A köznyelvben közismert a sakkvakság fogalma, amikor egy témában gyakorlott személy az általában jól bevált sémáktól nem tud szabadulni, így nem veszi észre a jobb megoldást, amit egy kívülálló talán könnyebben meglát. Hasonló persze bridzsezőkkel is megtörténhet. Ilyesmiről szól a heti összefoglaló első partija.
17. leosztás
Szerintem a legtöbb bridzsjátékos első gondolata az asztal leterülése után pikk indítás esetén, hogy a magas kőrökre pikkeket dob, aztán majd kezd valamit a minorokkal. Mivel utoljára van a felvevő az asztalon, ezért a treff _és nem a káró_ impasszt kell megadnia. A káró színben korlátlan közlekedés esetén a legjobb játék a megismételt impassz, de ez csak kicsivel jobb játék az ász lehúzásánál. Összességében az utóbbi jó bármilyen 2–2, valamint szingli figura ellen, míg az előbbi sikeres, ha Északnál van legalább egy figura. A két színkezelés közötti különbséget nézve az ász lehúzása nyer a hátsó király-dáma, míg az impasszok az elöl lévő KQx_x_ esetén.
De jó-e egyáltalán az alapkoncepció, hogy a kőrökre dobjunk pikkeket? Igazából így a két nagy lapunkra csak egy vesztőt dobunk el, hiszen a harmadik menet pikket el is lophatjuk. Sokkal jobb, ha a kőrökre inkább a bizonytalan státuszú treffeket dobjuk el, és kiadunk egy pikket, egyet meg lelopunk, így ráadásul hozzájutunk egy pluszátmenethez, hogy az aduszínt optimálisan kezelhessük.
Akik ezt így szépen végiggondolták, azok bizonyára csalódottan vették tudomásul, hogy aduból mindenképpen ki kell adni kettőt _a siker esélye 76%_, viszont a treff impassz ült volna és a szín 3–3 volt _a siker esélye 18%_, így a nyerő treffeket sikerült eldobni.
19. leosztás
A legtöbb helyen Észak játszotta a szlemet kőr tízes vagy kilences indításra, ami sokat segít a felvevőnek, hiszen most már úgy is érdemes az asztalról a bubit tennie, hogy tudja, hogy ezt fedni fogja a dáma. Ezzel ki is dolgozta a tizenegyedik ütést, és még adhat treff impasszt, vagy játszhat végállásra is. Célszerű elsőnek az utóbbival próbálkozni. Ha nem jön be, még segíthet a treff impassz. Három menet káró után a harmadik kőrt Kelet üti, és nem tud jót hívni.
Azok a párok, akik Dél helyén gyenge 1 szannal indultak, treff tízes _kilences_ indítást kaptak. Most azt lehet sejteni, hogy nem ül a treff impassz, tehát a tíz fej ütés mellé a nemesekből kellene összegereblyézni még kettőt. Nem túl biztató helyzet, hacsak kőrből nem esik a dáma, mert utána már pikkből jó eséllyel lehetne ütni kettőt miközben egyet kiadhatunk. Ha viszont nem esik a kőr dáma, akkor szinte csak a kényszerhívás segít. A treff miatt az lenne jó, ha Kelet ütné a harmadik kőrt, és persze ne tudjon kőrt hívni, legyen pikk figurája, és találjuk is el, hogy melyik.
Tehát a legjobbnak tűnő játék, ha a treff indítást a királlyal ütjük, lehívunk három menet kárót, majd a kőr ász-királyt. Ha nem esett a dáma, akkor is hívunk még egyet, hátha Kelet üti. Ez a terv nem vált be. Csak látnoki képességgel lehetett volna az ellenfél kőr fogását Nyugatról Keletre transzportálni a kőr bubi kihívásával.
2. leosztás
Pikk figura indítás után a felvevő megpróbálhatja ellopni a három vesztő treffjét, és ha ül az adu impassz, akár teljesítheti is a talán elsősorban mentési szándékkal bemondott gémet. Érdemes rögtön ki is próbálni az utóbbit. A jó hír, hogy ült az impassz, a rossz pedig, hogy 3–0 az adu, így mindhárom treff ellopása veszélyezteti a kiaduzást _Északnak nyilvánvalóan nem szabad fednie a káró bubit_.
Kell keresni egy B tervet! Ez pedig a kőr szín felmagasítása. Hagyjuk abba az aduzást _ez kulcsfontosságú_, és adjunk ki egy kőrt, majd később kőr ász, kőr lopással magasítsuk a színt. Ha közben az ellenfél treff hívással rövidítette az asztalt, akkor a magas kőrökhöz csak egy újabb treff lopással tudunk lejutni. Most a már felmagasodott kőrt hívjuk. Ha ebbe Észak belop, akkor felüllopjuk, és lelophatjuk az utolsó treffet, mert még maradt adunk. Ha nem lop be, akkor eldobható az utolsó treff, és megadható az adu impassz, mert még van adunk.
Érdekes módon a kőr szín felmagasítása egyszerre kétféle fenyegetéssel is bírt Észak ellen. Egyrészt a vesztő treff eldobásával, másrészt az adu impassz megadásával adu hívás nélkül.
A mentés _előmentés_ egyébként mindenképpen indokolt, hiszen az ellenfélnek treff színben könnyen játszható a gémje. Sőt utólag már azt is tudják, hogy inkább nekik kellett volna menteniük.
9. leosztás
Időnként bele kell nyugodnunk abba, hogy az ellenfelek sikeresen kizárnak minket. Nyugat 19 figurapontos lapjával tehetetlen, pedig tudja, hogy a partnernek elosztásos lapja lesz rövidséggel az ellenfél színében. A 4 kőr nyilván többször is bukni fog, de a kontra még mindig információs, és semmi garancia, hogy a partner legvalószínűbb 4 pikk válasza nem fog elbukni.
Ez a parti jól példázza, hogy olykor indulóerős lappal is érdemes kizárni. Erre az esetre találták ki a Namyats konvenciót: a 4 minor is a megfelelő major színt ígéri, csak konstruktív lappal. Stayman _innen az elnevezés_ vezette be Amerikában, de ott sem vált különösebben népszerűvé. Látható, hogy ha Észak 1 kőrrel indul, akkor Nyugat kényelmesen be tudja mutatni a lapját, majd később büntető kontrát is tud adni, ha azt ítéli jónak.
4. leosztás
Treff indítás esetén a sikeres káró impasszal máris nyolc ütése van a felvevőnek. A kilencedik megszerezhető bármelyik nemes színben, de ehhez ki kell adni az ütést. Mivel pikkben a felvevő nem tudja kontrollálni, hogy melyik ellenfél üssön, míg a kőr dáma szöktetésével igen, ezért a treff fogás megtartása miatt ezt kell választania.
Ha nem treff az indítás, hanem a semleges káró, akkor a felvevőnek mindkét nemesből ki kell dolgoznia egy ütést. A treff figurák védelme miatt először a kőr dáma szöktetést kell megpróbálnia, utána jöhet a pikk magasítás.