Kezdőoldal

A II. világháború vége felé hazánk felett megjelentek az amerikai légierő bombázói is. Szórakoztató, hogy ma már erről a szóról más jut a férfiak eszébe. Jó lenne, ha ez így is maradna. A Liberatorok azonban bombák ezreit eresztették ránk. Az egyik gépet Lewis Lawrence Mathe irányította. Parancs, az parancs: Lewis kénytelen volt a bombákat szülei őshazájára potyogtatni. Ugyanis Lew szülei Debrecenből vándoroltak ki a század elején az Egyesült Államokba, de ő kitűnően beszélte szülei anyanyelvét, annak ellenére, hogy már New Yorkban született 1915-ben.

A háború véget ért, Lew folytatta profi bridzsversenyzői pályafutását. Ingatlanok közvetítésével is foglalkozott, habár erre nem sok ideje lehetett. Az összes nagy hazai versenyről van győzelme, de ezen kívül Bermuda-kupát nyert 54-ben Monte Carlóban, és később három ezüstérmet is szerzett világbajnoki aranya mellé. Erőszakos, rámenős játékos volt. Sokszor felülbírálta partnerét, szerette irányítani a licitet. „One man team in a partnership game” – írta róla egy sportlap. Tudását pályatársai nagyra tartották, a Big Lew becenév is ezt igazolja. Elrepült harminc év, és 1975-ben Big Lew újra repülőre ült. A Liberator időközben elavult, így inkább egy Boeing utasszállítót választott. Úticélja Balatonalmádi volt, ahol bridzsversenyt rendeztek.

Feleségével, Eugenie-vel érkezett Balatonalmádiba a Budapesti Bridzs Egyesület meghívására. Akkoriban négy napig tartott egy verseny, két nap csapat és ugyanannyi páros. De Lew nagy fellépése a kettő közé esett. Az Auróra Szálló konferencia termében, ugyanis mindenki hallani akarta, mi történt a világbajnokságon az olaszok ellen, amikor a Facchini–Zucchelli pár csalt. A történelmi körülményekhez tartozik, hogy akkoriban az amerikaiak általában kikaptak a Belladonna által vezetett olasz csapattól. Az amerikaiak csalást sejtettek. Be is vezették a szkrínt, de ez se tűnt elég hatékonynak. Az 1975. évi világbajnokságon aztán vizslató szemek követték az olaszok minden mozdulatát. Az említett pár gyakran használta a lábait, időnként az asztal alatt összeérintve azokat. A csalás nyilvánvaló volt, de a kód megfejtésre várt. A zsűrik által végzett elemzés biztatóan haladt, de hősünk, Lew, aki akkor éppen az amerikai bridzsszövetség, az ACBL elnöke volt, felháborodásában berohant a versenyterembe, széthúzta az asztalokat és leleplezte az illegális összjátékot. Az olaszok megszégyenültek, de a kód ismeretének hiányában a hatékony fellépés ellenük elmaradt. Az amerikaiak a visszalépést fontolgatták, amikor Belladonna felajánlotta, hogy a másik két párral fejezik be a döntőt. Győztek… Így Lew drámai fellépésének egyetlen kézzelfogható eredménye a lábszkrín bevezetése volt. (Lew és Eugenie Salgó Gáborral, a BBE nemzetközi felelősével  – balra – az Intercontinental szálló teraszán – Fotók: Villányi Ágoston albumából)

Almádiban Lew-t és feleségét a Taurus csapatába kooptáltuk. Próbáltam ellesni a világbajnok titkát. Az egyik meccsen a 3 szan elleni természetes indulás elvette a felvevő egyetlen fogását a színben. Maradt egy impassz a kilencedik ütés eléréséhez. Ez nem ült, a mieink megbuktatták a gémet. A másik asztalnál Lew felvevőként azonos indulás után az ászt kiadva, magasra játszott egy mellékszínt és teljesített miután az indulás színében 4–4 volt az elosztás az ellenvonalon. Érdeklődve kérdeztem, miért játszott így? „Tudod, ötös színből nem gondolkoznak annyit indulás előtt” – válaszolta. (Gábor, Lew és a budai panoráma)

A 44 csapat között számtalan külföldi indult, és a házaspárt boldoggá tette, hogy nagy hajrával és kis szerencsével, megnyertük a versenyt.

