Barion Pixel
HUEN

Kezdőoldal

Csepeli Miklós - 2012. január 7.

Match Point (IV.) – MP I/A 4. forduló (2011-2012)

A meccspontok vadászainak hatékony fegyvere a szanzadujáték erőltetése. Sokszor a felvétel biztonsága is veszélybe kerülhet, de ez sem riasztja el a hiénákat a vadászattól.
 
 
 


17. leosztás


Látható, hogy a kőr impassz nélkülözhetetlen kelléke a felvételnek, míg a 6 pikkben a kőr impassz előtt ki lehet próbálni a harmadlagos káró királyt. Az igazsághoz tartozik, hogy Dél választása elsősorban a treff király esetleges sebezhetősége miatt esett a szanzadura. Észak nem adott treff kulcslicitet, így a treff indulás veszélyes lehet, ha nem Dél a felvevő.

23. leosztás


Widdertől azt tanultam, hogy a licit „dinamikus hullámzása” változtathat az eredeti elképzelésen. Nyugat szerencsétlen kontrája Északot improvizációra késztette, a rendszerben ilyen licit nincs. Dél eredetileg Smolenre készült, de felfogva az újítás értelmét: kettős treff fogás, maximum _18 pont_, nincs négyes nemes szín, a szanzadu gémet választotta. Kelet engedelmesen treffel indult, a felvevő pedig tizenegyet ütött – és osztatlan topszkórt írt.

7. leosztás


Nyugatnak nem igen van más választása, a versenyformától függetlenül. Kőr indulás, tízes, király, ász a sorrend. Észak a dáma helyett az ászt teszi a káró bubira. A pikk dámát üti a király. A felvevő ezután elfogja a treff dámát, lehívja a treff és kőr ütéseket. Az alábbi lapok maradnak a kezekben:


A kőr ászra Észak beszorult, csiki-csuki beszorítás áldozata lett, a felvevő tizenkettőt ütött.

32. leosztás

A párosverseny néha csábítja a játékost, hogy a partnerével közölje a jó indítókijátszást. Jelen esetben ez 800-ba került. Egy másik Észak egy ezressel „felülmúlta” ezt az eredményt: a 3 szanzadu licitet a sor végén az asztal második színére vonatkozó hívásirányító kontrával illette. A felvevő rekontrázott és tizenegyet ütött.

22. leosztás


Unalmas parti, a mezőny nagy része tizenegyet ütött. Ellenfelem csodálkozott, hogy ilyen régimódi a licitünk: „Ma már mindenki a Kokish-konvenciót alkalmazza, még a tanítványaim is” – közölte sajnálkozva. Való igaz, a konvenció segítségével 3 szanzaduban landolhattunk volna. „Mi még az ötászos ászkérdést sem játsszuk” – rebegtem szégyenkezve. Mindenesetre örvendetes, hogy a tanítványok már ennyire előre haladtak az okulásban. Csak el ne tévedjenek… Akkor ugyanis  nem mindennapi dorgálásban lesz részük.

A kanadai Eric Kokish kiváló versenyző, edző és teoretikus. Vele kapcsolatban azonban inkább Nagy Péterről szeretnék megemlékezni, aki 56-ban 14 évesen távozott Magyarországról. Nagy és Kokish 1978-ban második lett a páros világbajnokságon, Péter Ralph Katzcal tizenkét év múlva megismételte ezt az eredményt. Nagy Péter a 80-as években Budapesten is járt, Szász Domokos lakásán találkoztam vele, természetesen bridzseztünk is. Szokás szerint ettünk, de inkább ittunk… Nagy Péter nem ivott alkoholt, ebből _is_ kifolyólag a többieknél kevesebbet hibázott, mondhatnám egyszer sem. 2003-ban pókerezés közben infarktust kapott és meghalt. Akasztófahumor, de talán játék közben egy feszültségoldó konyak jót tett volna…