Kezdőoldal

Épp most jövök a bridzsklubból, és melegében elmondom, amit ma tapasztaltam. Már záróra felé közeledett az idő, amikor a komornyik Kelet úrhoz lépett, hogy kasszírozzon:
– Mi volt, kérem?
– Volt 5 pikkem a kilences-nyolcassal…

Hát az ilyen szórakozottságot a bridzs nem tűri. Szemfülesnek kell lenni, ravaszkodni és védekezni a ravaszságok ellen.

Sokat olvasom a bridzsrovatokat és -folyóiratokat. Ezek tulajdonképpen hamis képet nyújtanak, állandóan fenomenális játszmákat mutatnak be, mintha csak mindenki tökéletes bridzsmester volna. A valóság pedig az, hogy a játszmák legnagyobb részében tenger hiba történik. Vajon a rossz játék nem érdekelné a közönséget? Nagy tévedés. Abban is van báj, a rossz játékból is fejlődnek ki érdekes helyzetek.

Elmondom most azt a partit, amely ma éjjel a klubban a fenti incidens után zajlott le. E játékban a felvevő tervszerűen az ellenfél hibájára, Kelet álmosságára épített. Két bázisa volt. Az emberi ostobaság és én, a Pikk Kilences.

Általános bellben Kelet–Nyugatnak 80 részírása van (vagyis a partiban nem kell magasra törnie, ez magyarázza a vonal visszafogott licitjét – a szerk.):

Nyugat a treff dámával indított, Kelet örömmel látta, hogy a királya magasodik, eszébe se jutott a partner dámáját fedni, Dél ütött az ásszal. Kőr lopással az asztalra ment, most került sor az aduzásra. Hinni lehet Nyugat pikk felüllicitjének, eszerint Keletnél a pikk király-tíz-nyolc van, ami egy ütést reprezentál. Igen ám, de Kelet álmos és ebben bízva a felvevő késedelem nélkül kis pikket hívott az asztalról. Kelet automatikusan a nyolcast tette bele, amit Dél ütött általam, a Pikk Kilences által. Most már lenyelte Kelet pikk fogását. A megmaradó védett király befogható. Ha az asztal kis pikk hívásába Kelet a tízessel ment volna be, kiesett volna az ász és Keletnek a király ütés után még megmaradt volna a nyolcasa, amit káró lopásra használhatott volna fel. A felvevő megkockáztatta ezt, helyesen értékelte Kelet játékának értéktelenségét.

A felvevő most újból kőrt lopott az asztalon és a pikk dámát hívta. Kelet fedte, ütött a pikk ász. Kis káró következet kézből. Veszélyes játék ugyan, de a veszélyt vállalni kellett a játék tempója érdekében. Nyugat nem ütött be, és a káró bubi ütött az asztalon. A felvevő lehívta a pikk bubit, majd kárót hívott. Nyugat került ütésbe, treffet hívott vissza, amit Kelet ütött a királlyal. Nem volt egyebe, mint kőrje, hívására Dél eldobta treffjét és az asztal aduval ütött. Káró hívás következett, ez az ütés még Nyugaté, de a többi a felvevőé.

Észak–Dél csak két káró és egy treff ütést adott ki, megcsinálta a 4 pikket, melyben jó ellenjátékkal háromszor kellett volna bukni. Annál nagyobb örömükre szolgált ez, mert a lapok összevetése után kiderült, hogy a Kelet–Nyugat vonalnak terített 6 kőrje volt a kiosztásban.

Az ellenfél így megnyerte a robbert és Nyugat rezignáltan aposztrofálta partnerét:
– Tudja, kedves Kelet úr, mennyivel olcsóbban aludnék ön a Hotel Ritzben, mint itt a bridzsasztalnál?