Kezdőoldal

– Ugye emlékszel, Mester, Tükör Lajosra, aki kétszeres háztulajdonos volt, mikor hat évvel ezelőtt megtanult bridzsezni. Szerette a játékot, de tehetségét felülmúlta hiúsága és ez az aránytalanság lett élete drámájának mozgatója. Talán hosszú évtizedeken keresztül elbridzsezgethetett volna két házából, ha a végzet nem küldi el hozzá a megpróbáltatás játszmáját.

Lajos bellben volt, az ellenfél mansban, te voltál, Mester, a partnere, amikor ő maga osztotta életének sorsdöntő játszmáját.

Lajos Dél helyén 2 treffel indított, Te Észak helyén először negatív választ adtál, majd pikket licitáltál és az 5 szanzadu felvételnél kötöttetek ki.

Nyugat a kőr tízessel indított, az asztal kárót dobott, Kelet átütötte az ásszal és a kőr hármast hívta vissza. Dél ütött a dámával, az asztal kárót dobott ismét. Lajos most természetesen pikkhez nyúlt, lehívta a királyt, Kelet kárót dobott, a hármast. Kellemetlen! Lajos lehívta a treff ász-királyt, esett Nyugat dámája. A helyzet e pillanatban:

Odahaza van már négy ütés és még ötöt biztosan ígérnek a magas lapok. (Az első ábrán a Next gombbal követhető végig a lejátszás – a szerk.) Lajos most lehívta a káró ászt. Nyugat kellemetlen helyzetbe került. Ha ütésbe jön, a pikk hívása biztosan rossz, kőr hívása valószínűleg. Bedobta a káró királyt. Így Lajos hozzájutott a tizedik ütéshez is és elhatározta, hogy egy bukással hazaviszi ütéseit. Le akarta hívni a pikk dámát, de véletlenül mellé nyúlt és engem, a Kőr Nyolcast játszott ki. Nyugat gyorsan átütötte a kilencessel. Lajos már hiába is próbálta volna visszavenni a lapot, inkább nyugodtan játszott tovább. Nyugat kőrt hívott (az asztal pikket dobott). Lajos ütött a királlyal, lehívta két pikk ütését, és Kelet kivédhetetlen kényszerdobásba került a treff és káró színek között. Kárót dobott, de az asztali treff bubi és a két kézi káró által teljesített Dél.

Semmi baj nem származott volna a dologból, ha nem te vagy, Mester, Lajos partnere, aki így szóltál:
– Bravó, Lajos! Nagyszerűen játszottál. A kőr nyolcas hívása a hetedik ütésben szenzációs volt. Ha ez alkalommal bármely más lapodat játszod, kivédhetik a teljesítést. Csak kényszerdobásra építhettél, és ennek keresztülviteléhez egyszer el kellett veszíteni az ütést, különben nem jött volna ki a szoros végállás. Hiba lett volna a pikk dáma lehívása után a kőr nyolcas tempót alkalmazni, mert káró visszahívás Kelet részéről a kényszerdobáshoz szükséges utolsó kézi átmenetet venné ki. Épp így hibás a pikk ász előzetes lehívása Kelet treff visszahívása miatt.

Még ennél is érdekesebb az a változat, ha Nyugat nem dobja be a káró ászba a királyát. Lajos akkor is teljesíthet. Kis kárót hív, Nyugat üt a királlyal és csak pikket (ami közvetlen ütésvesztés) vagy kőrt hívhat. Ha a kőr kilencest hívja, Kelethez tolódik a kőrfogás, aki a káró dáma és pikk ász, majd pikk dáma lehívása után a treff és kőr színek között kényszerdobásba kerül. Ha Nyugat a káró király ütésnél kis kőrt hív, magára vállalja a kőr fogást a nyolcas ellen és a káró dáma, treff bubi lehívására saját maga kerül kőr-pikk kényszerhelyzetbe.

Az asztal dobásai oly módon igazodnak a játékhoz, hogy kis kőr hívásra treffet, kőr kilences hívásra pedig pikket kell dobni.

Érdekes a játszmában a kőr nyolcas szerepe. Az egyetlen helyes ütéskiadó lap volt, amint Lajos is felismerte, másrészt pedig kényszerdobási fenyegető lap egyszer Kelet, egyszer Nyugat ellen.

Megjegyzem, hogy a játék első része úgyszólván pontosan elárulja az ellenlapok helyzetét, a gyönyörű végjátékra tényleg rá lehetett játszani. Bravó, Lajos!

Te, Mester, befejezted elemzésemet, Lajos pedig szilárd öntudattal szólt:
– Mint láthatjátok, meg is játszottam a gyönyörű végjátékot.

A te bűnöd, Mester, hogy a játszmát a Daily Napló leközölte és megdicsérte. Ez volt a katasztrófa. Többen gratuláltak Lajosnak, ki szentül elhitte, hogy kitűnő bridzsező és ért a kényszerdobáshoz, a bridzs legfinomabb technikai fogásához.

Ettől kezdve mindent kényszerdobásra játszott. A legegyszerűbb partikat elrontotta és csak néha, csak nagy nehezen sikerült kilenc ütést csinálnia abban a partiban, amelyben terített tíz ütés volt.

Partnerei sokat bosszankodtak, de a fizetésnél minden bánatukat elfeledték, mert kivétel nélkül mindig Lajos fizetett. Néhány esztendő alatt azután kényszerült volt házait is dobni…

A Kőr Nyolcas befejezte elbeszélését.

Másnap délelőtt véletlenül találkoztam Lajossal az utcán. Sovány és kopott volt. Beszélgettünk. Szó került a régi szép napokról, az ő híres játszmájáról is, és én megkérdeztem a tegnapi mese hatására:
– Mondd meg nekem Lajoskám, de őszintén, diszkréciómban bízhatsz, tudatosan játszottad te azt a kényszerdobást?

Fölvetette a fejét és szúró tekintettel nézett a szemembe.
– Az a te legnagyobb hibád, Róbert, hogy azt hiszed, csak te tudsz bridzsezni. Pedig te se, pedig más is… – megfordult és faképnél hagyott.

Hetekkel később egyik bridzsbarátom lelkendezve mesélte:
– Hallottad! Szegény Lajos!
– Mi történt vele?
– Munkakönyvet váltott és dolgozik!