Kezdőoldal

Sajnálatos tény, de a legjobb hazai sportenciklopédiák sem térnek ki a magyar bridzs kiválóságainak dicső tetteire. Ezért történelmi rovatunk munkatársai hozzáláttak a könnyűnek nem mondható feladatnak, lexikonszerkesztőséget hoztak létre, ahol szívesen látnak szerkesztőket akár egy-egy szócikk megírására is. Ezúttal a budapesti Európa-bajnokság tiszteletére, eddigi munkájuk rövid előzeteseként, közre adjuk Európa-bajnokainkról összegyűjtött adatokat. Ők a magyar bridzs kezdő tizenegye. (1938, Oslo – az egyetlen ma kézzel fogható Európa-bajnoki cím, Ferenczy György hagyatékából)

Alpár Imre
Budapesten született 1899. július 4-én, Londonban hunyt el 1953 szeptemberében. Édesapja Altmann Sámuel magyar királyi posta- és távírótiszt (1912-ben magyarosítottak Alpárra), édesanyja Holländer Sarolta. Értékpapír kereskedelemmel foglalkozott egész életében. 1939-től élt Londonban.

A bridzsben csodagyereknek tartották. Feltűnése után hamar tagja lett a legendás FÉSZEK-csapatnak. A válogatottal 1934-ben bajnok, 1935-ben, 1936-ban és 1937-ben ezüstérmes az Európa-bajnokságon. Négyszeres országos/budapesti bajnok. Az 1935-ös éves ranglista 7. helyezettje. Nagy-Britannia mesterpárosversenyének győztese 1946-ban.

Bokor Imre
Budapesten született 1899. február 21-én, Sydneyben hunyt el 1972. február 23-án. Édesapja Bokor Gyula híres pesti orvos, édesanyja Stern Katalin. Érettségi után tanulmányokba kezdett a Budapesti Orvostudományi Egyetemen, majd kereskedelmet tanult. Felesége családi vállalkozása révén szőrmekereskedelemmel foglalkozott. Ausztráliába települt ki családjával 1957 márciusában, itt könyvelőként dolgozott.

Az első világháború alatt, Vittorio Veneto közelében, a lövészárokban kezdett bridzsezni. Nem tudta, mekkora a tét, végül nyert némi pénzt, felbátorodott, és tovább játszott. Beceneve Sumi (az eredeti beceneve, Imus fordítva). A válogatottal 1938-ban Európa-bajnok, háromszoros országos/budapesti bajnok. Az 1935. évi ranglista 14. helyezettje. Sydneyben bridzsklubot nyitott 1958-ban.

Cohen Rafael
Anyakönyvileg Kochen, a versenybridzsben Cohen, de a 30-as években rövid ideig Csontos, majd Korányi néven is szerepelt. Pancsován született 1893. december 18-án, Budapesten hunyt el 1984. december 30-án. Édesapja Kochen Izsák Éliás, édesanyja Amar Rachel. Pancsován tett érettségit, utána Budapesten könyvelő, majd az Atheneum nyomdában üzletszerző és kalkulátor, később kiskereskedő lett. Többször nősült, második felesége, Décsi Irén válogatott bridzsező.

Ottlik Géza szerint a „verhetetlen magyar válogatott kapitánya”, míg Widder „Rómaként” említi, mert véleménye megkérdőjelezhetetlen volt a bridzsasztalnál. A háború előtt a FÉSZEK-csapat tagja volt. Barátai Rafinak szólították. A válogatottal 1934-ben bajnok, 1935-ben, 1936-ban és 1937-ben ezüstérmes az Európa-bajnokságon. Nyolcszoros országos/budapesti bajnok. Az 1935. évi ranglista 6. helyezettje. A háború után szövetségi kapitány, a „válogatott licitrendszer” kidolgozója. Egyike a magyar bridzssport örökös mestere cím viselőinek.

Décsi László
Budapesten született 1909. június 13-án, Brazíliában hunyt el 1972-ben. Édesapja Décsi Győző, édesanyja Ellinger Gizella. Érettségi és a kereskedelmi főiskola elvégzése után 1928-tól a Rimamurányi Rt. tisztviselője, 1936-tól főtisztviselő. 1947-től haláláig Brazíliában élt.

A válogatottal 1934-ben bajnok, 1935-ben és 1937-ben ezüstérmes az Európa-bajnokságon. Az 1937-es, budapesti világbajnokság vegyespárosversenyének harmadik helyezettje Berger Alice-szal. Négyszeres országos/budapesti bajnok. Feljegyzések szerint 1936-ig 72 nagy bridzsversenyen vett részt, melyeken 35 első, 15 második és 5 harmadik díjat nyert. Az 1935-ös éves ranglista első helyezettje. A háború előtt a FÉSZEK-csapat tagja volt.

Dél-Amerika kontinensbajnokságain négyszer képviselte Brazíliát, egyszer, 1955-ben Eros Amarallal győzött; négyszeres brazil csapatbajnok. Elismerten nagy szerepe volt a világbajnoki címig jutó brazil válogatott felkészítésében.

Ferenczy György
Budapesten született 1902. október 8-án, itt hunyt el 1983. július 28-án. Édesapja Fischer Emil, édesanyja Hönich Johanna. Zongoraművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zongoratanszékének vezetője volt. Változatos életéről halála után megjelent memoárkötetében számolt be.

