Általában a versenyekről szóló beszámolók nagy többsége gém és szlem partikról szól. Egyrészt azért, mert ezek jól fizető, drága partik, így az elkövetett hibákra, a bravúros lejátszásra vagy ellenjátékra is jobban emlékszünk, másrészt ha az egyik vonal sokkal többet üt mint a másik, akkor kevesebb elágazás lehet a lejátszásban, könnyebb áttekinteni a reálisan várható történéseket. A részjátékok, különösen az 1-es magasságon, általában nem ilyenek. Most mégis kezdjük a csütörtöki játéknapról a beszámolót egy ilyennel. Legalább a licitmenettel nem kell pepecselni.
26. leosztás
1 minor felvételek esetén nagyon gyakran másfél szanos lapja lesz a felvevőnek. Öt ütésről indulunk, és az egyetlen asztali lemenetet a pikk impassz megadására kell felhasználni. A káró színben is lehetne ütni, de a legjobb az lenne, ha ezt a színt az ellenfelek hívnák. A kőr is lehet egyenletesen elosztva. Ha felmagasodott a negyedik kőrünk, akkor azt többféleképpen is hasznosíthatjuk: ha eddig nem volt adu hívás, akkor dobjunk rá egy asztali pikket, és lopjunk pikket. Ha volt adu hívás _az elsőt hagyjuk ki_, akkor a harmadik menet adu után hívjuk le a magas kőrt, így egy kézi kis adunk léphet elő ütéssé. Ezekhez az esélyekhez persze szükségesek az egyenletes elosztások, amik ebben a leosztásban adottak voltak. A szerencse mellénk szegődött, ha már ilyen kockázatos felvételre vállalkoztunk. Tehát a javasolt játék kőr indításra: kőr király, pikk impassz, kőr ász, kőr kiadva, és várjuk, hogy mit hívnak.
14. leosztás
Szélsőséges lapok esetén nem meglepő, hogy nagy szórást mutatott, hogy a párok milyen felvételre vállalkoztak: káróban és szanban is volt gém, kisszlem és nagyszlem is. A legnépszerűbbnek Észak kezéből a 6 szan bizonyult, amelyben elég körbeengedni a kőr bubit, és mindegy is hogy üt-e. Káró kisszlem esetén először meg kell próbálni lelopni a harmadik treffet. Ha ez nem sikerül, akkor még segíthet valamelyik nemes impassz vagy egy beszorítás.
Érdekesebb, hogy milyen tervünk lenne káró nagyszlem esetén adu indításra. 11 ütésről indulunk, kellene még kettő. Ülhet bármelyik nemes impassz, lophatunk treffet, valamint _mivel az indítás nem vett el asztali átmenetet_ kilophatjuk valamelyik nemes szín rövid királyát _nyilván Keletét érdemes, hiszen Nyugat ellen az impassz is működik_. Ezekből a lehetőségekből az utolsó a legkevésbé vonzó, míg a treff lopás a legbiztatóbb, ezért azt próbáljuk ki először. Csakhogy így a negyedik ütés után _káró ász, treff ász-király, treff lopás_ az asztalon találjuk magunkat, és találgathatunk, hogy melyik impasszt adjuk meg később _értelemszerűen a másik szín lopásával kellene most kézbe jönni az aduzáshoz_.
Ne találgassunk, hanem vegyük észre a kezünkben az értéktelennek tűnő szingli kőr bubit! Már a második ütésben hívjuk ki ezt a lapot! Szinte biztos, hogy az asztali ász-dáma láttán Nyugat a királlyal fedni fog _pláne, ha a tízes is nála van és korábban nem kötöttük az ellenfelek orrára, hogy szingli a kőrünk_. Ha nem fed, akkor tekintsük úgy, hogy nincs nála ez a király. Üssünk az ásszal, majd jöhet a treff ász-király, treff lopás, kőr lopás, és az összes adu. Az utolsó előtti ütésben hívjunk pikket. Ha Nyugat tartja a treffet és a pikk királyt _mint most_, akkor addigra már be is szorult a fekete színekben _show up squeeze_. Ha Kelet tartaná a fekete kulcslapokat, akkor ő is beszorult, de ekkor persze az ászt kell tenni. Végül, ha Nyugatnál a pikk király Keletnél pedig a magas treff, akkor impasszolni kell.
