Lala bácsis történet, Misikém?

A történet kivételesen nem a versenyteremben játszódott. A hatvanas évek közepe-vége felé – tehát kezdő játékos koromban – néhány hozzám hasonló érdeklődővel együtt gyakran jártam a bridzsklubba kibicelni az ott játszó mestereknek. Ha jól emlékszem, a Royal szálló különterme volt a helyszín, ahol zömében mérnökök, ügyvédek, orvosok és persze maszek kisiparosok körében forogva egészítette ki szerény nyugdíját Lala bácsi, azaz Widder Lajos. _A képen Dr. Widder Lajos _jobbról_, a „magyar bridzssport örökös bajnoka” játék közben az első budapesti bridzsfesztiválon 1964-ben. Ellenfelei Vágó István és Balogh Albert _félig háttal_. MTI Fotó – Petrovits László_
Valamiért ekkortájt maradozott el a versenyasztalok mellől, de a klubban még mindig ő volt a sztár.

Az alábbi partiban éppen Lala bácsi partnere, egy sikeres orvos _és kevésbé sikeres bridzsező_ ellenjáték problémájának egyedi megoldását figyelhettem meg.

A licitet Észak 1 káróval kezdte, Dél 2 treff válaszára 2 pikket mondott, majd partnere 2 szanját megemelve bemondta az adunélküli gémet. A doktor úr a kőr királlyal indult, és leterült az asztal:


Lala bácsi ütött a kőr ásszal, és visszahívta a színt, ütött a kilences. A maradék két kőr ütés lehívására gyorsan sor került, Lala bácsi két kárótól, a felvevő a kőr bubitól és egy trefftől vált meg. Eddig könnyű volt, de mi legyen most? Hosszas töprengés következett, ami alatt először arra gondoltam, hogy trükkösen kis kárót vagy a káró bubit kellene hívni, aztán arra, hogy sokkal inkább pikket, hiszen a káró kettős impasszhoz talán nincs is két kézbemenetel. Egyébként is gyakran az a legjobb, ha hagyjuk a felvevőt, hadd bukja el a partit a saját terve szerint, és nem próbáljuk eltéríteni attól.

Sokáig állt a játék, Lala bácsinak egyszer csak elfogyott a türelme, és rászólt a partnerére:
– Ha nem tudsz dönteni, akkor hívjál bármit, mondjuk jobbról a negyedik lapodat!

A negyedik lap történetesen a treff kilences volt, a doktor úr engedelmesen felmutatva döbbenten kérdezte meg Lala bácsit:
– Ez nagyon nagy butaságnak tűnik, tényleg ezt hívjam?
– Hívjad csak, ha már megláttuk, különben még holnap is itt ülünk…

A teljes kiosztás ez volt :
A treffen kívül minden más hívásra teljesít a felvevő. A trükkös káró hívásokra akár négy káró ütéshez is juthat, de tulajdonképpen nincs rá szüksége, ugyanúgy játszhat, mintha pikk hívás következett volna. Csak a két káró magasfigurát kell lehívnia ahhoz, hogy Kelet beszoruljon a fekete színekben, és a treff dáma impassz megadásával a felvevőé legyen minden ütés. Egyedül a treffbe hátulról való belehívás a jó, ami elveszi az átmenetet a beszorításhoz.

Lala bácsi tudta, hogy treffet kellene hívni, de hogy véletlenül talált bele a partnerének adott tanáccsal, vagy ismerte a lapösszerakási szokását – ezt akkor nem kérdezte tőle senki, de nekem van egy gyanúm…

Bizony, akkoriban a zsugások nagyon figyelték , hogy honnan húzod ki a lapod. Ha ügyes voltál, át is verhetted őket. Ilyen történeted is van?
Persze ez buta kérdés volt, Misinek majdnem mindenről és majdnem mindenkiről van története.