A III. osztályban tizenhárom fordulóban rendeznek körmérkőzéseket, ebből három ment le. A két duplajátéknapos játékhétből az első most következik, szerdán és csütörtökön is lesz mérkőzés, már csak ezért is érdemes levonni az előző forduló tanulságait.
20. leosztás
Ha a 2 treff gémforsz, akkor a 3 pikk biztos, hogy erősebb, mint a 4 pikk lenne. Végül a jó kontrollok ellenére csak gémre vállalkoztunk, fájó lenne elbukni. A legtöbb helyen a treff tízessel támadtak, ami nyilván rövid _már örülünk, hogy nem mondtunk szlemet_. Első ránézésre ki fogunk adni egy treffet, egy pirosat és esetleg az adu dámát.
Ha az első ütésben a treff ász mellett döntünk, akkor két út áll előttünk: visszahívjuk a treffet, és ha folytatják, akkor a pikk tízessel lopunk. Abban reménykedünk, hogy ezt fölüllopják, mert utána már _szinte biztosan_ ki tudunk aduzni, és a magas treffekre elmegy az összes vesztő piros lap. Ha nem lopják fölül, akkor megadjuk az adu impasszt Kelet ellen _pedig sejtjük, hogy nincs nála a dáma_, hogy üssön csak Nyugat, majd az asztalon végezve kiaduzunk.
Ha az ellenfél nem folytatja a treffet, hanem káróra vált, akkor jön a B-terv, amit már a második ütésben magunk is választhattunk volna: egy káró kiadása után egy-egy piros vesztő lelopása az asztalon, majd aduzás.
Akkor sem bukjuk el feltétlenül a partit, ha az első ütésben a dámát tesszük, majd a következő treff hívást Kelet lopja. A legerősebb folytatás a káró. Az asztali treffek magasak, és még egy ütést kiadhatunk. Ha Keletnél eredetileg négyes adut sejtünk, akkor egy adu impasszal felgöngyölíthetjük a színt, és jöhetnek a treffek. Ha Nyugatnál gondoljuk a hosszabb adut, akkor lehúzzuk a pikk királyt és ászt, majd a magas treffekre eldobjuk a piros vesztőket.
A parti tanulsága, hogy olykor nem baj, ha lop az ellenfél, ha cserébe felmagasodik a mellékszínünk, és könnyebben tudunk kiaduzni.
12. leosztás
A parti sorsa már a licitmenetben eldőlt. A Nyugat lapját tartók nagy többsége úgy gondolta, hogy hiába ígér a partner négyes pikket, jobb lehet az adu nélküli gém, mert minden színben van fogás. A közepes minőségű pikk támogatás miatt mindenképpen racionális döntést hoztak, ami ebben a partiban nem bizonyult nyerőnek. Természetesen ha Kelet dönthetett volna, akkor egyértelműen a pikk gém mellett teszi le a garast a gyenge treff okán, amely miatt el is bukott a szan gém. Pikk adu mellett tízet ütni gyerekjátéknak bizonyult.
19. leosztás
Ha villámbridzs versenyen volnánk, ahol legfeljebb 5 másodpercet lehet gondolkodni egy liciten, akkor szinte mindenki 4 kőrt jelentene Észak lapjával, hiszen ezt igen jó eséllyel teljesíteni lehet majd. De ha jobban belegondolunk, tényleg hagyni fogják ezt az ellenfelek? Aligha. Tehát már az elején érdemes elgondolkozni azon, hogy hogyan mehet tovább a licitmenet. Ha nekünk ennyire szélsőséges lapunk van, akkor várhatón másnak is lesz hasonló _a szélsőséges lapok vonzzák egymást_. Az ellenfél szinte biztos, fog 4 pikket mondani. Mit csináljunk akkor?
