Amikor beléptem a Lila Pingvinbe, már ott ült az asztalomnál a Treff Hármas és nagy elmélyedéssel olvasta a sportlapot. Komikus volt ez a pici emberke a nagy székben, kezében az újságlepedővel.
– Szervusz, kisöcsém – szólítottam meg.
Felkapta a fejét, elvörösödött. Szokatlan látvány volt, amikor a treff színjelek egyszerre piros színben voltak láthatók. Nyilván bántotta a lekicsinylő megszólítás és pulykadühhel felelt:
– Szervusz, kisbátyám!
Távol állott tőlem, hogy vendégemet megsértsem, siettem kiengesztelni.
– Ne haragudj, kérlek, nem akartalak megbántani. De mondd, miért olvasod a sportlapot, azt hittem, a bridzs érdekel, miért nem bridzsújságot olvasol?
– Haragszom a bridzsújságokra és különösen a napilapok bridzsrovataira. A kis lapokat x-ekkel jelölik meg számok helyett a leírásokban, diagramokban. Durva és érzéktelen eljárás ez, mert kétségtelen, hogy minden kis lap egy-egy független egyéniség, egyéni képességekkel, jellemmel rendelkezik. Még közülünk a legkisebbik sem quantité négligeable. Jól tudom, nagyon pici kis lap vagyok. Tudom, a treffeket lenézik, de eljön még a mi időnk, én majd becsületet szerzek nevünknek. Bántja érzékenységemet, hogy egy személytelen x-szel jelölnek és bárki összecserélhet akár a Treff Kettessel is. Ég és föld a különbség kettőnk között.
– Ne túlozz, kedvesem – mondtam tárgyilagosan.
– Egyáltalán nem túlzok. Figyeld csak meg a következő kiosztást, tökéletes felsőbbségemet a Kettessel szemben.
Dél 3 szanzadut játszik. Gazdám, Nyugat a treff bubival indított; az asztal takarta a dámával, Kelet a királlyal, Dél ütötte az ásszal. A kőr dáma hívás következett, amit Kelet ütött az ásszal. A treff nyolcast hívta vissza, Dél fedte a kilencessel, Nyugat, az én tiszteletreméltó gazdám ütötte a tízessel. Bölcs gazdám gondosan figyelte a treff szín lapjait és tudta, hogy még a hetes és a kettes hiányzanak. A treff hatost játszotta ki, az asztal ötöse esett, Dél ütött a hetessel, és így én, a Treff Hármas lettem a szín legmagasabb kártyája a kettessel szemben. (A Next gomb segítségével követhető a lejátszás – a szerk.)
Nyugat később ütésbe került és lehívott engem, ezáltal elbuktatva a felvételt.
Szanzadu játékban, tehát semleges talajon szabályos birkózásban győztem le a treff kettest. Nem mint egy kis lap, mint egy felmagasított tizenharmadik érvényesültem. A kiosztás annyira kiegyensúlyozott, hogy a felvevő bukását az az erőkülönbség okozta, mely köztem és a kettes között fennáll. Ha Délnél lettem volna, semmiféle ellenjátékkal nem buktatható a parti, így viszont semmiféle felvevőjátékkal nem lehetett teljesíteni. Például ha a felvevő az első ütésben az asztalon nem fedi a bubit, Kelet sem fed, Dél üt az ásszal. Kelet, midőn először ütésbe kerül, kárót hív vissza, Nyugat később átadja Keletnek treffel az ütést, aki ismét kárót hív, és így káróban fúrják ki a buktató ötödik ütést.
Amikor Dél elbukta a játszmát, partnere veszekedni kezdett vele:
– Csupa hazárd licited van. Nem tudod értékelni lapod erejét. Nincs szükségem ezekre a bukásokra, vedd tudomásul.
Dél halk melankóliával távolba révedező szemmel válaszolt a filippikára.
– Teljesen igazad van, licitem hazárd volt, beismerem. De ha a treff kettes helyett hármasom lett volna, a licitem ugyebár jogos? Légy szíves, taníts meg erre a licitrendszerre.
***
Férfiasan kezet szorítottam a Treff Hármassal és gratuláltam bajnoki sikeréhez. Boldog pirulással válaszolt:
– Örülök szavaidnak, tudtam, hogy e rideg és ostoba világban csak nálad találok megértésre. És megkérlek téged, a jövőben, ha rólam van szó, ne írj személytelen x-et.
– Nézd csak, a személytelenség nem mindig hátrányos. Például ha hátat fordítasz, akár a pikk ásszal is összecserélhetnek…