„Eleinte a Taurus nem szerepelt fényesen, és félidőben a mezőny közepe táján tanyázott 29 ponttal. Ekkor egy fiatal svéd csapat 46 ponttal állt a mezőny élén. A hajrá kezdetekor, a 12. forduló előtt a svédek tetemes előnnyel vezettek, és előnyük alapján gyakorlatilag már megnyerték a versenyt, mert a hátrányunk 8 pont volt. A hattagú Taurus csapatban a kimaradás sora éppen a házaspárra esett, az idő éjfél felé járt, és bizonyosra vettem, hogy Mathe-ék nem várják meg a forduló végét. Elsők nem lehetnek, és sok évtizedes pályafutásuk számos sikere után mit érdekelné a világbajnokot és párját, hogy alkalmi csapata a magyar bridzsfesztiválon hogyan végez? (Pillanatkép az 1975. évi balatonalmádi versenyről. Előtérben balról jobbra: Kovács Zoltán, Villányi Ágoston, Lew Mathe, Eugenie Mathe háttal és Lévai János. Az asztalszám aligha véletlen. A háttérben sok ismert versenyző – a megfejtéseket a Bridzsélet FB-oldalára várjuk.)

Minden másként történt. A Taurus 9–l-re győzött, az addig kitűnően játszó fiatal svédek pedig 10–0-ra kikaptak a csehszlovák csapattól. Az utolsó forduló eredményszámításánál mind a hat „Taurus” jelen volt: nem hiányzott a két Mathe sem, nem adták fel a reményt és távolról sem voltak közömbösek az eredmény iránt. Senkinek nem hinném, amit saját szememmel láttam: Eugenie a könnyeivel küszködött, férje arca pedig ragyogott a boldogságtól.” (Villányi Ágoston beszámolója alapján.)

Ez is biztosan szerepet játszott abban, hogy Lew összes életrajzában a nagy sikerek mellett szerepel: az Európai Nyílt Csapatbajnokság (Balaton) győztese. Így most, a kutatás során tudtam meg, hogy 1975-ben Európa-bajnok lettem. Ahogy Kovács Zoli, Lévai Jancsi és Kovács Misi is. (Mr. Mathe mutat valamit a lapjában Mrs. Mathénak)

A sikerhez vezető útról egy Mathe-játszmát Kovács Zoltán révén annak idején a Bridzsélet is közölt. (A játék a Next gombbal követhető.)

A zárt teremben a Taurus felvevő káró indulásra könnyen teljesített 4 pikket (a licitek nem maradtak fenn). Kiengedte a kárót a királyhoz Keletnek, aki – a legélesebb ellenjátékot választva – visszahívta a színt. A felvevő kőrrel kézbe jött, hogy adu impasszt adjon, az asztal pikk bubiját Kelet kihagyta. Káró ász az asztalról (hátha el lehet dobni egy treffet), Kelet adut tesz, Dél felüllopja és újabb aduhívással már szürre játszik. Ez nem megy, mert Nyugat nem ad, de az adu ász és kőr lopás segítségével kétszer tudja az asztalról impasszra hívni a treffet és tízet üt.

A nyílt teremben is 4 pikk a felvétel.

Indítás a káró hetes (páros lapszámú színből felülről a harmadik – a „12-es szabály” szerint), a felvevő itt is elengedi, de habozás nélkül így tesz Kelet is. Adu impassz – úgy látszik, ez is sikerül. Kőrrel kézbe, ismét adu, kiderül az elosztás. Üt a pikk ász az asztalon és ismét kőr, hogy meg lehessen még egyszer adni a „jó” káró impasszt. Kelet üt, lehívja mindkét aduját és a felvétel összeomlik. A felvevő a káró ászra vesztő kőrjét dobja, Mathe pedig a treff királyt(!), nehogy végállásba kerüljön. De Dél kettőt kiad, mert Nyugat másodlagos treff dámát és egy kárót tart a végjátékban. Kelet szellemes, bátor játéka lebeszélte az óvatlan felvevőt a nyerő kettős treff impasszról.