Végül érdemes átgondolni, hogy adu nélküli nagyszlemnél milyen esélyeink vannak. Az előbbiekhez képest nincs mód lopni, tehát a hiányzó két ütést a kőr impassz, a pikk impassz és/vagy valamilyen beszorítás biztosíthatja. Ha Nyugatnál vannak a nemes királyok, akkor egyszerűen megadjuk a két ülő impasszt. Ha Keletnél van ez a két lap, akkor muszáj négy treffet ütnünk, amihez a treffet is Keletnek kell tartania, így csak káróval támadhat. Hívjuk is le az összes ütést ebből a színből, az asztalon megtartva a nemes nagygáblikat. Szegény Kelet csak két treffet tarthat meg, hogy védje a nemes királyait. Persze az sem segítene rajta, ha valamelyiket feladja, mert akkor az abból a színből nyert ütéssel tovább szorongatjuk _egyoldali háromszínű beszorítás_…
Ha osztottak a nemes királyok, akkor hívjuk le az elején a nem ülő impassz ászát, a treff ászt, majd jöhetnek a kárók. Az utolsó káró hívásakor ez lesz az állás _tegyük fel, hogy a pikk impassz ül, mint a partiban, de ha fordítva lenne, akkor csak meg kell cserélni a nemes színeket_:
Az utolsó káróra Nyugat kénytelen megválni egy trefftől, míg az asztal és Kelet pikket dob. Most megadjuk az ülő impasszt és az ászt is lehúzzuk, amire Kelet lesz kénytelen meggyengíteni a treffjét, tehát bármilyen treff elosztásra működik ez a kétoldali nem egyidejű háromszínű beszorítás.
25. leosztás
Ebben a partiban már a licitálásnál nagyon elágazhattak az események. Nem minden Észak ítélhette indulóerősnek a lapját. Ebben az esetben Kelet biztosan passzolni kénytelen, Dél indul, Nyugat kőrben védekezik, a szlem nem nagyon jön szóba. Ha el is indul Észak, Kelet nem biztos, hogy közbeszól, így Nyugat kőrben védekezhet. Ha viszont Kelet közbeszól, akkor Nyugat kőr licitjei valamennyire konstruktívvá válnak, így ezzel a lappal különösen ebben a szkórhelyzetben passzolni kénytelen. Észak–Délnek a megfelelő gém kiválasztása sem egyszerű feladat a kettős minor színtalálkozással. Ha az adujátékot preferálják, akkor azt a színt szerencsésebb választani, amelyik egyenlőtlenebbül van elosztva az ellenfélnél _!_, azaz amelyikben lopásveszély lehet. Sajnos az ellenfelek passzaiból nehéz leszűrni, hogy melyik a kritikus szín. Most a kárót választók voltak veszélyben, a treff vagy a szan gém gond nélkül teljesült.
30. leosztás
A pikk licitek nem, de a treff licit sokat erősít Észak lapján, ezért szlemet mond. A kőr lelopható, vagy a kőr király elszöktethető, a kézi harmadik treffet pedig a pikkfigurára lehet eldobni.
És akik 6 treffet játszottak? Ha nem a kőr ásszal támadott az ellenfél _és nem is treffel_, akkor a magas kárókra eldobható a vesztő kőr, és treffet akár ki is adhatunk. Tehát treff ász-király, és ha nem esett a dáma, akkor a magas kárók jönnek. Az kell, hogy a hosszabb treffesnél legyen legalább két káró, különben túl korán lop be. Ez a játék talán jobb, mint a treff dámát keresgetni, bár az aktuális partiban nem válik be, és 4–1 adunál is rossz.
Akik adu nélkül kívántak tizenkettőt ütni, és az ellenfél nem kőrrel támadott, azoknak dönteni kellett, hogy a kőr királyt szöktessék vagy a treff impasszt adják meg valamelyik irányba. Illetve meg lehetett próbálni lekapni a treff ász-királyt _hátha esik a dáma_ a kőr szöktetés előtt, de ez veszített volna, ha szökik ugyan a kőr király, de Nyugatnál marad a treff dáma.
32. leosztás
Látható, hogy Nyugat már az indító kijátszásnál bajban van. Az egyetlen szín a treff, ami nem ad ütést. A felvevőnek több esélye is van a teljesítésre: eshet a pikk bubi, eshet a káró dáma, felmagasíthatók a treffek _aduzás után egy treffet ki kell adni_, amikre eldobhatók a kárók, és kényszerhívásba hozható Nyugat, akinél szinte az összes pont ott lapul.
A treff magasítást nehezíti a treff támadás, majd az adu ász utáni újabb treff hívás. Most az a jó, ha kihagyjuk az első treffet, de ha az 1 szanosnál lenne a hármas treff, akkor ez bukást eredményez. Ha megütjük az első treffet, akkor az adu ász után a másodikat is venni kell, majd jöhet a pikk dáma, de a bubi nem esik. A teljesítéshez az szükséges, hogy Nyugat az egyik olcsó színből dubló dámát tartson. Most káró ász-király, kis kárót hívunk. Ha esett a dáma, teljesítettünk, ha nem, akkor Nyugat ütött, és kőrt kell hívnia. Nyilván az ászt hívja, amit lopunk, és újabb aduzás után káróval tudunk lemenni a magas kőrért, hogy eldobjuk a vesztő treffet.