A válogatottal 1938-ban bajnok, 1935-ben és 1936-ban és 1937-ben ezüstérmes az Európa-bajnokságon. Tízszeres országos/budapesti bajnok. Az 1935. évi ranglista 2. helyezettje. Korának egyik legismertebb, közkedvelt bridzsezője. A bridzsújság szerkesztője, napilapok tudósítója több Európa-bajnokságról, egy ideig az Esti Kurir bridzsrovatának vezetője, ifjúsági kapitány volt. Nevéhez több újítás fűződik, ezekről Ottlik Géza is beszámolt hazai és az amerikai szaklapokban, bridzskönyvének egyik központi alakját (George, a zongorista) róla mintázta. Egyike a magyar bridzssport örökös mestere cím viselőinek.

Keleti Andor
Budapesten született 1901. május 31-én, itt hunyt el 1983. március 25-én. Édesapja Keleti Lajos magyar államvasúti hivatalnok, édesanyja Weiner Cecilia. Származása miatt a háború alatt munkaszolgálatra vitték, utána állítólagos szállodatulajdonosként kitelepítették. Ezen intézkedés ellen a korszak nagy művészei tiltakoztak. Vargabetűktől sem mentes életében így lehetett szállodaigazgató és portás is ugyanott.

A háború előtt a FÉSZEK-csapat tagja. A válogatottal 1934-ben bajnok, 1935-ben, 1936-ban és 1937-ben ezüstérmes az Európa-bajnokságon. Négyszeres országos/budapesti bajnok. Az 1935. évi ranglista 5. helyezettje. Egyike a magyar bridzssport örökös mestere cím viselőinek.

Klór László
Budapesten született 1901. május 7-én, munkaszolgálatban (Bruck an der Leitha) pusztult el 1945 márciusában. Édesapja Klór Samu kereskedősegéd, édesanyja Weisz Jozefin Paula. Foglalkozása könyvelő.

A honi bridzssport beindulásától kezdve élversenyző, a háború előtt a FÉSZEK-csapat tagja volt. A válogatottal 1934-ben és 1938-ban bajnok, 1935-ben, 1936-ban és 1937-ben ezüstérmes az Európa-bajnokságon, ebben a vonatkozásban a legeredményesebb magyar bridzsező. Hatszoros országos/budapesti bajnok. Az 1935. évi ranglista 3. helyezettje.

Leitner Ferenc
Aradon született 1894. július 28-án, Budapesten hunyt el 1959. augusztus 3-án. Édesapja Leitner Ernő, a gyerekmenhely főorvosa Aradon, édesanyja Haag Mária. Kezdetben a Magyarság kiadóhivatalának egyik vezetője volt, majd bankokban dolgozott, 1945-ben a Budakalászi Textilművek alkalmazottja volt.

A Magyar Bridzs Szövetség egyik vezetője, az Országos Magyar Bridzs Club igazgatósági tagja, majd társelnöke, a vidéki ügyek intézője volt. A válogatottal 1934-ben Európa-bajnok, kétszeres országos/budapesti bajnok. Az 1935. évi ranglista 8. helyezettje. Bridge címmel írt 1932-ben megjelenő könyve az első modern, már a Portland-szabályokra épülő szakkönyvnek számít.

Pór Andor
Mezőkászonyban született 1909. február 16-án, a második világháború alatt munkaszolgálatban (Kópháza) pusztult el. Foglalkozása magántisztviselő.

Az ifjúsági válogatottban tűnt fel, majd Kovács Lászlóval nyílt párosvilágbajnoki címet szerzett 1937-ben a budapesti világbajnokságon. A válogatottal 1938-ban Európa-bajnok. Ugyanebben az évben a vegyespáros-csapatbajnokság győztes egységének tagja.

Widder Lajos
Bárczán (Abaúj Torna vármegye, ma Kassa része) született 1893. május 17-én, Budapesten hunyt el 1979 augusztusában. Édesapja Widder József, édesanyja Feldmann Berta. Jogot végzett ügyvéd volt, de nem sokat praktizált.

A válogatottal 1938-ban Európa-bajnokságot nyert, tizenháromszoros országos/budapesti bajnok. A háború után két szakkönyvet írt, több éven át vezette az akkor egyetlen bridzsrovatot a Füles rejtvénymagazinban. Nevéhez fűződik a rövid ideig népszerű Stop-rendszer kidolgozása. Barátai Lalának szólították.

Zichy Ede
Angliában, Eastbourne városában született 1908. június 13-án, Londonban hunyt el 1984. december 30-án. Édesapja zichi és vásonkeői gróf Zichy Béla Mária Rudolf a Magyar Királyi Autóklub egyik alapítója, édesanyja Mabel Elizabeth Wright, aki szülőföldjén akarta megszülni gyermekét. Önéletrajzában (London, 1974) bohémként, a nők bálványaként jellemzi önmagát. Volt autó- és bridzsversenyző, színész (négy filmben is szerepelt), fényképész, filmgyári igazgató, filmgyári producer. Keresztneve a Teddy becenév magyarosításából ered.

A válogatottal 1938-ban Európa-bajnokságot nyert. Kétszeres országos/budapesti bajnok.