Nyilván ezt mi sem fogjuk hagyni, és mondjuk valamelyik piros színünket az 5-ös magasságon. A káró felvétel akkor lehet jobb a kőrnél, ha a partnernak legfeljebb szingli kőrt osztottak, és inkább négyes mint hármas támogatása van. Ebben az esetben érdemes licitálni a káró színt, ráadásul ilyenkor a partner is megalapozottabb döntést hozhat, hogy milyen magasra szabad menni. Sajnos az utóbbi megállapítás az ellenfelekre is vonatkozik, mert ők sem fogják be a fülüket _jobban mondva nem csukják be a szemüket_ a licitmenet alatt. Tehát visszajutottunk a klasszikus kérdéshez, ami szélsőséges lapoknál gyakori: adjunk-e további információt az asztalnál ülő összes játékosnak vagy sem? Ha úgy gondoljuk, hogy nem _például azért, mert a partner passzos volt, ezért kisebb a szlem esélye_, akkor érdemes egyből olyan magasra mennünk, amit akkor is vállalnánk, ha rákényszerítenek. Tehát csak akkor mondjunk 4 kőrt, ha legközelebb 5 kárót fogunk mondani, ha a kárót nem akarjuk megemlíteni, akkor érdemes egyből az 5-ös magasságra menni. Ezzel egyébként elvehetjük az ellenfelek egyik kedves fegyverét az ászkérdést is, mert a legtöbb párnak nincs megállapodása arra, hogy ilyenkor az 5-ös magasságon mi legyen az ászkérdés.
A mezőny egyharmada találta el, hogy pontosan milyen magasra szabad menni, hogy ki kit ment, mert mindkét vonal 11 ütés megszerzésére volt képes, köszönhetően a pikket játszók esetében a jó adu elosztásnak _a 2–0 miatt Észak nem tud treffet lopni_.
25. leosztás
Északnak a lehető legjobb lapja van a partner pikket ígérő licitje után, tehát többet kell mondjon a „szolgai” 2 pikknél. A transzfer átlépésére öt licitlépcső is rendelkezésre áll 2 szantól 3 pikkig. Érdemes egy kis energiát belefektetni, és kidolgozni a részleteket, hogy határesetben megkönnyítsük a partner számára a döntést. Kicsit hasonló a helyzet, mint 1 major–2 major után, amikor is lehet játszani rövid- vagy hosszúszínű gémkísérletet _sőt a kettőt akár egyszerre is egy relé bevetésével_. Be lehet mutatni akár dublót vagy figurakoncentrációt is tetszés szerint.
A felvételt egyedül a treff indítás veszélyezteti, márpedig ez automatikus Kelet lapjából. Ha ezt a felvevő óvatlanul megüti, akkor elkerülhetetlenül elbukja a felvételt, mert az ellenfelek lehúzzák a treff ütéseiket, mielőtt egy vesztő treffet eldobhatna a magas káróra. Tehát az első ütést ki kell hagyni, és rá kell játszani a kedvező elosztásra _nem 3–3 a treff_. Persze még így is buknánk, ha a hosszú treffesnél van legalább egy ász, de most éppen nem osztottak neki. Egy kicsit előre szaladtunk a parti elemzésével, hiszen az első ütéshez a felvevő utoljára tesz, előtte még Nyugat következik, akinek természetesen át kell ütnie a partner figuráját, hogy ne blokkoljon a szín. Ez az átütés nem szabad, hogy lebeszélje a felvevőt az ütés kihagyásáról. Ha Nyugatnak szingli treffet osztottak, és Keletnél lapul egy ász, akkor persze meg tudja lopatni a partnerét treffel, de ekkor egyébként is elbukna a felvétel, valamint a treff ász ütés még így sem veszik el. Természetesen a 4–0-s adu miatt még aduzás előtt le kell lopni egy kőrt kézben, de ebben a partiban még ez se okoz gondot.
32. leosztás
A játéknap utolsó leosztásában az volt a kérdés, hogy Nyugatnak indulóerős lapot osztottak-e vagy sem. A kérdés fel sem merülne a két tízes nélkül, mert az ötös treff szín is harmat gyenge, de talán még a két piros tízes sem dob eleget ahhoz, hogy ezzel a lappal elinduljunk. Most éppen nem a szokásos módon bűnhődtek a könnyű indulás hívei _elbukva az agresszívan belicitált gémet vagy szlemet_, hanem úgy, hogy a partner nem egy asztalnál túlértékelte a vonal erejét, és megkontrázta az ellenfél töredékjátékát, majd az indítással bele is tömte.
Passzos partnerrel szemben fel sem merül, hogy Kelet kontrázzon a 3-as magasságon. A felvétel teljesüléséhez mindössze annyi szükséges, hogy Nyugatnál legyen a treff dáma és kétszer lehessen hívni treffet a kézi kis gábli felé. Nos az utóbbi csak az ellenfél közreműködésével lehetséges elegendő átmenet hiányában.
