Úgy látszik, kezd berozsdásodni az osztó program, mert már nem csak a nyolclapos színek maradnak el, de hetesből is csak kettőt kaptunk. Ettől függetlenül most is adódtak érdekes partik, nehezebb döntési helyzetek, amelyek közül néhányat be is mutatok.
Ritkán fordul elő, hogy 28 pontos egyenletes lapot kell tudnunk belicitálni, de ha nincs rá eszközünk, akkor az drága lehet. Látható, hogy a vonalon 34 pont van, és az ülő kőr impasszal 13 ütésre tehetünk szert, mégis a mezőnynek több mint a fele megállt gémnél: a 31 párból 18 nem mondott szlemet. Nyilván a probléma az lehetett, hogy Keletnek nem sikerült pontosan érzékeltetnie a laperejét. Pedig ez még a Kokish-relé nélkül sem ördöngösség: 2treff-2káró után a 2 szan/3 szan/4 szan viszontválasz jelentsen rendre 23–24/25–26/27–28 pontos egyenletes lapot. Az utóbbi se legyen ászkérdés! Ha a partnerről semmit sem tudva akarunk ászt kérdezni, akkor induljunk egyből 4 szannal! Erre érdemes speciális válaszstruktúrát játszani: 5treff nincs ász, 5szan treff ász, a többi licit a bemondott színből ígér ászt.
Ha esetleg a fentebb említett kanadai bridzsezőről elnevezett konvenciót is felvesszük az eszköztárunkba, akkor még jobb a helyzetünk. 2 treff–2 káró után a 2 szan marad 23–24 pont, a 3 szan a 27–28 figurapont, míg a kettő közötti zóna 2 kőr _kőr szín egyenlőtlen lappal vagy 25–26 pontos egyenletes_–2 pikk_melyik?_–2 szan_az utóbbi_. Ennek az az előnye, hogy a licit nem megy 2szan, illetve 3szan fölé, így kényelmesebben játszhatjuk a megszokott konvencióinkat _Stayman, transzferek_ a folytatásban.
Délnek a szokásos kérdésben kell állást foglalnia: melyik gémet mondja be. Ha a 2 szan indulásban lehet ötös nemes szín is, de nem kideríthető _a legtöbben talán így játsszák_, akkor könnyebben billen a 4 kőr felé a mérleg nyelve a 3 szannal szemben. Most ez bizonyult jó döntésnek, mert a 3 szan teljesítéséhez az ellenfelek hathatós közreműködése is kell, míg a 4 kőrben elég két treffet lelopni, ami még adu indítás után is lehetséges. Érdekes módon a harmadosztályú mezőny sokkal jobban vizsgázott ebben a partiban: négyen játszották a bukhatatlan 4 kőrt, míg a másik osztályban senki. A hét 3 szanból elbukott öt, míg egy osztállyal följebb a tizenkét szan gémnek csak a felét sikerült elbuktatni.
Meglepve nézegettem ennek a partinak az eredményeit. Nem gondoltam volna, hogy a 31 asztalból 26-nál hagyják É–D-et kőrt játszani, és mindössze öt helyen mondanak rá pikket. Ráadásul a jelentős többség bemondta a 19 pontos gémet is. Nekik volt igazuk, mert még a legerősebb adu indításra is teljesíthető tíz ütés a treff lopimpassz segítségével. Persze mint oly gyakran, most is érdemes volt lementeni az ellenfél kőr gémjét 4 pikkel, mert gém alá bukott, de ezzel csak nagyon kevesen próbálkoztak.
Vajon mit ér a 14 pontos hatos kárót tartalmazó lapunk a partner erős 1 szan indulása után? Sokat segít rajtunk, ha játszunk minor transzfert, ráadásul olyat, amire a partner még azt is be tudja mutatni, hogy tetszik-e neki a kérdéses minor szín. Ha ezután azt is kiderítjük, hogy a partner kezében lapul két ász, az adu és a kőr király, akkor már látunk 11 ütést, és a treff impassz lehetőségét. Márpedig a legrosszabb esetben impasszos kisszlemet be kell mondani. Ebben a partiban is a 3. osztály teljesített jobban: tízen mondtak szlemet, míg egy osztállyal feljebb csak hatan.
Különös parti. Mindkét párnak osztottak erős szanos lapot, és nem mindenhol az járt jobban, aki először került sorra. Persze először Északnak kell átgondolnia, hogy mit is tegyen a partner 1 szan indulása után. Nyilván nem szant akar játszani, hanem ha lehet, akkor majort. Betranszferálhatja a pikkjét, de akkor elvesztik az esetleges kőr színtalálkozást. Néhányan úgy gondolták, hogy azzal oldják fel ezt a problémát, ha Staymant mondanak. De érkezett a 2 káró válasz. Ha az indulónak legalább négyes a kárója, akkor ez nyugodtan lepasszolható, de ha csak hármas _vagy pláne dubló_, akkor már a pikk felvétel tűnik jobbnak. A másodosztályban legalább öten úgy gondolták, hogy érdemes passzolni _lehet, hogy a kontrára mondtak volna pikket_. Ők már meg is nyerték a licitcsatát, mert a felvétel csak adu indításra bukik. Egy treff figura lehívása után már késő adura váltani, mert a felvevő megadja az adu impasszt, lelop egy treffet, meghívja a pikket, és a végén jól fekszenek az adui.
Eddig még nem ejtettünk szót Keletről, pedig neki is erős szanos lapot osztottak. Ha úgy megy a licit, ahogy az előző bekezdésben, akkor nehéz Keletet rávenni arra, hogy ne passzolja le a 2 kárót, hiszen a legjobb színében akar játszani az ellenfél. Ha viszont esetleg a partnere közbeavatkozott treffel, akkor még akár a gém is felmerülhet. Kelet kezéből könnyű teljesíteni a 3 szant, ha eltalálja a treff szín megfelelő kezelését. Ez Dél 1 szan indítása után nem okozhat gondot, hiszen a treff dámának szinte biztosan Dél kezében kell lennie, így kézből a treffet egyből a bubival is lehet kezdeni. A másodosztályban csak hárman játszottak szant. Mindegyik helyen K–Ny ütött kilencet, és írt 400-at, igaz, egyszer 2szan –4 formában.
