Kezdőoldal

Az OPB szuperdöntőjének (döntő, szuperdöntő, B-döntő) második fordulójában egy 4 treff felvételben az alábbi négylapos végálláshoz érkeztem.

Észak voltam, és kézből kellett hívnom. Már 9 ütést hazavittem, tehát a felvételt nem fenyegette veszély. De hogyan tudnék még kettőt ütni?

Meg kell jegyeznem, hogy a kint lévő lapok elhelyezkedését teljes biztonsággal ismertem, úgyhogy a továbbiakban terített lapokkal játszhattam.

Ennek ellenére – nem látván más megoldást – megpróbáltam lehívni a pikk ászt. Ha el is lopják, hátha nem hívnak adut, és akkor még ütök kettőt. Persze az ellenfél nem hibázott: lopott, lehívta a magas treff dámát, én pedig ott maradtam ke-zemben a kiadó pikk tízessel.

A partit LoveBridge-en játszottuk. Utólag mindig meg szoktam nézni a partikat, legtöbbjüket lap-ról-lapra végigjátszva. A LoveBridge egyik remek szolgáltatása, hogy megmutatja, melyik lap hívásával mennyit lehet még ütni. Amikor ehhez az álláshoz érkeztem, igencsak elcsodálkoztam azon, amit láttam: a LB szerint volt egy lap a kezemben, amelynek hívásával lehetett volna kettőt ütni: a pikk tízes!

Mert mi is történik erre? Kelet nyilván dobni fog, Nyugat pedig üt a dámával. Nyugatnak két lehe-tősége lesz:
1. Ha kőrt hív, azt ellopom (Kelet ad), és a pikk ász hívásával szöktetem az asztal treff tízesét.
2. Ha visszahívja a pikket, tőlem az ász jön, és Kelet tehetetlen:
– ha dob, akkor az aduszínben megmaradó dubló kilence-négyes és szingli tízes garantál még egy ütést;
– ha a nyolcassal belop, akkor felüllopom, és két adum marad az ő szingli dámája ellen;
– ha a dámával lop be, akkor viszont maradék aduim önerőből ütnek még kettőt.

Nos, ha az asztalnál nem is találtam meg ezt a megoldást, egy cikk azért kikerekedett belőle.

Sőt, egy poszt is, hiszen a szerző előbb a Bridgewinnersre írta meg ezt az izgalmas végállást, amire nemsoká érkezett Barry Rigal válasza egy szintén 4 treffes (igaz, kontrázott felvétel) hasonló, szintén négylapos végállásával.